Több, mint jelképes, hogy a koronavírus elleni világméretű küzdelem második hullámában döntött a kormány, a magyar orvosok történelmi jelentőségű béremeléséről.
A három lépcsőfokban, a következő három év elején megvalósuló bérrendezés nyomán egy rezidens, gyakorlati időtől függően 7-800 ezer forint körüli alapbért kap majd, az idősebb orvosok pedig akár 2,4 millió forintot is kereshetnek.
Ezzel egyidejűleg a hálapénzt is kivezetik a magyar egészségügyből, mely ellen ezután drákói szigorral lépnek fel. Egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető ugyanis a hálapénzt felajánló és elfogadó személy.
Meg is szólaltak az első fanyalgók, akik arról persze nem tesznek említést, hogy a baloldali kormányok 2002 és 2010 között gyakorlatilag legyalulták a magyar egészségügyet. Bevezették a vizitdíjat, a kórházi napidíjat, számos kórházat, nővérszállót, nővérképzőt zárattak be. Kivonták a pénzt az egészségügyből, 16 ezer kórházi ágyat szüntettek meg, 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el.
A Népszava hivatásos fanyalgója reszkető kezekkel keresi, mibe lehetne itt belekötni. Szerinte hiába is erőlködik a kormány, úgysem jönnek haza a nyugatra vándorolt orvosok. Meg aztán jön a bérfeszültség a rosszul kereső ápoló és a jól kereső orvos között. És végül az atom: a béremelés a magánegészségügy árait is elszabadítja és akkor megnézheti magát a magyar beteg.
Értjük persze a vergődést. Savanyú a szőlő. A magyar egészségügyben új korszak kezdődik.
Fábián Tibor