Ez ez egy olyan olvasói véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Erdély.ma szerkesztőségi álláspontját. Ha nem ért vele egyet, vagy más területen fejtené ki gondolatait, bátran írjon a szerkesztoseg@erdely.ma címre.
A normalitás pártján álló vásárlók roppant tömege ilyenkor nem számít, a csokimázba mártott LMBTQ-propagandával a népszerű édesipari vállalat is letette a globalista nagyesküt.
Ahogy azt Trump megbuktatása óta már sejteni lehetett, a globális mélyállam természetesen minden alkalmat meg fog ragadni annak érdekében, hogy valláspótlékká érlelt vezérideológiáját, az LMBTQ-propagandát terjessze, és ebből bizony hazánk sem fog kimaradni. A Coca-Cola tavalyelőtti botrányos kampánya remek ízelítőt adott, mi vár a jövő nemzedékekre: a ránk szabadított ideológiai vírus új hullámában már a gazdasági élet ikonikus szereplői váltak a propaganda szuperterjesztőivé. Ennek újabb felvonásaként idén a Valentin-nap is okoz egy meglepetést: a Szamos Marcipán szivárványszínű csokiválogatást dob piacra, méghozzá a 2011-ben létrejött homoszexuális folyóirattal, a Humennel közösen (dobozán a mantraszerűen ismételgetett szlogen áll: „love is love”).
Mielőtt jóhiszemű „balekmagyar” módra azt vélelmeznénk, hogy a vállalat csupán egy adott társadalmi réteg felé szeretne nyitni, szögezzük le gyorsan, hogy a Szamosnak eddig sem voltak heteroszexuális termékei, vagyis a marcipánokat, csokoládékat és süteményeket nemi identitásától és vonzalmaitól függetlenül bárki fogyaszthatta. Az állítólagos „megkülönböztetés” kiküszöböléséről ez esetben tehát szó sem lehetett, itt a cég egy nagyon is fontos üzenetet kíván eljuttatni a megfelelő helyre: a maga eszközeivel a Szamos Marcipán is beszáll a globális kultúrharcba, és felvonja a nemzetközi mélyállam harci lobogóját. „A pralinéválogatás nem csupán egy édesség, hanem egy kinyilatkoztatás is” – szólták el magukat a meglepetés kitervelői a Humen honlapján.
Nyilvánvaló, hogy a Magyarországon népszerű brand segítségével – fittyet hányva az LMBTQ-propagandát ellenzők üzleti szemmel mérve is roppant tömegeinek érzékenységére – most nem cukrászsüteményeket, hanem valami mást fognak eladni a magyar társadalomnak, nyilván nem függetlenül attól, hogy jövőre Magyarországon választás lesz, két ellentétes világkép összecsapása. A Szamos Marcipán Valentin napi húzásával óvatosan, de félreérthetetlenül lándzsát tört a nyílt társadalom ideológiája mellett, vagyis piros pontot szerzett egy 2022-es kormányváltás esetére.
Természetesen ahogy minden magánvállalatnak, úgy a Szamosnak is jogában áll ideológiavezérelt üzletpolitikát folytatnia, amennyiben szeretne. Ám ne feledjük, Magyarország meghatározó édesipari szereplőjéről van szó, amely évi négymilliárdos árbevétellel büszkélkedik, és sokan egyenesen hungarikumként tekintenek rá (bár nem az). Ezek a körülmények nem mellékesek, bizony joggal érezheti azt az egyszerű állampolgár, hogy a náluk összpontosuló gazdasági és társadalmi tőke a közösség iránti felelősséggel is jár(na).
Azonban van itt még valami. Abban, hogy az ország főterén, a Parlament mellett is cukrászdát üzemeltető Szamos lényegében országimázs-márkává vált, a tizenegy éve tartó jobboldali kormányzásnak is komoly szerepe van. Varga Mihály miniszter két éve 159 millió forinttal örvendeztette meg a cég pilisvörösvári telephelyét a „Nagyvállalati Beruházások Támogatása” program keretében. Gesztus helyébe gesztust ne várj alapon, a kormány támogatását elfogadó cégvezetés most mégis kilépett az üzleti világ racionalitásából, hogy gátlástalanul beszálljon az LMBTQ-kampányba.
Orbán Viktor és Matolcsy György mondta korábban, hogy Magyarország 2030-ig beérheti a Nyugatot. Úgy tűnik, jóslatuk lassan új értelmet nyer, de ebben a magyarságnak nem lesz köszönete: a gazdag, de elhülyült nyugati országokban tomboló nyílt társadalom itthoni bevezetése már a spájzban van. Erről szól majd a jövő évi választás – amely kimenetelét tekintve nekünk vagy Nándorfehérvár lesz, vagy Mohács. Addig is, jelen sorok írója többé be nem teszi a lábát a Szamos cukrászdáiba, és ezt várja el másoktól is.