Az RMDSZ alapításának 30. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségek kapcsán ismét felrobbant a szociális média. Az amúgy nem ritka gratuláló és elismerő szavak mellett bőven ment az árulózás, gazemberezés, húsosfazekazás, és még sorolhatnánk.
Az olvasónak mindig igaza van elvből kiindulva, a világért sem szeretnénk bárki véleményének jogosságát elvitatni, mi több, arra biztatnánk az elégedetlenkedőket, hogy váltsuk le az RMDSZ-t! Itt közeledik a jó alkalom: választások lesznek (más módszert nem tudunk támogatni). Választott vezetőt választáson lehet félreállítani. Parancsoljanak!
Több módszer is van, hogy egy polgármestert (vagy akárki mást) félreállítsunk. Lehet indulni függetlenként. Húzós, de főleg kis közösségekben nem lehetetlen, ha van egy jó program, ami meggyőzi a választókat, hogy a mostani „semmittevőnél” jobb lesz, lehet rá akár protesztszavazatokat gyűjteni.
Lehet indulni a nemrég alakult Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) színeiben. Igaz, meg kell őket győzni arról, hogy én vagyok a legjobb jelölt, de legalább van valamennyi bejáratott infrastruktúra a papírmunkára és a kampányra.
Lehet indulni az RMDSZ színeiben. Nem egyszerű, de valószínűleg a legkényelmesebb. Kell jelentkezni a szövetségnél, be kell nyújtani egy pályázatot (jót, mert túljelentkezésre lehet számítani) és ha másképp nem megy, ki kell erőszakolni az állóurnás előválasztást. Ha bejön, a siker garantált. Nem igaz, hogy lehetetlen! Emlékezni vélek egy hosszú hajú, a szó jó értelmében „szemtelen” huszonéves fiatalemberre, aki azzal lepte meg a 2004-es választások előtt nem egészen fél évvel az RMDSZ-t, hogy ő, aki korábban az RMDSZ ellen induló párt jelöltjének kampánymenedzsere volt, és több rendben élesen bírálta a szervezetet, RMDSZ színekben szeretne parlamenti képviselő lenni. Körberöhögték. Aztán megnyerte a választást. Azután nem röhögnek. (Az illetőt Antal Árpádnak hívják.)
Szóval, harcra fel! Aki viszont nem mer kiállni, az ne panaszkodjon júniusban vagy decemberben, hogy „már megint ezek”…
Erdély András / Székely Hírmondó