A természetes műanyagok témájával foglalkozni nagyon is időszerű. Hogy csak egy egészen kézzelfogható példát említsünk, Magyarország ad otthont a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világkiállításnak, amelynek fő célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a klímaváltozásra és egyéb negatív környezeti változásokra, és olyan megoldásokat mutasson be, amelyekkel ezek a folyamatok még visszafordíthatók.
A természetes műanyagok fenntartható alternatívái a hagyományos műanyagoknak, tehát hozzájárulhatnak ehhez, megmutatjuk, hogyan.
Hogyan lehet csoportosítani a műanyagokat?
Sokféle szempontot figyelembe lehet venni a műanyagok kategorizálásánál, például a származást, a hőre való érzékenységet, az újrahasznosíthatóságot, a lebonthatóságot és egyéb, a környezetre gyakorolt hatást. Eredet szerint megkülönböztethetünk természetes alapú és mesterséges műanyagokat.
A természetes alapú műanyagok a természetben előforduló – tehát megújuló – alapanyagokból készülnek, mint például a cellulóz-, kaucsuk- vagy fehérjeszármazékok. A mesterséges úton előállított műanyagok vegyi úton készülnek, ide tartoznak a polikondenzációs, a polimerizációs, a poliaddíciós és a szervetlen láncú műanyagok.
Egy kis történelem
Természetes eredetű műanyagokat már a középkorban is használtak, például állati kürtből készítettek lámpásablakokat, vagy Mexikóban például gumiból készítettek labdákat. A természetes alapú műanyagok azonban visszavezethetők egészen a cellulózhasználat kezdetéig.
Az első szintetikus műanyag a bakelit volt, amelyet 1907-ben fedezett fel Leo Baekeland.
Miért fontosak a természetes műanyagok?
A mesterséges műanyagok egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy tartósak, amellyel viszont együtt jár, hogy nehezen bomlanak le. Sokszor lehet látni olyan ijesztő beszámolókat, hogy lassan már több a műanyag az óceánokban, mint a hal, és hogy a műanyagok szemétszigetet alkotva úsznak a tengeren.
A Parainesis jó ideje felismerte, hogy egy műanyaggyártó cég is sokat tehet a környezet védelme érdekében, ezért Magyarországon az elsők között kezdte termékeit PLA (politejsav) anyagokból is gyártani.
A politejsav (PLA) kukoricakeményítőből készül, amely a kukoricapehely alapanyaga is. Az egyszer használatos műanyagok kivezetésével egyre több étteremben használják a természetes alapú tányérokat, poharakat, szívószálakat, evőeszközöket, és azok a cégek is, akik magát a terméket nem tudják környezetbarátabbá tenni, a csomagolásnál igyekeznek olyan alternatívákra áttérni, amelyek természetes anyagokból készülnek, például cukornádból készült PET palackra.
A természetes alapú bioműanyagok részét képezik a klímaváltozás ellen folytatott küzdelemnek, egyre több vállalat keresi az alternatív megoldásokat a fosszilis nyersanyagok helyett. A környezettudatos műanyaggyártás nem egy hóbortos álom, hanem követendő példa.