A macskajancsik kifejezést pejoratív módon szokta használni az, aki használja. Lenézi azt az embert, akire ráaggasztja ezt a jelzőt, az értékrendjében a képzeletbeli létra legalsó fokán áll, semmitmondó figura.
Macskajancsi az, akit társai lenéznek, akinek szendvicsét elveszik a nagyszünetben, akinek jutni jut, de nem marad a pincében lopva lehúzott pálinkából. Az is macskajancsi, akinek barátját/barátnőjét simán lecsapja kezéről a legelső arrajáró kikent-kifent ficsúr avagy ficsurina.
Értelmező szótárak szerint a macskajancsi egy szerencsétlen alak, gyenge értelmi képességekkel rendelkező ember, ugyanakkor bátortalan és ügyefogyott. A legkifejezőbb meghatározás talán a jelentéktelen ember lenne.
Egy kedves ismerősöm tollából „hallottam” újra ma ezt a kifejezést. Olyan emberre használta, akire valamikor fel lehetett nézni, társaival jó, hasznos dolgokat csinált, harcolt, hogy embertársai jobb időket éljenek.
Deutsch Tamás egy macskajancsi szintjére süllyedt. Véleményét nem vállalja, bocsánatot kér, majdnem könyörög, hogy megbocsássanak neki. Hol van az az ifjú titán, a harcos, a megmondóember, akit eddig ismertünk? Demeter Szilárd egy macskajancsi szintjére süllyedt. Véleményét leírta, majd visszavonta, magyarázkodott egy sort. Hol az a Demeter Szilárd, aki valamikor még a szelterszi barnamedvével is szembeszökött volna? Novák Katalin is macskajancsi szintre süllyedt. Ha szabad élnem vele: macskajancsiné lett. Sajnálja ő is, hogy félreértelmezték szavait.
2022-ben választások lesznek Magyarországon. A Fennvaló segítse meg az országot s a nemzetet ilyen megalkuvó, bocsánatokért térdeplő macskajancsiktól, akik a jobboldalt fogják majd képviselni!
Tókos Levente