A Mi Hazánk az egyetlen politikai erő, amely nem nyugszik bele a trianoni gyalázatba, ahogy Horthy Miklós emlékét is sajnos egyedüli pártként ápoljuk – nyilatkozta a Székely Szó portálnak adott interjújában Novák Előd. A magyarországi Mi Hazánk Mozgalom alelnöke arról is beszélt, mi a véleménye az erdélyi magyar politikai csatározásokról, illetve hogyan látja a határon túli érdekérvényesítést az elmúlt évtizedek tükrében.
Minden magyar felelős minden magyarért! – alakulása óta ez a jelszava a Mi Hazánk Mozgalomnak, melynek alelnöke, a négygyermekes Novák Előd önkéntes tartalékos honvédként is szolgál gyakran a déli határon. Interjúnkban a párt külhoni kapcsolatairól és programjáról kérdeztük, melyben a székelyek önrendelkezését szorgalmazva felhívta a figyelmet: kisebbségben élnek ugyan, de lélekszámuk szerint is országnyi méretű népesség. Novák Előd diplomáciai fegyverletételnek minősítette, hogy megszavazta Románia feltétel nélküli uniós csatlakozását Orbán Viktor is 2005-ben, egy évvel korábbi ígéretével szemben. A Mi Hazánk alelnökének szívügye, hogy a 2014 óta már nem pusztán budapesti Országgyűlés, hanem a külhoniak szavazataival létrejövő nemzetgyűlés végre valóban váljon is azzá: tehát legyen pl. erdélyi képviselő is!
– A Mi Hazánk Mozgalom mint nemzeti párt programjából látszik, hogy nagyon fontosnak tartják az elcsatolt területeken élő magyarokat. Ezért indítványozták a parlamentben a Trianon-törvény eltörlését is?
– Szimbolikus törvényjavaslatunk a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló 1921. évi XXXIII. törvény hatályon kívül helyezését indítványozta a diktátum 100. évében, ez egy nemzetpolitikai alapvetés volt, melyen a magyarországi balliberális pártok felháborodtak, míg a Fidesz sem lenyelni, sem kiköpni nem tudta: egy év alatt sem volt hajlandó megtárgyalni javaslatunkat az illetékes bizottságban, pedig erre normál esetben harminc napjuk lenne a házszabály szerint. Persze a koronavírusra mindent rá lehet fogni, és így legalább nem kellett kivonulniuk, ahogyan tették azt még 1990-ben. Végül idén márciusban leszavazták. Mi már el is égettük ezt a gyalázatos diktátumot egy sajtótájékoztató keretében, hogy felhívjuk a figyelmet Európa legnagyobb jogfosztott kisebbségére, tehát a külhoni magyarságra. Az igazságtétel első lépésének tekinthető, hatályon kívül helyezésről szóló javaslatunkat Horthy Miklós kormányzóvá választásának 100. évfordulóján nyújtottuk be, ám ismét rá kellett döbbennünk, hogy a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely nem nyugszik bele ebbe a gyalázatba, ahogy Horthy Miklós emlékét is sajnos egyedüli pártként ápoljuk. Az önfeladás nem vezet eredményre, nincs hova hátrálnunk: igenis vesszen Trianon!
– Volt-e a bejelentésük után akár pozitív, akár negatív visszajelzés az elcsatolt területeken élő magyarok képviselőitől?
– Bizony sikerült felkavarnunk az állóvizet, ami küldetésünk is, hiszen a balliberálisok kormányzása gyors, a Fideszé lassú nemzethalálhoz vezet, ez így nem mehet tovább! Az egyik erdélyi balliberális újságíró azon kesergett egy írásában: „Az egyetlen párt, amelyik mocorog határon túl, a Mi Hazánk.” De kaptunk elszakított honfitársainktól sok köszönetet is, hogy kimondjuk és napirendre követeljük azt, amit nekik nehezebb volna a román elnyomás alatt. „Ma a székely zászlót kell levenni, holnap majd a magyar feliratokat, utána jöhetnek a helységnévtáblák, a végén pedig a magyar nyelv kitörlése Romániából” – mondta a tíz polgármestert és két parlamenti képviselőt adó Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke az Egy helyett százat! elnevezésű székely zászlós misszió kapcsán. Mezei János nyilatkozta azt is: sem az RMDSZ, sem a magyar kormány nem támogatta mindeddig a székely kezdeményezést, ellenben nagy segítségnek nevezte, hogy a Mi Hazánk Mozgalom száz székely zászlót adományozott nekik. Nekünk ez természetes: minden magyar felelős minden magyarért! – a Mi Hazánknak ez az alapítás óta meglévő jelszava vezette mozgalmunkat a határon túli magyar pártokkal való kapcsolat kialakítására is. Meghívásunkra több külhoni párt vezetője is részt vett Toroczkai László tavalyi évértékelőjén, pl. az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt vezetői, illetve az EMI-táborokat szervező ifjúsági szervezet vezetője is jelen volt a Mi Hazánk ünnepi rendezvényén.
