2019. november 15-én, a Magyar szórvány napján tartotta zászlóbontó konferenciáját a Hímezz magyarra munkacsoport a Debreceni Egyetem Főépületében.
Amikor keresni kezdték a magyar hímzés követeit, nagyköveteit és tiszteletbeli nagyköveteit, még nem gondoltak arra, hogy e program valójában a lokálpatriotizmust erősíti meg. Ennek a tapasztalatnak az apropóján döntöttek úgy, hogy az ötletgazda Dr. Szöőr Anna szülővárosában, a Debreceni Egyetemen tartották meg a zászlóbontó konferenciájukat, amelyen ünnepélyes keretek között hirdetik ki a magyar hímzés nagyköveteinek és tiszteletbeli nagyköveteinek névsorát, adják át az elismerés jeléül szolgáló oklevelet, valamint ismertetik velük a további együttműködési lehetőségeket a közös munkát, külföldi utakat és média megjelenési lehetőségeket illetően.
„ Nehéz volt választania a népi iparművészekből, közéleti személyekből, valamint művészekből, kommunikációs szakértőkből és üzletasszonyokból álló zsűrinek a jelentkezők közül. Figyelembe kellett venniük azt, hogy kik azok, akik a népi iparművészetben remekelnek, de azt is, hogy kik képviselik a jövőben a leghatékonyabban népi motívumok szempontjából a Történelmi Magyarországot akár világméretekben is” – nyilatkozta Dr. Szöőr Anna, a Hímezz magyarra munkacsoport vezetője, egyben a Szeleczky Zita emlékét ápoló Nemzet kishúgáért Alapítvány kurátora.
„Úgy döntöttünk, hogy idén, november 15-én, a Magyar szórvány napján, a 15 milliós magyarságban gondolkodó Szeleczky Zita művésznő szellemében megrendezendő debreceni konferenciánkon a tiszteletbeli nagyköveteinket és a nagyköveteinket a lokálpatriotizmusuk apropóján fogjuk méltatni úgy, mint a sepsiszentgyörgyi Sántha Évi népi iparművészt, a debreceni L. Mikecz Ágnes etnográfust, a beregszászi származású, de matyó civilszervezetet is képviselő Sebestyén Márta szóvivőt, az óbecsei Topolcsányi Laura, Szeleczky Zita-díjas írót, a kalocsai hagyományokat ápoló, London mellett élő Kalocsai Krisztinát, a karcagi születésű, debreceni kötődésű életvédő nőgyógyász orvosnőt Dr. Deli Balogh Ildikót, a hajdúsági Réti Éva újrahasznosítót, a Réthy Fashion alapítóját, valamint a vásárosnaményi Beregszem Egyesület tagjait, a kárpátaljai Magyar Örökség-díjas Credo Együttest, a budapesti Serfőző Helén népi iparművészt, Ráth Viktória és Tóth Gergely budapesti kommunikációs szakembereket, akik idén Rómában, míg a badacsonytomaji Tóth Mariann címzetes egyetemi docens New York-ban népszerűsítették a népi motívumainkat. Radványi Katalin üzletasszony, idegenforgalmi szakértő pedig azért részesül elismerésben, mert a hetvenes évek óta terjeszti a népkultúránkat a magyar hímzésvilág által szerte a világon.”
A Hajdú-Bihar megye hímzéseit népszerűsítő, lokálpatriotizmust erősítő, valamint a hímzés lélektanával, kommunikációjával, a hímzés és anyaság összefüggéseivel is foglalkozó konferenciát szervező L. Mikecz Ágnes debreceni etnográfus és a szadai Dulai Sándorné, népi iparművészek szerint a Hímezz magyarra csapatának arra kell vigyáznia, hogy bár fontos a hímzés tevékenységét, mint foglalatosságot újra divatba hozni, hímzés oktatást szervezni, de mindig meg kell őriznünk a tiszta forrás méltóságát a hagyományápolás során.
„A családi tűzhely melegének és a népi motívumok tisztaságának együttes üzenetvivőjeként hirdetjük meg Debrecenben a Házi áldás hímző versenyt, amelynek a legszebb pályamunkáit 2020 februárjában, a Nemzeti Összetartozás évében állítjuk ki a Budapesti OTP Galériában.” – közölte L. Mikecz Ágnes.
Ahogyan korábban már bejelentették, a hazánkat kedvelő José Cura tiszteletbeli nagyköveti oklevelét személyesen adjuk át a sztártenornak a legközelebbi magyarországi látogatása során.
A mezőkövesdi Árvai Erzsébet, szakmai vezető által az erdélyi Zsóri Dániel Puskás-díjas labdarúgó számára hímzett sportmezt a Puskás Aréna stadionavatója miatt sajnos nem vehette át személyesen a labdarúgó a Hímezz magyarra csapatától Debrecenben, a Magyar szórvány napján megrendezett konferencián.
Amikor a munkacsoport elindította Matyóföldről a jelenleg Badacsonytomajban tartó, reményeink szerint 2020. december 5-re, a Lelki Trianon évfordulójára Kárpátaljára érő Hímzés zászlaját, egyúttal bejelentette azt is , hogy fontosnak tartja a népkultúra és a nemzeti sport együttes jelenlétét a mindennapjainkban.
