Lobogott az őrtűz Alistálon is (Felvidék)

A Székely Nemzeti Tanács kérésének eleget téve a felvidéki magyarok egy csoportja őrtűzzel nyilvánította ki szimpátiáját Erdélyben élő nemzettestvéreik iránt. A nem mindennapi gyülekező helyszínéül az alistáli focipálya szolgált, ahol – egy óra időeltolódást figyelembe véve – 16:30 órai kezdettel vette kezdetét a székely autonómia melletti szimbolikus kiállás.

A közös őrtűzgyújtással való megemlékezésnek a gondolata az Új Egység Mozgalomtól származik. A szervezet tagjai ily módon kívánták kifejezni főhajtásukat a székelyek előtt, akiknek bátor kiállása az autonómia ügyéért példamutató és mindenképpen megérdemel egy őszinte imádságot.

Az esemény kezdetén szép számban gyülekeztek az érdeklődök, s nemcsak a környékről, de a távoli Székelyföldről is tiszteletüket tették néhányan. Elsőként Végh Tamás, az Új Egység Mozgalom elnökségi tagja, az őrtűzgyújtás főszervezője lépett a publikum elé. Beszédében kitért arra, hogy elengedhetetlen, hogy mi, magyarok kiálljunk egymásért. Ezt követően felvillantott néhány történelmi momentumot, amely a magyarság megpróbáltatásairól szólt, többek között a Habsburg-uralom, a feldarabolás, a 48-as és 56-os forradalom is szóba került. Viszontagságainknak azonban ma sincs vége.

A jelenlévőket arra ösztönözte, vegyenek példát a székelyekről, akik az identitásukat és nemzeti öntudatukat nem pénzben mérik. Hozzátette: nekünk is hasonlóképpen kellene cselekednünk, nem pedig a könnyebb utat választanunk.

Befejezésül Reményik Sándor Ha nem lesz többé iskolánk… című versével zárta gondolatait.

Következő szónokként Édes Árpád helyi tiszteletes szólt az egybegyűltekhez. Mondandójában röviden és tömören összefoglalta Mózes életútját, főként azon epizódjait, amelyekből a baj óráiban mi is meríthetünk, majd kitért az egyház és a családi indíttatás fontosságára. Mint mondta,

Istenhez bármikor fohászkodhatunk, de nem mindegy, hogy földi életünkben hogyan cselekedtünk. A legfontosabb, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül utódaink tiszta, erkölcsös életre való nevelésének fontosságát.

A nemzeti egység megbonthatatlanságát is érintette, hangsúlyozva, hogy a Kárpát-medencében ugyan szétváltunk, ennek ellenére töretlenül összetartozunk. Székely testvéreinknek most minden eddiginél nagyobb segítségre és biztatásra van szükségük ahhoz, hogy elérjék céljaikat. Imádkozzunk értük, és merítsünk erőt bátor helytállásukból, erre biztatott mindenkit.