– Nem tartják veszélyesnek a Trianon-törvény eltörlését? Ugyanis Magyarországot kötik különböző országok közötti alapszerződések, ilyen például a Román-Magyar Alapszerződés, amelynek 4-es cikkelye alapján kijelentik, hogy Magyarországnak nincs semmiféle területi követelése Romániával szemben, és a jövőben sem lesz. Nem lenne hatásosabb előbb ezeket az alapszerződéseket áttárgyalni és módosítani a konfliktusok elkerülése végett?
– A trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló 1921. évi XXXIII. törvény hatályon kívül helyezésétől még nem szűnik meg Trianon, nyilván nem ilyen egyszerű, de épp ezért is kéne ezt a figyelemfelhívó lépést megtenni, ami javítaná a tárgyalási pozícióinkat, míg az önfeladástól csak vérszemet kapnak. Bizony az alapszerződések sincsenek rendben, napirendre kéne venni végre pl. a székelyek önrendelkezésének megvalósítását, a román hatalom ne korlátozhassa tovább a székelyek nyelv- és nemzetiszimbólum-használatát! Az eddigi keretek közt nem sikerült rendezni a román soviniszták által többször meggyalázott úzvölgyi magyar katonatemető ügyét, és el kell érni, hogy a lehető legrövidebb időn belül engedjék szabadon a politikai koncepciós perben elítélt székely hazafiakat. Sajnos diplomáciai fegyverletételnek minősíthető módon megszavazta Románia feltétel nélküli uniós csatlakozását Orbán Viktor is 2005-ben, egy évvel korábbi ígéretével szemben. A Mi Hazánk Mozgalom küldetése, hogy az ilyen árulásokat ne engedje meg.
– A Mi Hazánk a harmadik útként megnevezte a miniszterelnök-jelöltjét Toroczkai László személyében. Mennyire látja reálisnak, hogy a Mi Hazánk 2030-ig kormányra kerüljön?
– Amikor Toroczkai László 2015 januárjában déli határkerítés megépítését szorgalmazta, szinte mindenki irreálisnak tartotta, de az idő őt igazolta. A Jobbik első önálló megmérettetésén, a 2009-es EP-választáson 5% alatti közvélemény-kutatási adatokat ismételgettek, mégis 15%-ot értünk el az akkor még nemzeti radikális párttal, majd a 2014-es országgyűlési választáson már 20% feletti eredményt. Most a nemzetközi helyzet is radikalizálódik, a magyar politika pláne. Nem szeretnék elbizakodott lenni, de most a lényeg, hogy már van kormányzásra is alkalmas, elvszerűségre és szakmaiságra alapozott programunk.
(...)
– Hogyan értékeli az RMDSZ munkáját az erdélyi magyarság képviseletében, és mennyire tudnának egy esetleges Mi Hazánk-kormány esetén együttműködni az RMDSZ-szel?
– A Mi Hazánk Mozgalom üdvözölte az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt egyesülését, értékelvű nemzeti összefogását. Az elmúlt harminc év mérlege az erdélyi magyarokra nézve katasztrofális: 1,7 millióról 1,1 milliónyira becsülhetőre apadt lélekszámuk, zajlik a visszaállamosítás, üldözik közösségi jelképeiket, akadályozzák a magyar nyelvhasználatot, és lekerült a napirendről a területi autonómia kérdése. Ebben a három évtizedben kizárólag az RMDSZ volt döntéshozói helyzetben. Ilyen körülmények között elengedhetetlen, hogy az RMDSZ folyamatos politikai monopóliumépítésével ellentétes irányba ható politikai erő is létezzen, mely sikerrel szólítja meg a magyar közösség valamennyi tagját, és nem enged teret az RMDSZ-ből kiábrándulók román pártok felé való közeledésének, hiszen látjuk, a Felvidéken lezajlott hasonló folyamatok hová vezettek. A Momentum is képes volt magyar párttal szemben románt támogatni. A Mi Hazánk viszont a magyar pártokkal keresi az együttműködés lehetőségeit, szót kell tudnunk érteni! Trianon 100. évfordulója különös felelősséget ruházott a magyar nemzeti pártokra a Kárpát-medence minden országában, s az Erdélyi Magyar Szövetség néven egyesülő két párt összefogása hatékonyabb nemzeti érdekképviseletet tett lehetővé a magyarság önrendelkezése érdekében a román beolvasztási kísérletekkel szemben. Elismerés illeti az EMNP-t és az MPP-t azért, hogy a közösségi érdeket a saját pártérdekek elé tudják helyezni, és a magyarság hatékony, hiteles képviseletének lehetővé tétele vezérli őket. Az erdélyi magyarok számára egyszerre érték az összefogás és a politikai pluralizmus. Kisebbségben élnek ugyan, de lélekszámuk szerint is országnyi méretű népesség.
Az interjú hosszabb változata itt olvasható el.