A rendszerváltás utáni legalacsonyabb részvételt mérték a vasárnap véget ért parlamenti választásokon Romániában, és ez alól, sajnos, a magyar nemzeti közösség sem képez kivételt. Annak ellenére sem, hogy a koronavírus-járvány fenyegető árnyékában várható volt a románajkú szavazók nagymértékű távolmaradása az urnáktól.
Ez pedig nekünk kedvezett, mert megfelelő részvétellel akár meg is duplázhattuk volna a minket Bukarestben képviselők számát. És megakadályozzuk vagy legalább ellensúlyozzuk a magyarellenes retorikájáról, valamint megnyilvánulásairól hírhedt AUR bejutását a képviselőházba és szenátusba. Sajnos, nem így történt. Elszalasztottuk a létszámuk miatt megkerülhetetlen frakcióink létrejöttének ritkán kínálkozó történelmi lehetőségét.
Mindezek tudatában az elért eredményt annak ellenére sem könyvelhetjük el sikerként, hogy bejutottunk a parlamentbe, és az elmúlt négy esztendőhöz képest talán népesebb képviselettel leszünk ott jelen. És erre a szavazatok 99,83 százalékának összesítése után immár kis híján véglegesnek tekinthető számok is figyelmeztetnek. Az RMDSZ szenátusi listájára ugyanis 348.465 szavazat érkezett, például a négy évvel korábbi 440.409-cel szemben, ami óriási visszaesést jelent.
Éppen ezért a politikai vezetőink győzelmi hangulatkeltés, ünneplés és hangzatos nyilatkozatok helyett jobban teszik, ha magukba szállnak, elemzik és kiküszöbölik a sorainkban egyre jobban elharapózó közömbösség okait. Hiszen még egy ilyen győzelem felér egy megsemmisítő vereséggel, mert a román parlamentből való kiesésünkhöz vezet. Ettől pedig a jelenlegi és még huzamos ideig változatlannak ígérkező széljárásban mentsen meg az Isten!
Az erdélyi magyarságot egyre jobban sújtó reményvesztettség és kilátástalanság kialakulásáért ugyanakkor az időközben párttá vedlett érdekvédelmi szövetségünket sok esetben igazságtalanul támadók is okolhatók. Azok a hataloméhes vagy felelőtlen személyek, akik vakon vagdalkozván a jó kezdeményezéseket is hiteltelenítik. A megmaradásunkhoz tehát szerény és bátor, elkötelezett és felkészült, a véleményeket meghallgató és elképzelésükbe beillesztő vezetőkre van szükség. Valamint építő jellegű kritikát gyakorló, az adott helyzetben megoldásokat is javasoló belső ellenzékre.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó