A kormány hasonló gondokkal küzd, mint az öregek: sérült a rövid távú gondolkodása. Nagytata kristálytisztán emlékszik, hogy hol tört be a galíciai frontra a negyedik orosz hadsereg, de fogalma sincs arról, hogy reggel bevette-e a vérnyomáscsökkentő pirulát vagy sem.
A kormány ennek a fordítottjában szenved. Szemmel láthatóan a leghalványabb elképzelése sincs, hogy miként lábaljon ki a koronavírus-járvány okozta válságból. Ötlete nincs, hogy miként rendezze vissza és tegye ismét működőképessé az egészségügyi rendszert, egyetlen életképes elgondolást sem tud elővezetni a romokban heverő turizmus feltámasztására, nincs konkrét elképzelése a gazdasági élet újraindításáról. Tudományos-fantasztikus tervezetet terjesztettek elő a tanügyi rendszer őszi újrakezdéséről, átvettek és előszeretettel használnak olyan divatos fogalmakat, mint smart city (okos város), de képtelenek összehangolni a meglévő digitális adatbázisokat. Semmit nem lehet tudni arról, hogy szeptember 1-jétől mennyivel nőnek a nyugdíjak, és kérdés, hogy a gyermekpénzt megduplázzák-e vagy sem.
A távoli jövővel kapcsolatosan azonban mindent is tudnak: dőlni fognak a beruházásokra szánt állami pénzek, tejjel-mézzel folyó Kánaán lesz az életünk. Ezzel kapcsolatban már konkrét összegeket is emlegetnek: az infrastruktúrába – mondta a miniszterelnök – több mint negyvenmilliárd eurót ruháznak be, kiemelten kezelik a vasutat, amely – mire rá nem jöttek! – „tiszta, biztonságos és kényelmes”. A meg nem határozott jövőben nem importálni, hanem exportálni fogjuk az energiát, mi leszünk Európa keleti tengeri kapuja, és a versenyképes román vállalatok letarolják a közös EU-s piacot. Mi több, tessenek megfogózni, öt éven belül az egy főre jutó hazai össztermék (GDP), valamint a román állampolgárok jövedelme meghaladja az európai átlagot.
Ha a diktátort harminc év előtt agyon nem lövik, ez lehetne a Román Kommunista Párt négy és fél év alatt megvalósítandó legfrissebb ötéves tervének alapdokumentuma…
Erdély András / Székely Hírmondó