Déjá vu-szerű időket élünk: a Momentum már majdnem többször elárulta a magyar nemzeti érdeket, mint a románok saját szövetségeseiket a történelem során.
A Momentumnak hála a gyalázatos 2004. december 5-i népszavazás után a magyar politikai gyásznapok történetébe december 6-a is bekerült: a nap, amelyen egy budapesti párt már sokadszor nyíltan egy román párt mellett tört lándzsát, ráadásul olyan választáson támogattak román pártot, melyen magyar is indult. Sőt a magyar pártot csak a bejutási küszöb körülire mérték, sikerük kétséges volt, a voksolást pedig roppant bizonytalan helyzetben, egy világjárvány kellős közepén tartották meg. És ezen a választáson még csak RMDSZ-ezni sem lehetett, hisz végre-valahára benőtt az erdélyi magyar fejek lágya, és a magyar pártok együtt indultak a választásokon. De a Momentumnak nem az erdélyi magyarok a testvéreik. Nem bizony, nekik testvérpártjuk van, mégpedig az USR (Mentsétek meg Romániát Szövetség).
Testvérpártjuk ereiben bizonyára ugyanaz a brüsszeli vér folyik, a Momentum elnöke szíve szerint inkább Romániát mentené meg a magyarság helyett.
Csakhogy tisztázzunk valamit: a következetes baklövések, politikai vakság mögött már nem feltételezhetünk puszta naivitást, rossz szándékot vagy absztrakt európai „értékek” iránti rajongást. Mi nem vagyunk hídon tántorgó vakok; meg vagyok győződve arról, hogy az ilyen döntéseik mögött tudatos, idegen érdekek szolgálata áll.
– A pártelnök kollégám, a Momentum elnöke a legszimpatikusabb magyar politikus – mondta Dan Barna, a liberális USR nevű román párt vezetője egy magyar hírportálnak adott interjúban. Már ez is elég ahhoz, hogy gyanakodjunk Fekete-Győr András és a Momentum politikai tevékenységére, ugyanis
ilyen szépen még a Budapestet megszálló román csapatok parancsnoka sem nyilatkozott a megszállt város polgármesteréről.
Dan Barnának – aki különben leszögezte, hogy elutasítja Székelyföld autonómiáját – Fekete-Győr azért annyira rokonszenves fiatalember, merthogy a Momentum biztosította őt a támogatásáról.
– Igen, támogatnak. De nemcsak ők, hanem mások is. Az egész Renew Europe-frakciótól kaptunk üzeneteket, ahogy mi is szoktunk küldeni üzenetet, amikor más államban vannak választások.
Dan Barna említett interjúja szintén a politikai naivitás állatorvosi lovai közé tartozik. A beszélgetés hangulatából, a kérdésekből ugyanaz a naivitás árad, amit eddig a Momentum számlájára írhattunk. Nem értik, hogy a román liberális ab ovo nacionalista, ott ez a fogalom nem válik ketté, nem tűz és víz. Hiába mantrázzák a román politikusok a hangzatos, européer süket dumát, miszerint ők európai úton járnak, jobbközép értékeket képviselnek. Ez a propaganda része, és aki ezt megeszi, arzént zabál. Ne feledjük: Dan Barna Sorost is megvédte, Magyarországon pedig „autoriter tendenciákat” érzékel.
Harminc évvel a fekete március után az erdélyi magyarságot a Trianon-ünnepnappal alázta meg a román parlament. Tény és való, hogy Dan Barna pártja ezt nem szavazta meg, de nem is szavazott ellene. Tartózkodtak, az úgynevezett európai értékek élharcosai hallgatólagosan asszisztáltak a legnagyobb nemzeti kisebbséget vérig sértő törvénytervezethez.
Ám szombaton hiába kerestük volna Fekete-Győrék bátor utcai harcosait a budapesti román nagykövetség előtt, a jelképes 5-i napon. Ők akkoriban országszerte Fidesz-irodákat plakátoltak ki „Kokain, korrupció, képmutatás, ez a Fidesz” feliratokkal. Alighanem egy momentumos bevásárlólistából ihletődtek.
Azt viszont tudjuk, hogy ha kormányra kerül a Momentum testvérpártja, és kiesik a magyar szövetség, akkor Fekete-Győr András csárdás helyett hórát fog ropni – ha már a politikában is a románok húzzák neki a talpalávalót.
Pataki Tamás / Magyar Nemzet