A vásárosnaményi Beregszem Egyesület tagjainak elismerése azt a célt szolgálja, hogy a beregi keresztszemes is megkapja az előkelő Hungarikum minősítést a matyó és a kalocsai hímzések mellett.
A lokálpatriotizmust megerősítő program nem titkolt célja az is, hogy minden magyar büszkén vállalja fel a szűkebb pátriáját.
„Reményeink szerint a Magyar szórvány napján tartott debreceni konferencia után egyre többen fogják ismerni a furtai és a komádi hímzések, vagy éppen a hortobágyi szűrrátét apropóján a Hajdú-Bihar megyei településeinket is” – foglalja össze a Hímezz magyarra program küldetését Dr. Szöőr Anna ötletgazda.
A konferenciát az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Réthy Fashion és a Panyolai Szilvórium Zrt. támogatta, az eseményt a kárpátaljai Credo Együttes koncertje koronázta meg aznap délután.
A sepsiszentgyörgyi Sántha Évivel a díjátadó után beszélgettünk hagyományról, hímzésről és magáról a Magyar Hímzés Nagykövete címről.
– Nyolc éve hímez saját tervezésű kalocsai mintákat, közel 1400 hímzés látott napvilágot az évek során. Beérni látszik a munka?
Rendkívül nagy megtiszteltetésnek érzem ezt az elismerést. Ez eddig az első hivatalos méltatása az eddigi munkáimnak, eddig hivatalosan még soha senki nem figyelt fel a tevékenységemre. Ennek ellenére folyamatosan „díjazva” voltak és vannak a munkáim: a rengeteg pozitív visszajelzés, szeretet, amit a világhálón keresztül a közönségem részéről nap mint nap tapasztalok, az számomra felér minden elismeréssel és rengeteg erőt, hitet és kitartást kapok a további munkáimhoz. Az, hogy ma itt tartok, nagyon sokban köszönhető a családomnak: a férjemnek, Sántha Barninak, aki maga is népművészettel (fafaragással) foglalkozik, valamint a gyermekeimnek, akik mindvégig hittek bennem és támogattak, segítettek az évek során. Továbbá a sepsiszentgyörgyi Balogh Zsuzsa varrónőnek szintén nagyon hálás vagyok a pontos és szép munkájáért. Ő az, aki nekem méretek szerint szabja-varrja a szebbnél szebb ruhákat, blúzokat, ingeket – és én kihímezem. Ezúton es köszönöm szépen mindenkinek a támogatást!
– A Magyar Hímzés Nagykövete címet nyerte el. Mit jelent ez önnek?
Amikor a Hímezz magyarra Pályázat útjára indult 2019 tavaszán, én nem akartam beküldeni a munkáimat, mert úgy éreztem, hogy nem igazán lenne esélyem. Aztán az ismerőseim folyamatosan biztattak, hogy pályázzak és elküldtem egy érdeklődő levelet a Hímezz magyarra oldalnak azzal a kérdéssel, hogy kérem nézzék meg érdemesek-e a munkáim egy ilyen mértékű megmérettetésen? A válasz az volt, hogy most viccelek? Persze, és várják szeretettel. Végül a pályázatban kiírt három kötelező kép helyett 65 képet küldtem be, mert egyszerűen képtelen voltam kiválasztani párat közülük. Minden munkám valamiért fontos, egyedi és kedves számomra és természetesen mindegyik darabban benne van a lelkem egy darabja…
– Csak kalocsai minták után hímez holott több, mint száz hímzési fajtát ismer a szakág. Miért pont kalocsai?
Valamiért mindig nagyon szerettem a kalocsai hímzésvilágot. Talán a letisztult formavilág, a motívumok szó szerinti sokszínűsége, a vidámságot hordozó mintaformák mind-mind nagyon közel állnak a lelkemhez. Természetesen utánanéztem a hagyományos kalocsai hímzés mintavilágának, a színeknek és kikutattam a cérnák színkódok szerinti besorolását, mert az volt a célom, hogy amit elkészítek, az nemcsak egyedi, de tiszta forrásból való, igazi népművészeti értéket képviseljen.
– Fontos önnek a hagyományápolás, örökségünk fenntartása. Hímzéseivel is ezt az utat próbálja követni?
Nemzetünk népművészete és ezen belül a hagyományos kézi hímzés olyan szerteágazóan gazdag és sokszínű, hogy nincs még egy nemzet ezen a világon, aki ilyen mértékű és szépségű népművészeti értékekkel büszkélkedhetne. Az őseinktől örökölt mintavilágunk örökségére méltán lehetünk büszkék és nekünk, ma élő magyar embereknek ezt felismerve kötelességünk ezeket az értékeket tisztán átörökíteni az utánunk következő nemzedék számára. Nagyon örülök annak, hogy a munkáimat szívesen viselik a fiatalok es szerte a nagyvilágban és Székelyföldtől Amerikáig, Kuvaittól Brazíliáig számos országban büszkén hordják a ruházatukon a magyar motívumokat. Számos visszajelzést kapok arról, hogy idegenben, külföldön élő magyarok látva az utcán szembejövő embereken a magyar hímzést, mosolyogva köszönnek magyarul egymásnak, bár személyesen nem ismerik egymást. A magyar hímzés összetartó erejű és hiszem, hogy aki viseli, az érti és érzi ennek jelentőségét.
Tókos Levente