A Balassi Intézet MKK számára és megtiszteltetés, hogy a járvány okozta intézmény bezárást követően, a Csíkszeredai Főkonzulátussal közös rangos eseménnyel nyithatja meg a kulturális rendezvények sorát.
A 2019-es Rákóczi-emlékév alkalmából a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum által összeállított vándorkiállítást tekinthetik meg tisztelt vendégeink, mely a Rákóczi Emlékév Testület támogatásával valósulhatott meg. Háromszék számára, az események Rákóczi Ferenc hűséges krónikása, a rokokó szellemiségű literátor íródeák, Mikes Kelemen miatt is kiemelt jelentőséggel bír.
Különlegesség, hogy éppen a történelmi zászlósor kiállítását követi, mintha szerves folytatása lenne, hiszen az előbbi tárlaton is szereplő Rákóczi zászló ismét megjelenik, a kort mintegy panoráma-szerűen tárva elénk.
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa,
Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Lábasház
és a Balassi Intézet MKK- Sepsiszentgyörgy
tisztelettel meghívja Önt 2020. június 23-án,
kedden, 17 órára a Lábasházba a
„PRO PATRIA ET LIBERTATE”
II. Rákóczi Ferenc
erdélyi fejedelemmé választásának emlékére 1704-2019
című kiállítás megnyitójára.
Köszöntőbeszédek:
TAMÁS SÁNDOR
Kovászna Megye Tanácsának elnöke
TÓTH LÁSZLÓ
főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
A kiállítást történelmi kontextusba helyezi:
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója
A tárlatot bemutatja:
Szebeni Zsuzsanna, a Balassi Intézet MKK vezetője
A rendezvény háziasszonya:
Marton Lichtfus Katalin tanácsadó
Közreműködik: Ferencz Csaba előadó
A II. Rákóczi Ferenc Emlékév keretében létrehozott „Pro patria et libertate” II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának emlékére 1704-2019 című vándorkiállítás a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közreműködésével valósult meg.
Múzeumunk gyűjteményei, valamint a Nemzeti Múzeum, a sárospataki Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma és az MNL Tolna Megyei Levéltára jóvoltából öt gazdagon illusztrált tablón keresztül ismerkedhetünk meg a Rákóczi-szabadságharc áttekintő történetével. Láthatjuk annak közvetlen okait, előzményeit: hogyan vezettek a török elleni felszabadító háború pusztításai, a katonaság helyi túlkapásai, valamint a lipóti politika által okozott és előtérbe került sérelmek a tiszaháti felkeléshez, majd mindez hogyan teljesedett ki egy több társadalmi réteget, nemest, vitézt és jobbágyot egyaránt zászlai alá összehívó szabadságharccá.
A kiállítás tablóin láthatjuk a Fejedelem életének, pályafutásának, illetve a szabadságharc eseményeinek összefoglalását és azt, hogyan illeszkedtek bele a magyarországi történések az Európában, velük egy időben dúló háborúk sorozatába, szemléltetve azt is, hogy a szabadságharc nem pusztán egy elszigetelt helyi konfliktus volt, hanem mind keleten, mind nyugaton rendelkezett kapcsolatokkal. Az események mellett egyes kiemelkedő katonai vezetőinek rövid életrajzát olvashatjuk, valamint bemutatásra kerül mind a „kuruc”, mind a „labanc” oldal jellemző harcmodora, fegyverzete, felszerelése. A sort a szatmári béke eredményeit és a szabadságharc lezárását ismertető tabló zárja.
Noha katonai értelemben a Rákóczi-szabadságharc vereséggel zárult, mégis a békével végre biztosította a török és kuruc háborúkban kimerült ország számára a nyugodt fejlődést a 18. század során, megőrizve Magyarország sajátos autonómiáját a Habsburg Birodalmon belül.