Emlékek a kútból (3) – Kereken harminc éve történt
Nos, amikor apám meglátta Iliescut a tévében, szinte kisesett a fotelből. Előbb csak annyit tudott kinyögni, hogy „ezt az embert ismerem”. Erre megszólalt anyám: „te, Lajos, én is ismerem valahonnan!”