– Már Románia is megelőzi Magyarországot az átlagbérek tekintetében, az Európai Unión belül most már csak Bulgária az egyetlen ország, ahol még a magyarnál is kevesebbet keresnek a dolgozók. Ráadásul a KSH adatai, amelyek az átlagbérre vonatkoznak, finoman szólva is kozmetikázottak, ugyanis bruttó 510 ezer forintról szólnak, teljesen nyilvánvaló, hogy ez nem igaz – fogalmazott sajtótájékoztatóján Lantos János, a Mi Hazánk munkaügyi kabinetjének elnöke.

Lantos
Lantos János (Fotó: magyarjelen.hu)

   Lantos szerint ez a tény önmagában is elkeserítő és felháborító egyben, de ha ehhez hozzávesszük, hogy Orbán Viktor fizetése márciustól bruttó 5,7 millió forintra emelkedik, és ehhez hozzáadjuk, hogy nyilván nem ez az egyetlen bevételi forrása, akkor a különbség hatalmas.

– De minket nem is Orbán Viktor fizetése érdekel, csupán a kettő tényt egymás mellé állítva kirajzolódik egy hatalmas társadalmi igazságtalanság, hogy a magyar dolgozó sem erkölcsileg, sem anyagilag nincs megbecsülve, és nem látunk hosszú távú stratégiát arra nézve a kormánytól, hogyan is akar ezen változtatni, ha egyáltalán akar! Amit látunk, az a dolgozókat érintő nemzetstratégiát nélkülöző kapkodó hozzáállás, ami állandó, az a globális nagytőke kiszolgálása, és a spekulatív kapitalizmus szabadon engedése – nyomatékosította.

– A Mi Hazánk viszont teljesen új alapokat akar, el kell indulnunk a béremelések irányába, el kell indulnunk a szélesebb körű és hathatósabb szakszervezetiség irányába. A multikat rá kell bírni, hogy ugyanazért a munkáért ugyanazt a bér adják, amit Nyugaton, ehhez politikai akarat kell, a magyar kis- és közepes vállalkozások adóterheit csökkenteni kell, hogy béremeléseket tudjanak kigazdálkodni, az állami szférában pedig le kell építeni a vezetői bürokráciát, át kell szervezni, fel kell szabadítani a forrásokat, és azokat béremelésekre kell fordítani – sorolta követeléseit.

   – 2023-ban is folytatjuk harcunkat tehát a magyar dolgozó megbecsüléséért, ebből nem engedünk, és nem érdekel minket egy cseppet sem, hogy kivel vagy kikkel, milyen globális érdekkörökkel kerülünk összeütközésbe, mert ez egy nemzeti sorskérdés

– zárta gondolatait.