Már imádkozó embereket is ölnek!
Ha nem volnék keresztény is azzá válnék, mert egyike azoknak a kevés számú vallásoknak, melyek szeretetre és egymás megbecsülésére tanítanak.
Ha nem volnék keresztény is azzá válnék, mert egyike azoknak a kevés számú vallásoknak, melyek szeretetre és egymás megbecsülésére tanítanak.
Négyéves forma kisfiú üldögél a tengerparti homokon. Vele egyidős társak tucatjai veszik körül. Délelőtt van. A fiúcska hirtelen megérzéstől vezetve feltekint a meredek part felett emelkedő sétányra.
Négy és fél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a 2014-es elnökválasztáson a Romániában élő magyarok voksainak elsöprő többségét megszerző Klaus Iohannis tegyen egy apró gesztust.
Egymás után hagynak itt nagyjaink, hiszen csak az elmúlt héten három kiváló személyiséggel lett szegényebb a magyar nemzet. Példájuk helytállásra kötelez
Egy ifjúsági kirándulással kezdődött minden. A kilencvenes évek végén lelkészünk nagy fába vágta a fejszéjét: utazzunk el az Isztriára.
Olvasok egy szemkiszúró badarságot, melyet egy román honatya terjesztett elő törvényjavaslat gyanánt, amely törvény arra volna hivatott, hogy megvédje a román nemzetiségű állampolgárokat saját országukban!
A gyermekkor velejárója volt a munka is. Bármily hihetetlenül is hangzik ez most, 30 vagy több év távlatából, kedves jogvédők. Merthogy a családok többsége akkoriban állatot tartott, zöldséget, gyümölcsöt termesztett a háztájiban.
Az átkos rendszert, bár megéltem és írok róla, sokszor nem értem. Mert ugyan tilos volt egy csomó minden, de mégis, szemet hunytak fölötte.
Ma kellene megtaláljon minket a Názáreti. Amikor annyi hír rombolja a lelkünk. Amikor a nagyhét egy porba hulló katedrális üszkösen égő, parázsló szimbólumával kezdődik. Mintha csak azt jelezné ez a hatalmas égő felkiáltójel: vége!
Az elmúlt évek, évtizedek során sorra elmentek azok az idős szomszédok, rokonok, akiket ismerve felcseperedtünk. Űrt hagytak maguk után, szó szerint is.
A bukaresti Legfelsőbb Feljebbviteli és Semmítőszéken a terrorizmussal vádolt Beke István és Szőcs Zoltán ügyében április 9-én kimondott végleges és megfellebbezhetetlen ítélettel újra bebizonyosodott, hogy Románia nem jogállam.
Valamiért nagyon szerettem őt. Valami ragyogott belőle. Pedig ő volt a család fekete báránya. Egészen fiatal korától ivott. Már felnőtt voltam, mikor annyit megtudtam, hogy élete nagy, tudomásom szerint egyetlen, szerelmétől eltiltották.