Jó eséllyel tanúi lehetünk ezekben a hetekben, hogy miként kell szétverni egy politikai pártot személyi becsvágyak mentén.
A Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke mindenkit kizár a pártból, aki szóba mer állni a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőivel, akikkel amúgy évek óta szoros szövetségben álltak, és amely kapcsolatnak éppen Călin Popescu-Tăriceanu volt a motorja és egyben a legnagyobb haszonélvezője is. Mert az mindenképpen figyelemre méltó, hogy egy hatszázalékos párt elnöke legyen az ország második embere.
A felsőház elnökeként sokkal liberálisabb elveket vallott, mint a liberális párt képviselői, pedig ezzel nem volt népszerű, hiszen az emberi jogok és szabadság védelmének alapeleme a törvény előtti egyenlőség, abba pedig nem fér bele az, hogy a bírákat hátulról, ügyészségi-titkosszolgálati paktumokkal ide-oda rángassák. Kiállt Liviu Dragnea mellett, és meg volt győződve arról, hogy a két alakulat majd pajzsra emelve indítja őt közös államelnökjelöltnek.
Számítása nem jött be. Dragneát időközben elnyelte a börtön, az utána következők pedig, már csak a volt elnöktől való elhatárolódás jeleként is, saját elnöküket indítják államfőjelöltként. Popescu-Tăriceanu megsértődött, és kirángatta pártját a koalícióból, jóllehet az európai parlamenti választások eredményei világosan mutatják, hogy maguk erejéből képtelenek lesznek visszajutni a parlamentbe.
Volt szövetségesének hátat fordított, az ellenzék – teljes joggal – hiteltelennek találja pálfordulását, és nem fogadja be. Kézi vezérlésre vette az irányítást, naponta kizár embereket, a többiek lassan maguktól elmennek, frakciójuk mindkét házban megszűnt. Az ALDE története valószínűleg eddig tartott, eltűnik a történelem süllyesztőjében. Nem mintha kár volna érte, de kétségtelen: a kiegyensúlyozott politikai környezethez szükséges liberális elveket csak ők próbálták érvényre juttatni, mert ha oda jutunk, hogy a szabadelvűséget a jelenlegi liberális párt képviselje, akkor kint leszünk az összes vizekből…
Erdély András / Székely Hírmondó