POZSONY BEVONNÁ BUDAPESTET A VITARENDEZÉSBE
A szlovák állami erdővállalat mintáját követve, a Szlovák Földalap is a magyarok kollektív bűnösségét rögzítő, máig érvényben lévő 1945-ös Beneš-dekrétumokra hivatkozva kobozna el földeket azok magyar tulajdonosaitól.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Berényi József felvidéki magyar politikus azonban beszámolt arról, hogy a márciusban hivatalba lépett új szlovák kormány a helyzet rendezésébe igyekszik bevonni magyar partnereit is.
A Szlovák Földalap megközelítőleg hatvan ingatlant kíván elkobozni a pozsonyi körgyűrű, vagyis a D4-es autópálya pozsonypüspöki szakasza alatti földterületeken. Összességében több millió eurót érő telkekről van szó – mondta az Új Szó felvidéki magyar lapnak Tomás Plank. Az ügyvéd azokat a tulajdonosokat képviseli, akiknek a földjén a D4-es autópálya épül, de az állami tulajdonban lévő nemzeti autópálya-társaság leállította a telkeik felvásárlását, mert a Szlovák Földalap azt állítja, az érintett ingatlanokat már a második világháború után el kellett volna kobozni az akkor kollektíven háborús bűnösöknek kikiáltott magyar és német állampolgároktól.
– Az ügyfeleim eladásra kínálják a telkeiket az autópálya-társaságnak, amely azonban nem megvenni, hanem kisajátítani akarja ezeket. Azt javasolja, hogy a kompenzációt ne a tulajdonosok kapják, hanem az állam – mondta a jogász.
A Szlovák Földalap magánakciója kapcsán Tomás Plank és Gyimesi György, az OĽaNO kormánypárt parlamenti képviselője sajtótájékoztatót tartottak, amelyen elmondták, hogy az eljárás nincs összhangban sem az európai jogrenddel, sem azzal a 2004-es csatlakozási szerződéssel, amelyet Szlovákia az Európai Unióval kötött, és amelyben kötelezte magát arra, hogy az ország területén nem fogja érvényesíteni a kollektív bűnösség elvét.
Az ügy kényes mivolta miatt Berényi József (képünkön), a szlovák miniszterelnök, Igor Matovič tanácsosa, Ján Mičovský mezőgazdasági miniszter, Boris Zemko, a tárca osztályvezetője, Gabriela Bartošová, a földalap igazgatónője és Pető Tibor, Magyarország pozsonyi nagykövete a D4-es kerülőút alatti telkek tulajdonjogi rendezéséről tárgyalt hétfőn.
A találkozóval kapcsolatosan Berényi József lapunknak elmondta: az úgynevezett konfiskációs határozatok érvényesek, és a jelenlegi kormány sem fogja felülbírálni a Beneš-dekrétumokat. Ahol azonban tulajdonjogi szempontból vitás kérdések vannak, Ján Mičovský felajánlotta Pető Tibornak, hogy Magyarország küldhet szakértőket, jogászokat, akik a Szlovák Földalap munkatársaival közösen vizsgálhatják meg a vitás ügyeket. A kérdés Boris Kollár szlovák házelnök keddi budapesti – Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér László házelnökkel folytatott – tárgyalásai során is felmerült, s Kollár szintén felajánlotta a magyarországi szakértők bevonásának lehetőségét.
– Ha van konfiskációs határozat a levéltárakban, akkor a szlovák politikusok álláspontja szerint ezek megváltoztathatatlanok. Sok esetben azonban ez a dokumentum nincs meg vagy pontatlan adatok szerepelnek benne, amiből kifolyólag vitás a tulajdonjog, és ezeknek a kiderítését szorgalmazza a földalap. A lényeg az volna, hogy akiktől akkor elvették a földet, nem fogja már senki visszaadni, de ahol kétségek merülnek fel a tulajdonjogban, azokban az esetekben vizsgálatot indít a földalap, és ebben partnerséget kínál Magyarországnak – fejtette ki Berényi József.
– Ez egy komoly előrelépés, mert erre eddig nem volt példa. Sőt a magyarországi levéltárakban is lehetnek olyan dokumentumok, amelyek megkönnyíthetik a tényleges tulajdonosok személyének felderítését – tette hozzá a felvidéki magyar politikus.
Szlovákiában sok tulajdonos nélküli földet tart nyilván a Szlovák Földalap. A problémát a járási hivatalok és a földalap közösen próbálja megoldani, a fellelhető dokumentumok alapján keresik a tulajdonosokat, illetve azok leszármazottait. A D4-es autópálya útvonalát érintő földterületek esetében is időszerűvé vált a tulajdonosok felkutatása. Ezt a munkát 2008-tól a pozsonyi járási hivatal és a Szlovák Földalap a második világháború előtti időszakból származó egykori magyar telekkönyvekben nyilvántartott adatok alapján látta el, majd a felkutatott leszármazottaktól 2015-ben a beruházást végző nemzeti autópálya-társaság megkezdte a földfelvásárlási eljárást. A Szlovák Földalap azonban később büntetőfeljelentést tett azzal az indokkal, hogy a tulajdonjog megállapításánál visszaélésekre került sor, mivel tulajdonosoknak olyan embereket határoztak meg, akiket a Beneš-dekrétumok alapján megfosztottak a vagyonuktól.
[box] A Bosits-ügy
Május végén számolt be a Magyar Nemzet arról, hogy a szlovák állami erdővállalat a magyarok kollektív bűnösségének elve alapján akar megfosztani egy magyar embert a saját földtulajdonától. Bár Bosits Miklós a jogos tulajdonosa egy 35 hektárnyi észak-szlovákiai erdőterületnek, az erdővállalat még 2009-ben indított pert annak megállapítására, hogy nem lehet ő a tulajdonos, mivel a Beneš-dekrétumok alapján 1946-ban el kellett volna kobozni a területet Bosits Miklós felmenőitől, amiért magyar nemzetiségűek voltak. Bár a keresetet az első- és másodfokú bíróság is elutasította, a legfelső bíróság 2015-ben törölte a korábbi jogerős döntéseket, s az Alkotmánybíróság is úgy döntött, hogy az ügyben nem sérült Bosits tisztességes eljáráshoz való joga. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság idén májusban ennek az ellenkezőjét állapította meg. Az eset azért precedensértékű, mert először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is vagyonelkobzás zajlik Szlovákiában.[/box]
Beke Beáta (Kassa) / Magyar Nemzet