Minden híresztelés ellenére a székely vágta idén sem maradt el. Kissé más formában zajlott ugyan, de megtörtént. És még ki sem kellett menni az Óriáspince-tetőre, hiszen „házhoz jött” a lovas menet.
Igaz, a vágta látványa elmaradt ezúttal, de kárpótolta a nézőket, hogy igazán jólnevelt paripák baktattak végig az egykor a nagy Lenin elvtársról elnevezett sugárúton, hiszen a három sárga és a nyomukban kullogó deres a menetirányuknak megfelelő sávot választotta felvonulása útvonalául, száguldás iránti vágyukat csupán azáltal mutatva, hogy az úttest külső sávját nézték ki maguknak, mintegy jelezve: csak a startpisztoly eldördülésére várnak, és máris porfelhőt hagyva maguk mögött (ezt kissé nehéz elképzelni az aszfalton, pláne, ha vizes) küzdenek meg az elsőbbségért.
Hogy mi lett e „székely vágta” kimenetele, a három sárga és a nyomukban kullogó deres merre vette az irányt és hol jutott istállóhoz, arról a pillanatfelvétel nem mesélhet. Mindez mellékes is, a lényeg az: mit keresett a négy gazdátlan ló a városban? Elszoktunk az efféle látványtól, évtizede is van már, hogy nemigen látni a városban békésen legelésző lovakat, kukák közt matató malacokat és egyéb „szabadtartásban” nevelt háziállatokat. Hosszú, nehéz munka volt mindezt elérni, nemcsak akarat kellett hozzá, hanem eszköz is. Esetünkben az eszköz a helyi rendőrséget jelenti. Mely félszárnyú intézmény ugyan, hiszen megalakulása óta egyetlen kormányban sem volt meg az akarat, hogy végigvigye az egész rendszer kiépítését, mégis az egyetlen rendfenntartó közeg, amely a helyi önkormányzatok alárendeltjeként egy település ügyes-bajos dolgait kézben tudja tartani. A szabálytalanul parkoló sofőrök büntetésétől az elkóborolt háziállatok befogásáig, a tilosban közlekedő szekerek kiszűrésétől a közterületet foglaló, elhagyott járművek elszállíttatásáig. Csupa olyan apróság, melyek nélkül egy rendszer nem működik, nem működhet.
Hogy a három sárga és a nyomukban kullogó deres mégis háborítatlan végigbandukolhatott Sepsiszentgyörgy egyik főútján, az nem a helyi rendőrség mulasztása. Helyi rendőrség ugyanis pillanatnyilag nincs. Azaz van, csak nem az önkormányzatnak alárendelve végzi feladatát. A járványellenes harc megkezdése óta a belügy átvette irányítását (hogy szükséges volt-e e lépés megtétele, abba most hadd ne menjünk bele), azóta sem engedve ki kezéből, még a városvezetés többszöri kérésére sem. És ennek nagyon kezd látszani a nyoma: egyre inkább anarchikus állapotok uralkodnak a városi közlekedésben, már nem csak a Borvíz utcában és környékén bóklásznak a lovak, hanem a belvárosban is, és még számos olyan dolog történik, ami a helyi rendőrség hiánya miatt megkeseríti a városlakók életét. Jó volna, ha ezt az ország vezetésével foglalkozó nagyurak is észrevennék, hiszen a szükségállapot elmúltával már semmi sem indokolja a helyi rendőrség fölötti uralkodásukat.
Váry O. Péter / Háromszék