Legalább is annak képzelheti magát, miután diplomáciailag és jó ízlésileg is kifogásolható viccet sütött el a szomszéd ország miniszterelnöke, Orbán Viktor rovására európai nyilvánosság előtt.
Mert a román politikusok általában mindig ráéreznek arra, mint a foltos hiénák, hogy mikor lehet a legfájdalmasabbat marni bele áldozatukba, jelen esetben a magyarságba, s abból aztán politikai tőké tkovácsolhassanak.
„Orban elhatárolódott Orbántól!” – írja az európai média. Megtapsolták az EPP Kongresszusán Ludovic Orbant a bemutatkozása után: „A nevem Orbán, de hogy eloszlassam a kételyeket, a teljes nevem Ludovic Orban!”. Említésre érdemes, hogy az úr nem szívesen dicsekszik származásával, az pedig kimondottan zavarja, hogy a családneve azonos a magyar miniszterelnökével!
Pedig nem kellene zavarja, mivel a másik Orbán rátermettség tekintetében messze túlszárnyalja őt, úgy a világpolitikában való szereplésében, mint a gazdasági eredmények tekintetében. Nem nehéz a bizonyítás, csak össze kell hasonlítani a két ország eddig elért eredményeit ahhoz, hogy kiderüljön, az Orbán név nem hozna szégyent rá.
Csakhogy Ludovic nem mérlegel, legalább is nem életszerűen, vele született hiéna ösztöne vezeti, amely arról szól, hogy azt kell támadni, akinek a legtöbb ellensége van, ahhoz állni, ahol a túlerő van és így lehet lojalitást bizonyítani! Felfele nyalni, lefele tiporni, ez a mai társadalom túlélési technikája! Még szinte sajnálni is lehet, amikor elsírja magát:
– „Az emberek gyakran ferdén néznek rám nevem miatt, azt szegezik rám, hogy Orbánnak hívnak. Sokszor kellett szégyenkeznem nevem miatt, de nem azért mert Orbannak kereszteltek, hanem Orbán Viktor miatt!” – szegény ember...
Mindezt még 2011-ben jelentette ki a parlamentben, hogy lemossa magáról a gyalázatokat. Még elképzelni is nehéz, hogy micsoda alapos tisztálkodásra volt szüksége, hogy két ilyen szörnyű bűntől megtisztuljon, mint a fél magyarsága, amit szívesen ledobott magáról azért, hogy jó román hazafi legyen. A másik viszont, hogy névazonosságuk ellenére nem áll rokonságban az Európát megsemmisíteni igyekvő uniós vezetők ellenségével, Orbán Viktorral!
Ha a kedves olvasó visszaemlékszik, még volt nem is olyan távlati múltban egy hasonló eset. Szintén a névbéli azonosság okozta a botrányt, amikor egy alkalommal Victor Ponta kikérte magának, hogy a két Victort nem lehet egy napon emlegetni, utalva magára és Orbán Viktorra!
És neki lett igaza, mert annak dacára, hogy nacionalista retorikával kormányt buktatott (a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem megszüntetését is megígérte!) és ideig-meddig Deszpot-Vodáskodott. A plágiumbotránya és a szörnyűséges Colectiv-tömegbaleset hatására oda bukott vissza, ahonnan felemelkedett!
Az a tény, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök úr hírnevét nevetségessé próbálta tenni és ilyen ízléstelen, meggondolatlan humorral próbálta megnyerni ellentábora szimpátiáját botrányos és – szomszédok között – mindkét nemzet számára káros!
Nemcsak azért, mert Magyarország soha nem késlekedett a jóindulatban, segítségnyújtásban Erdélyt és Romániát biztosítani, hanem mert értelemszerűen csak a szomszédok képesek haladéktalanul egymást megvédelmezni minden időkben bármilyen veszélytől!
Azért pedig, hogy Ludovic Orban, a humorista, a glumeț* kijelentkezett a magyar nemzetből és átigazolt a románba, nem érte nemzetünket olyan nagy veszteség, mert már nálunk is hullni kezdett a férgese, ami szintén nem volna olyan nagy baj, ha ne fertőzne!
Sebők Mihály
*szerk. megj.: jelentése vicces, de szokták használni az elmebeteg szó kifejezésére is