Romániában a demokrácia, a jogállamiság, a fékek és ellensúlyok rendszere minden politikai erőnek csak ellenzékben fontos. Ahogy hatalomra kerülnek, megkezdődik az ujjal mutogatás, a vádaskodás, hibáikért, rossz döntéseikért mindig más okolható, szemrebbenés nélkül felszámolnának, kedvükre alakítanának át fontos alapintézményeket.
Ez történik harminc esztendeje, függetlenül attól, hogy éppen a jobb vagy baloldal van hatalmon.
Nem kivétel ez alól Klaus Iohannis és liberálisai sem, kiket a jogállamiság védelmezőiként, a demokrácia bajnokaiként emelgetnek Nyugat-Európában. Azok is egészen addig, amíg érdekeik ezt kívánják. Ám, ha a parlament nem úgy táncol, ahogy ők fütyülnek – nem lévén többségük a legfelsőbb törvényhozó testületben, ez gyakran előfordul –, felszámolnák, ellehetetlenítenék annak legfontosabb szerepkörét, illetve megkerülik, ahol csak lehet.
Ők, akik oly hevesen védelmezik az alkotmányt, ha annak első cikkelyéről, az egységes és oszthatatlan nemzetállamról van szó, könnyedén semmibe veszik a különböző hatalmi ágak szerepét meghatározó passzusokat. Hiába szögezi le az alaptörvény, hogy a parlament a törvényalkotó, a kormány a végrehajtó intézmény, ha ezt felrúgják rögtön, amint nincs ínyükre.
Tették ezt korábbi kormányok is, még akkor is, ha kényelmes többségük volt, s teszik Orbanék is, ha kell, ha nem. Már rögtön hatalomra kerülésük után láthattuk, veszélyes útra tévedtek, hisz még nyoma sem volt a járványnak, de az idei költségvetést sürgősségi kormányrendelettel fogadták el. Hasonló módon szabták volna át a választási törvényt, más fontos jogszabályokat, majd jött a járvány, a szükségállapot, mely végre – bár látszólag – teljhatalmat biztosított Ludovic Orbanéknak. Elemükben érezhették magukat, végre kedvükre tilthattak, korlátozhattak, egészen addig, míg az alkotmánybíróság le nem intette őket.
A legfelsőbb taláros testület már május közepén jelezte: a polgárok emberi és szabadságjogait korlátozó intézkedéseket csak a parlament fogadhat el. Ezt írja az alaptörvény. Ennek dacára Orbanék másodszor is meglépték majdnem ugyanazt, a szükségállapot kihirdetésekor, az azzal járó korlátozások bevezetésekor mellőzték a képviselőház és szenátus jóváhagyását. És lám, most ismét kiderült, alkotmányellenesek rendelkezéseik, nem lehet csak miniszteri rendelettel kórházban vagy karanténban tartani a fertőzötteket, a gyanús eseteket.
Pár napja hallgathatjuk sírás-rívásukat, miképpen veszélyezteti a lakosság egészségét az alkotmánybíróság, sőt Románia miniszterelnöke nagy hangon felszólította a polgárokat: ne tartsák tiszteletbe a legfelsőbb bírák döntését.
A Iohannis és liberálisai által hirdetett európai értékek szerint a demokrácia és jogállam alapja az alkotmány, betartásának vigyázója pedig az alkotmánybíróság. Annak most megkérdőjelezett összetételét a jelenlegi politikusok és elődeik határozták meg. Lehet vitázni arról, hogy jó vagy sem, lehet változtatni is, de jelen pillanatban ez van érvényben, és döntéseit tiszteletbe kell tartani, akár tetszik, akár nem. Még a miniszterelnöknek, sőt, az elnöknek is.
Farkas Réka / Háromszék