A járványhelyzet miatt idén is nagyszabású tömegrendezvények nélkül, szűk körű egyházi szertartással és katonai tiszteletadással ünnepelték meg hétfőn Bukarestben a román fejedelemségek, Havasalföld és Moldva egyesülésének évfordulóját.
Az ismeretlen katona emlékművének megkoszorúzása után mondott beszédében Klaus Iohannis államfő kiemelte: az egyesülés történelmi mozzanata a bizonyíték arra, mennyire fontos, hogy létezzen egy közös országprojekt, amely egységbe tereli a román nép energiáit, a politikustársadalom pedig képes legyen felülemelkedni a széthúzáson, és egységesen lépjen fel a távlati célok megvalósulása érdekében.
Iohannis szerint 1859-ben a románok eldöntötték: az európai elvekkel és értékekkel összhangban akarnak jövőt építeni, az a tény pedig, hogy ma Románia az Európai Unió és a NATO tagja, azt bizonyítja, hogy a történelmi megpróbáltatások dacára az alapvető eszmék azóta sem változtak: ma is a szabadság, a demokrácia, a nemzeti egység és a jól működő állami intézmények képezik a románság alapvető céljait.
Idén az első, Barbu Catargiu vezette, 1862. január 22-én alakult román kormány beiktatásának 160. évfordulóját is ünneplik, valamint azt, hogy Bukarest az egyesült román fejedelemségek fővárosává vált. Ebből az alkalmából szombaton fényfestéssel világították meg a kormány székházát Bukarestben. Ünnepi üzenetében Nicolae Ciuca miniszterelnök rámutatott: kormánya – 160 éve alakult elődjéhez hasonlóan – az ország gyarapodását és modernizálását szolgálja, és azon őrködik, hogy Románia az európai és euroatlanti értékeknek elkötelezett országként fejlődjön.
Az egyesülés ünnepét Jászvásáron (Iasi), Moldva történelmi fővárosában idén is incidens zavarta meg: a többi parlamenti párt által szélsőségesnek minősített Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) – járványügyi tiltások dacára megtartott – szabadtéri rendezvényén egy tiltakozó tintával öntötte le George Simiont, a párt társelnökét. Tavaly Mihai Chirica polgármesterre dobott joghurtot egy tüntető.
Romániában 2017 óta munkaszüneti nap a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója. 1859 januárjában Moldva és Havasalföld is Alexandru Ioan Cuzát, a moldvai Nemzeti Párt uniót szorgalmazó vezetőjét választotta fejedelmévé. A perszonálunió után Cuza 1862-re elérte a két államapparátus összevonásának nemzetközi elismerését: az új állam ekkor vette fel a Románia nevet.
A román fejedelemségek egyesülésének évfordulóját "kis egyesülésként" emlegetik Romániában, arra utalva, hogy az ország kiteljesedése az 1918-as "nagy egyesüléssel" következett be, amikor a gyulafehérvári román nemzetgyűlés december 1-én kiáltványt fogadott el Erdély és a Román Királyság egyesüléséről.