A magyar történelem érettségi után kitört a soron következő romániai botrány. Kellett a PNL-nek, mint a falat kenyér. Meg aztán viccországban valamiért nem szeretik azokat a térképeket, amiket nem ők rajzoltak.
Aztán az egyik hazai bevásárlócsarnok magyar termékeket tartalmazó részlegén szembenéz velem egy történelmi társasjáték és, mondjam, ne mondjam, mert szegény jó Iohannist még meg találja ütni a guta... szóval a Mátyás királyról szóló játék fedelén egy térkép virít. Igen, az! Egy nagyon nagy Magyarország.
Óvatosan körbenézek. Összeesküvésre gyanakszom. Biztos az erdélyiek most viszik Erdélyt, lopakodó PSD-s segítséggel. Pedig minden csendes, a vásárlók nyugodtan tolták a kocsijukat, csak én rémüldözöm, mi lesz, ha más is meglátja, ha Iohannis is megtudja, hogy egy váradi bevásárlócsarnokban ott virít Nagymagyarország.
A térkép gyönyörű, az én szememnek varázslatos, kár is tagadjam. Olyan nagy, hogy sokszáz évig a szászoknak is jutott rajta hely...