A minket március óta sújtó koronavírus-járvány egy elhúzódó válsághelyzetet okozott, amelynek a negatív hatásai a felcseperedő nemzedéket is sújtják. Éppen ezért segítenünk kell nekik a kór okozta nehézségek leküzdésében, és az áldatlan állapotból fakadó feszültségek feloldásában.
Ennek mikéntjéről kérdeztük Fazakas Ildikó iskolapszichológust, mentálhigiéniás szakembert, aki az elmúlt napokban Koronavírus-szorongások címmel tartott előadást a gondjaira bízott tanulók szüleinek.
Véleménye szerint a gyerekekre nézve a járvány kisebb veszélyt jelent ugyan, mint a felnőttekre, azonban a megszokott életvitelük felborulása, az iskolában kialakult kapcsolatok hiánya személyiségválsághoz és viselkedészavarokhoz vezet. Ezek a hozzájuk legközelebb állókkal (szülő, testvér, barát, háziállat) szemben megnyilvánuló ingerlékenységben, dühkitörésekben, szóbeli agresszióban érhetők tetten, de fej- és hasfájás, hányinger, evészavarok és étvágytalanság formájában érzékelhető szomatikus tünetek is jelentkezhetnek.
Ugyanakkor elalvási nehézségeket, gyakori felébredéseket vagy éppen túlzott alvási igényt, valamint a korábbi fejlettségi szintre jellemző viselkedésmódokat és szokásokat (bepisilés) is kiválthatnak. A távoktatás pedig nehézkes és kedvtelen ébredést, fáradékonyságot, zavarodottságot, unalmat, összpontosítási nehézségeket, tanulásikedv-hanyatlást okoz.
A felsoroltak orvoslása, feloldása és kiküszöbölése a szülők részéről fokozott, a gyerekekkel való játszásra és beszélgetésre szánt idő meghosszabbításában is megnyilvánuló figyelem-ráfordítást igényel. Ezáltal ugyanis érzékelik, hogy ők fontosak, és szeretve vannak, ez pedig megerősíti a biztonságtudatukat. Nem szabad elrejteni, hanem fel kell fedni előttük a járvánnyal kapcsolatos aggodalmunkat és kétségeinket, mert ezzel őszinteségre sarkalljuk őket. Megerősítjük a belénk vetett bizalmukat, ami a szorongásaik megfogalmazását, valamint kimondását, végső soron tehát a feloldását eredményezi.
A mindennapok gyakorlatával rögződött szokásrend felborulása is kibillentheti a gyerekek lelki egyensúlyát, ezért igyekezzünk azt továbbra is betartatni. Jól meghatározott időpontban keljenek és öltözzenek fel, de az étkezésnek, tanulásnak, pihenésnek, játéknak és közös együttlétnek is pontos ideje legyen.
Tudnunk kell, hogy a kisiskolások különböző mozgásformákon keresztül, játék során sajátítják el az új ismereteket, ezért segítségre szorulnak a világhálón történő oktatásban.
A szülőre hárul továbbá a figyelem és tudásszomj felkeltésének és ébren tartásának a feladata, ami az elért eredményekért kijáró elismeréssel, egy-egy mosollyal, simogatással is elérhető. Végül nem szabad megfeledkezni a gyerme-kek testi-lelki fejlődése szempontjából elengedhetetlen rendszeres testmozgásról sem. Meg kell találni és kialakítani a formáit és teret biztosítani ezeknek az otthon falai között, hiszen zenére mozogni, tornászni vagy célba dobni szűkebb térben is lehet.
Összegzésképpen az előadó rámutatott, kellő odafigyelés és megfelelő bánásmód mellett a gyerekek lelki sérülések nélkül vészelhetik át ezt a nehéz időszakot. A tanácsra szoruló szülők a consiliere@cjraecovasna.ro címen bizalommal fordulhatnak a Kovászna Megyei Erőforrás és Nevelési Tanácsadó Központ munkatársaihoz.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó