Florin Citu kormányfőt választotta a következő négy évre elnökévé szombaton a román kormány vezető erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A bukaresti Romexpo kiállítási központban tartott, feszült légkörű tisztújításon Citu 2878 szavazatot, ellenfele, a pártot négy éve vezető Ludovic Orban képviselőházi elnök 1898 voksot kapott.
Citu megválasztása előtti programbeszédében, amelyet csak nehezen tudott elmondani Orban híveinek hangoskodása miatt, a tettek embereként, a (korábban kormányon, most ellenzékben lévő) Szociáldemokrata Párt (PSD) legnagyobb ellenségeként jellemezte magát és a "liberális Románia" megteremtését ígérte.
Citu leszögezte: sosem fogja megtagadni a PNL és – a párt jelöljeként államfővé választott – Klaus Iohannis közti partnerséget és sosem fog a PSD-vel szövetkezni. Úgy vélekedett: Romániát csak szabadelvű eszmékkel lehet a tartós fejlődés útjára állítani, de a PNL-ben újításra van szükség és szerinte megválasztása által "szintet léphet" a párt, az ő személye lehet a garancia arra, hogy le tudja győzni a PSD-t a 2024-ben esedékes – európai parlamenti, önkormányzati, államelnöki- és parlamenti – választáson.
Ellenfele, Ludovic Orban a felbomlott jobbközép kormánykoalíció helyreállításának ígéretével kért a küldöttektől újabb négy évre bizalmat, arra utalva, a kormányból kilépett USR-PLUS szövetség egyértművé tette: nem fog visszatérni a koalícióba, amíg Citu a kormányfő. A választási eredmény kihirdetése után Orban azt mondta: hű marad liberális elveihez, de – korábbi ígéretéhez híven – hétfőn beterjeszti lemondását a képviselőház elnöki tisztségéről és "megszűnik minden partnerség" közte és – a miniszterelnök pártelnökké választását nyíltan támogató – Klaus Iohannis államfő között.
Orban 2017 nyara óta állt a párt élén, 2019 őszétől pedig több mint egy éven át a PNL által alakított kisebbségi kormányt vezette, miközben a parlamentben még vele szemben álló, szociáldemokrata többség volt. Orban tavaly decemberben mondott le a miniszterelnöki tisztségről, miután a PNL alulmaradt a parlamenti választásokon a PSD-vel szemben.
A PNL-nek Iohannis közreműködésével akkor sikerült egy jobbközép kormánykoalíciót megalakítania, az USR-PLUS-szal és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ). Citu kormányfői kinevezését valójában az USR-PLUS provokálta ki, mivel decemberben nem fogadta el, hogy Orban legyen a koalíciós kormány miniszterelnöke. Orban kénytelen volt megelégedni a házelnöki tisztséggel, a PNL pedig az addigi pénzügyminiszteri tisztséget betöltő Citu számára kért és kapott kormányalakítási megbízást.
A házelnöknél sokkal "láthatóbb", a koronavírus-járvány elleni védekezés során folyamatosan előtérben lévő, jelentős erőforrások felett döntő Citu érzékelhetően megerősödött a miniszterelnöki tisztségben. Citu – sokak szerint a PNL éléről államfővé választott Klaus Iohannis bíztatására – június elején jelentette be, hogy megpályázza a PNL elnöki tisztségét.
A PNL tisztújító kongresszusát a szeptember elején kirobbant kormányválság közepette rendezték meg, miután a miniszterelnökkel éles konfliktusba került USR-PLUS kilépett a kormányból és bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a Citu-kabinet ellen. Az USR-PLUS most már azt állítja: nem hajlandó visszatérni egy olyan koalíciós kormányba, amelynek Citu a miniszterelnöke.
A kongresszus utáni első televíziós interjúban Citu mégis azt állította: a válságból csak úgy lehet kilábalni, ha az USR-PLUS – saját tisztújítása után – belátja, hogy nem az általa is bírált PSD, illetve a vírustagadó, nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mellett van a helye, hanem abban a jobbközép kormánykoalícióban, amelyre tavaly az ország vezetését bízták a választók.