Négy év után a napokban új könyvvel jelentkezett az erdélyi származású Pataki Tamás. A dicsőszentmártoni születésű fiatal író a kortárs magyar irodalom egyik legtehetségesebb képviselője. Az Elvásik a török félhold című új kötetét Borvendég Zsuzsanna, a legnépszerűbb magyar történész olvasta el, aki azonnal "billenytűt ragadott", hogy megossza gondolatait az "ízig-vérig regényről, a legjobb fajtából". Egy kitalált történet a tespedt Pest-Buda bevételéről, a korról, amikor megszállt minket Szulejmarx hadserege.
„... hát ebben az országban egy díjazott embernek még bármit tartogathat a jövő – siralomházat vagy akasztófát, de leginkább hivatalt.” Rögtön találva éreztem magam lovagkeresztem okán, és eltöprengtem, hogy a hivatal valahogy nem szokott rám lelni: mi marad hát...? No, de szerencsére nem ér rá az ember lánya arra, hogy ilyen sötét ború lengje be gondolatait, amikor Pataki Tamást olvas.
Nagyobb veszedelem leselkedik a honra s a nemzetre annál, semhogy saját apró-cseprő problémáinkkal legyünk elfoglalva: jönnek a törökök! Akarom mondani: a kommunisták! Vagy mindkettő egyszerre!
A labanc meg már itt is van: Ferenc Jóska a Rudas gőz-poklában fortyog. Mondjuk meg is érdemli, amiért a nyakunkba ömlesztette ezt a finnista rémálmot. A halászó–vadászó–gyűjtögető törzsek megszállták az állatkertet is – ennél hatásosabb érzékenyítés nem is kell a fővárosi nagyérdeműnek! Mennyivel szívmelengetőbb eme jámbor, együgyű törzsközösség tagjának lenni, mint rokonságot vállalni holmi vérgőzös hun-szittya vademberekkel. Nem is beszélve arról, hogy a lovak mennyi üvegházhatást erősítő gázt pumpálhatnak ki beleikből, miközben a nyergük alatt puhul a reakcziósok nemzeti eledele – igaz, ezt csak én képzeltem hozzá a problematikához, kissé talán túlgondolva a regényt.
Mindenesetre az Elvásik a török félhold egy igazi kézikönyv. Majdnem abban az értelemben, mint a NAGY Enciklopédia, csak éppen Pataki könyvéhez puszta kézzel is hozzá lehet érni mindenféle ártalom veszélye nélkül, míg a másikhoz nem feltétlenül.
Pataki Tamás nem egyszerűen görbe tükröt tart elénk, hanem útmutatót ad a hazai valóság értelmezéséhez: mindent kiolvashatunk belőle, mi lényegünk.
Azt hiszem, ezt hívják művészi érzékenységnek, és Pataki Tamás mindezt megfejeli a tehetség és zsenialitás félreérthetetlen jeleivel. Miközben könnyünk potyog és rekeszizmunk sajog a visszafojthatatlan kacagástól (ez a fajta humor egyébként csak a legmagasabb intellektusok sajátja – és megjegyzem, hogy az értelmezéséhez is kell némi műveltség), szívünk csordultig telik az anyanyelvünk iránt érzett rajongással.
Ez nem posztmodern szóf*sás, hanem egy szellemes, eredeti kalandregény olyan ízes magyar nyelven megírva, amely már a virtuózitást karcolgatja.
(Azért nem írtam, hogy virtuóz, mert akkor mit fogok írni a következő regényéről? Egyébként állításom bizonyságául szolgáljon, hogy majd egy teljes oldalon keresztül ontja ránk a testi szerelem kifejezésére használható szinonimák tárházát, amelyet végigolvasva valóban azt érezzük, hogy a szerző huszárosan bravúros mestere... a szavaknak.)
Olvassák el a regényt, és ne tántorítsa el Önöket a tény, hogy alig lehet beszerezni. Talán a kiadót is elfoglalták a törökök és a kinyomtatott példányokat elégették?
Sőt, az elhallgatás legyen a bizonyság, hogy telitalálat a mű. Miért is reklámoznának és árusítanának olyan szellemi terméket, amely azt mondja a halott oroszlánról, hogy igenis rugdosni kell, mert ilyenkor a legveszedelmesebb, és nem szabad bízni a kommunistákban, pláne akkor, ha még szuszognak. Vagy miről lehet felismerni a hivatalnok-minisztereket az operában? Arról, hogy taps közben a főnökeiket figyelik, nem az énekeseket.
Annyi leleményes bölcsesség rejtőzik a sorok között, hogy már-már füveskönyvként is értelmezhető lenne, különösen a pszeudo-idézetekkel a fejezetek elején.
De mégsem az. Ez ízig-vérig regény, a legjobb fajtából. Egy kitalált történet a tespedt Pest-Buda bevételéről, a korról, amikor megszállt minket Szulejmarx hadserege.
És hogy hol kapható? Az Anima könyvesboltokban biztos, de ha összehangoltan elkezdjük keresni a kötetet a legnagyobb terjesztőknél, hátha befogadnak valami nemzetit is a sok mainstream irodalom mellé...
Akták