Az újév első napjához számos hagyomány és babona köthető. Nem mindegy, hogy mit eszünk és mit teszünk. De miért kell január 1-én malac sültet és lencsét enni és feltölteni az éléskamrát?
Az újévi hagyományokra még azok is nagy figyelmet fordítanak, akik különösebben nem hisznek a népi babonákban. Január 1-én szinte mindenki eszik lencsét, vagy malacsültet.
A babona szerint lencsét azért kell enni, hogy sok pénzünk legyen. A malachús fogyasztása is a szerencsével függ össze, hiszen a tömzsi négylábú előre túrja a földet, és „kitúrja a szerencsét”, míg csirke vagy tyúk inkább elkaparja azt. A pulykáról azt tartják, hogy egyenesen mérgelődést, veszekedést hoz a házhoz, ezért nem szabad szárnyasokat enni újévkor. Míg karácsonykor sok halat eszünk, újév napján az is "tiltott étel", a hallal ugyanis elúszik a szerencsénk.
A hagyomány szerint az sem mindegy, hogy milyen desszert kerül ilyenkor az asztalra. Rétest és gyümölcsöt ajánlatos ilyenkor fogyasztani. Minél hosszabb az asztalon a rétesrúd, annál hosszabb és boldogabb lesz az életünk. Aki pedig arra vágyik, hogy munkája gyümölcsöző legyen az esztendőben, az mindenképpen egyen sok gyümölcsöt január 1-én.
A régi szokások szerint újévkor ügyelni kell arra is, hogy tele legyen a kamra. A félig üres csuprokat, só- és cukortartót például, töltsük tele, hogy ne kelljen éheznünk az év többi napján. Szintén régi babona az is, hogy ha megszegünk egy kenyeret, akkor nem fogunk éhezni.
A mondás szerint amilyen az év első napja, olyan lesz az egész év. Így az sem mindegy, hogy mit cselekszünk január 1-én. Takarítani, mosni, szemetet kivinni nem szabad, mert ezek a házimunkák elvihetik a szerencsét. Viszont legyen rend körülöttünk, mert a rendetlenség káoszt vonz.
Január 1-én orvoshoz sem szabad menni, mert egész évben betegek lehetünk. Ügyeljünk arra is, hogy ne veszekedjünk aznap senkivel, mert az illetővel egész évben haragos lehet a viszonyunk. (mindmegette.hu)