Május elseje 1955 óta katolikus ünnep is: ekkor nyilvánította XII. Piusz pápa Munkás Szent József emléknapjává. Munkás Szent József az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok védőszentje. A szentről és az ünnepről Szilvágyi Zsolt temesvár-józsefvárosi plébánost Lehőcz László kérdezte.
Egy személyben pap, szakács, karmester és zenetanár, aki Isten akarata szerint hitoktató, a szerbiai magyarok kisebbségi önkormányzatában lát el feladatokat, a szabadkai filharmonikusokat vezényli, emellett pedig ezüstérmet szerzett a mesterszakácsok luxemburgi világversenyén. Paskó Csaba kelebiai plébánossal, a szabadkai katolikus egyházmegye zenei igazgatójával Ternovácz István beszélget.
Ismerkedjenek meg a felvidéki Galánta melletti Taksonyon élő Szabó Klaudiával, aki mikor kisfia második születésnapjára elkészítette az ünnepi tortát, rádöbbent, hogy ez az ő útja. Csodás süteményeit Haják Szabó Mária is megkósolta.
Marosvásárhelyen az 1886-ban alapított Székelyföldi Iparmúzeum nem csupán ipari mintagyűjteménytár és kiállítóhely volt, hanem a korabeli Székelyföld legfontosabb ipari, kisipari oktatási központja is három évtizeden át, egészen 1918-ig. A múzeum történetéről Soós Zoltán történész, a Maros Megyei Múzeum igazgatója mesél Erdei Edit-Zsuzsánna interjújában.
Szilágyerked a Szilágyság, azon belül a Tövishát talán legszorgalmasabb faluja. Kell is az igyekezet, hiszen – amint a neve is jelzi – önként alig ad valamit a föld. „Ha dolgozunk, akkor van, ha nem dolgozunk, akkor nincs” – állapította meg bölcsen és egyszerűen a 74 éves parasztasszony, Mihály Bori. Élete, munkaszeretete, hite magyarázat arra, hogy Trianon után száz évvel hogyan maradt meg a magyarság az elszakított területeken. Benkei Ildikó szerkesztő-műsorvezető otthonában kereste fel Bori nénit.
Adás: Kossuth Rádió, 2020.05.01. (péntek) 18.02 – 18.30.