Szerzői jogokMTI/AP/Francisco Seco
Pótvizsgára, további írásbeli kérdések megválaszolására kényszerült Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt, de sikerült meggyőznie a frakciók koordinátorait: második alkalommal elegen támogatták.
Erről számolt be a Financial Times és a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója is.
Várhelyit többek közt Orbán Viktor magyar miniszterelnök Türk Tanácsban tett ajánlatáról, és Nikola Gruevszki magyarországi menedékjogáról kérdezték. Hétfőn délig kellett leadnia a válaszokat, melyek úgy tűnik, hogy elég EP-képviselőt győztek meg arról, hogy függetlenként fog tevékenykedni a bővítés- és a szomszédság politikával foglalkozó biztosként.
Gyöngyösi Márton független EP-képviselő, aki tagja a külügyi bizottságnak azt írta, hogy Várhelyinek az EP második és harmadik legnagyobb frakciójának (szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport) támogatására is szüksége volt. Ez azt jelenti, hogy a jövő héten dönthet az Európai Parlament az Ursula von der Leyen bizottságról.
Breaking news – Olivér Várhelyi was confirmed as commissioner for enlargement by @EP_ForeignAff, after he failed at the hearings and answered written questions. Apparently, Renew and S&D votes were needed to pass. Next week the plenary can vote on the commission in Strasbourg.
— Márton Gyöngyösi (@GyongyosiMarton) 18 noiembrie 2019
Várhelyi az utolsó, akit átengedett az EP, ez pedig egy komoly jelzés a magyar kormánynak: alig van már bizalom azok felé, akiket Orbán Viktor fontos pozícióra jelöl – kommentálta a szakbizottság döntését Donáth Anna momentumos EP-képviselő.
Hosszú út vezetett idáig
Az Európai Parlament szakbizottságainak meghallgatása a magyar és a román jelölt nélkül kezdődött meg, miután Trócsányi László magyar és Rovana Plumb román biztosjelölt esetében is összeférhetetlenséget állapított meg a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság (JURI). Ezt a vizsgálatot most vezették be a meghallgatások elé, egyfajta nulladik lépcsőfokként.
Időközben a francia biztosjelölt Sylvie Goulard a meghallgatásán bukott el. Így alakult ki a helyzet, hogy az Európai Parlament három legerősebb frakciója mind "elvesztett" egy jelöltet. A legrosszabbul a szociáldemokraták jártak, ugyanis az újabb jelöltet már nem az időközben egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Dancila kormány adta, hanem a hatalomra kerülő néppárti Orban.
A román és a francia pótjelölteket átengedte a meghallgatásuk után az illetékes szakbizottság.
A magyar biztosjelöltnek múlt csütörtöki meghallgatása után újabb fordulóban kellett részt vennie: újabb adag írásbeli kérdést kapott, melyekre hétfő délig kellett válaszolnia. Sikerült válaszaival meggyőznie a kétkedőket, a néppárti politikusok, az Európai konzervatívok és Reformerek EP-képviselői és a szélsőjobboldali képviselők mellett szociáldemokratákat és liberális-centristákat is.
Mi a következő lépés?
A legutóbbi terv szerint november 27-én az Európai Parlament szavazhat Ursula von der Leyen bizottságáról. Azaz innentől nem egy-egy személyről, biztosról dönt a parlament, hanem a teljes testületről. Ha megszavazzák az új bizottságot, akár már december elején munkába állhat. (Euronews)
EU-tisztújítás – Alapjogokért Központ: politikai támadás érte a magyar biztosjelöltet a meghallgatásán
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője politikai támadásként értékeli, hogy Várhelyi Olivér magyar jelöltnek szóban és írásban is nyilatkoznia kellett arról, hogy uniós biztosként a magyar kormánytól függetlenül dolgozna.
Pócza István kedden az M1 aktuális csatornán azt mondta: alapvető elvárás, hogy minden biztos kormánytól és más külső befolyástól függetlenül végezze a munkáját. Ezzel szemben viszont például Frans Timmermans meghallgatásán nem kérték, hogy írásban határolódjon el Soros Györgytől – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy az új Európai Bizottság felállása azért késik, mert amikor az első magyar biztosjelöltet, Trócsányi Lászlót elutasították, bosszúhadjárat indult az Európai Parlamentben, és "dominó elv" alapján elutasítottak másik két biztost is.
Ebből az elemző véleménye szerint az látszik, hogy a következő öt évben sokkal jobban egymásnak feszülhetnek a csoportok, mert nem olyan egyszerű többséget felállítani. (MTI)