Korszerű rovás – egységes rovás
A székely-magyar rovás a magyar nyelvvel és annak latin-betűs írásával együtt – nem ritkán azzal kölcsönhatásban – folyamatosan fejlődött szinte kialakulása óta. A nyelv, valamint az írástechnika, íráseszközök és felhasználói igények, célok változásait követve a rovás a XXI. század elejére többnyire egységessé vált úgy jelkészletét, mint írásszabályait tekintve.
Természetesen – mint minden élő írás esetében – a jelenkori rovás sincs "kőbe" (vagy fába) vésve, az újabb és újabb technikai, használati kihívásokra most és a jövőben is tudni kell majd megadni a megelelő válaszokat, melyre az egyre gyarapodó létszámú rovótársadalom bizonyáraképes lesz.
𐲀 𐳥𐳋𐳓𐳉𐳗-𐳘𐳀𐳎𐳀𐳢 𐳢𐳛𐳮𐳁𐳤𐳤𐳀𐳖 𐳓𐳋𐳥𐳭𐳖𐳦 𐳇𐳐𐳍𐳐𐳦𐳁𐳖𐳐𐳤 𐳦𐳀𐳢𐳦𐳀𐳖𐳘𐳀𐳓 𐳛𐳖𐳮𐳀𐳤𐳁𐳤𐳀 𐳉𐳖𐳟𐳦𐳦 𐳄𐳋𐳖𐳥𐳉𐳢 𐳐𐳇𐳟𐳦 𐳥𐳁𐳙𐳙𐳐 𐳀 𐳒𐳉𐳖𐳉𐳓 𐳉𐳖𐳤𐳀𐳒𐳁𐳦𐳑𐳦𐳁𐳤𐳁𐳢𐳀. 𐲉𐳏𐳏𐳉𐳯 𐳚𐳫𐳒𐳦 𐳤𐳉𐳍𐳑𐳦𐳤𐳋𐳍𐳉𐳦 𐳀 𐳄𐳐𐳓𐳓, 𐳘𐳉𐳗 𐳀𐳯 𐳉𐳎𐳤𐳋𐳍𐳉𐳤 𐳋𐳤 𐳓𐳛𐳢𐳥𐳉𐳢 𐳢𐳛𐳮𐳁𐳤 𐳒𐳉𐳖𐳤𐳛𐳢𐳦, 𐳑𐳢𐳁𐳤𐳒𐳉𐳖𐳉𐳓𐳉𐳦 𐳘𐳪𐳦𐳀𐳦𐳒𐳀 𐳂𐳉 𐳋𐳤 𐳓𐳉𐳇𐳮𐳆𐳐𐳙𐳁𐳖𐳜𐳓𐳋𐳙𐳦 𐳢𐳞𐳮𐳐𐳇 𐳛𐳖𐳮𐳀𐳤𐳙𐳐𐳮𐳀𐳖𐳜𐳦 𐳓𐳑𐳙𐳁𐳖. [𐲢𐳛𐳮𐳁𐳤𐳦𐳀𐳢𐳦𐳀𐳖𐳛𐳘]
𐲀 𐳥𐳋𐳓𐳉𐳗-𐳘𐳀𐳎𐳀𐳢 𐳢𐳛𐳮𐳁𐳤 𐳀 𐳘𐳀𐳎𐳀𐳢 𐳚𐳉𐳖𐳮𐳮𐳉𐳖 𐳋𐳤 𐳀𐳙𐳙𐳀𐳓 𐳖𐳀𐳦𐳐𐳙-𐳂𐳉𐳦𐳤 𐳑𐳢𐳁𐳤𐳁𐳮𐳀𐳖 𐳉𐳎𐳭𐳦𐳦 – 𐳙𐳉𐳘 𐳢𐳐𐳦𐳓𐳁𐳙 𐳀𐳯𐳯𐳀𐳖 𐳓𐳞𐳖𐳆𐳞𐳙𐳏𐳀𐳦𐳁𐳤𐳂𐳀𐳙 – 𐳌𐳛𐳗𐳀𐳘𐳀𐳦𐳛𐳤𐳀𐳙 𐳌𐳉𐳒𐳖𐳟𐳇𐳞𐳦𐳦 𐳥𐳐𐳙𐳦𐳉 𐳓𐳐𐳀𐳖𐳀𐳓𐳪𐳖𐳁𐳤𐳀 𐳜𐳦𐳀. 𐲀 𐳚𐳉𐳖𐳮, 𐳮𐳀𐳖𐳀𐳘𐳐𐳙𐳦 𐳀𐳯 𐳑𐳢𐳁𐳤𐳦𐳉𐳄𐳏𐳙𐳐𐳓𐳀, 𐳑𐳢𐳁𐳤𐳉𐳥𐳓𐳞𐳯𐳞𐳓 𐳋𐳤 𐳀 𐳌𐳉𐳖𐳏𐳀𐳥𐳙𐳁𐳖𐳜𐳐 𐳐𐳍𐳋𐳚𐳉𐳓, 𐳄𐳋𐳖𐳛𐳓 𐳮𐳁𐳖𐳦𐳛𐳯𐳁𐳤𐳀𐳐𐳦 𐳓𐳞𐳮𐳉𐳦𐳮𐳉 𐳀 𐳢𐳛𐳮𐳁𐳤 𐳀 𐲂𐲂𐲥. 𐳥𐳁𐳯𐳀𐳇 𐳉𐳖𐳉𐳒𐳋𐳢𐳉 𐳦𐳞𐳂𐳂𐳚𐳐𐳢𐳉 𐳉𐳎𐳤𐳋𐳍𐳉𐳤𐳤𐳋 𐳮𐳁𐳖𐳦 𐳫𐳎 𐳒𐳉𐳖𐳓𐳋𐳥𐳖𐳉𐳦𐳋𐳦, 𐳘𐳐𐳙𐳦 𐳑𐳢𐳁𐳤𐳥𐳀𐳂𐳁𐳗𐳀𐳐𐳦 𐳦𐳉𐳓𐳐𐳙𐳦𐳮𐳉.
𐲦𐳉𐳢𐳘𐳋𐳥𐳉𐳦𐳉𐳤𐳉𐳙 – 𐳘𐳐𐳙𐳦 𐳘𐳐𐳙𐳇𐳉𐳙 𐳋𐳖𐳟 𐳑𐳢𐳁𐳤 𐳉𐳤𐳉𐳦𐳋𐳂𐳉𐳙 – 𐳀 𐳒𐳉𐳖𐳉𐳙𐳓𐳛𐳢𐳐 𐳢𐳛𐳮𐳁𐳤 𐳤𐳐𐳙𐳆 "𐳓𐳟𐳂𐳉" (𐳮𐳀𐳎 𐳌𐳁𐳂𐳀) 𐳮𐳋𐳤𐳮𐳉, 𐳀𐳯 𐳫𐳒𐳀𐳂𐳂 𐳋𐳤 𐳫𐳒𐳀𐳂𐳂 𐳦𐳉𐳄𐳏𐳙𐳐𐳓𐳀𐳐, 𐳏𐳀𐳥𐳙𐳁𐳖𐳀𐳦𐳐 𐳓𐳐𐳏𐳑𐳮𐳁𐳤𐳛𐳓𐳢𐳀 𐳘𐳛𐳤𐳦 𐳋𐳤 𐳀 𐳒𐳞𐳮𐳟𐳂𐳉𐳙 𐳐𐳤 𐳦𐳪𐳇𐳙𐳐 𐳓𐳉𐳖𐳖 𐳘𐳀𐳒𐳇 𐳘𐳉𐳍𐳀𐳇𐳙𐳐 𐳀 𐳘𐳉𐳍𐳉𐳖𐳉𐳖𐳟 𐳮𐳁𐳖𐳀𐳥𐳛𐳓𐳀𐳦, 𐳘𐳉𐳗𐳢𐳉 𐳀𐳯 𐳉𐳎𐳢𐳉 𐳎𐳀𐳢𐳀𐳠𐳛𐳇𐳜 𐳖𐳋𐳦𐳥𐳁𐳘𐳫 𐳢𐳛𐳮𐳜𐳦𐳁𐳢𐳤𐳀𐳇𐳀𐳖𐳛𐳘 𐳂𐳐𐳯𐳛𐳚𐳁𐳢𐳀 𐳓𐳋𐳠𐳉𐳤 𐳖𐳉𐳥.
Akták