gondolat

Az esély

Andrásnak, mióta Annával Topolyára költöztek, heti szükségletévé vált, hogy minden héten, ahogy mondani szokta: megtegye a téteket.

Megérjük-e valaha, hogy a tanévkezdés ne elkeserítő vagy egyenesen röhejes eseményektől legyen hangos? Idén a nebulók alig foglalták el helyüket az iskolapadban, máris három elgondolkodtató eset is borzolja a kedélyeket.

Szeptemberi számvetés

Szárazság van, még mindig terjed a sertéspestis, és szaporodnak a medvekárok. Romániát bepanaszolták a környezetvédők, mert saját törvényeit is megszegve irtja a fát a természetvédelmi területeken, és (spanyol vállalkozók) be fogják perelni a Lugos–Déva autópálya miatt is.

A mutató megoldást mutatott!

Csak ültem a szobámban belebambulva a semmibe, lelkemet fojtogatták a rám szakadt sikertelenségek, és már arra gondoltam, hogy feladom!

Kisvárosi séta

András és Anna minden héten autóba ült és átment a határmenti kisvárosba. Vásároltak. Zöldséget, húst, miegymást. Postára mentek. Ruhát vettek a gyereknek. Néha még a helyi uszodába is bementek. Ilyenkor a baba volt a helyi attrakció.

Semmittevő állam mindentudó jelölttel

Nem tudjuk, ki csúfolódik velünk, de az véletlennek kicsit erős, hogy az Európai Bizottság újonnan alakuló testületében a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében leginkább elmaradott Románia adja majd a szállításért felelős uniós biztost.

Szobrot a rablóvezérnek

Szobrot állítottak a rabló Mărdărescunak Mátyás király városában. Áll a bál, az egykori Bolyai Tudományegyetem, a régebbi Ferenc József Tudományegyetem is áll; tanítják, hogy Krisztus előtt, Róma előtt sok-sok évvel a romunok jelentették az európai kultúrát.