A történelem ma pozsonyi csataként ismeri azt a sorsdöntő összecsapást, csatasorozatot, amelyben a Magyar Nagyfejedelemség hadereje 907-ben megsemmisítő csapást mért a kor Európájának legjobban felszerelt és sokszoros túlerőben lévő hadseregére.
A magyar sereg diadala 125 évre megakasztotta a nyugati irányból jövő támadásokat, kivívta helyünket a kontinens hatalmai között és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nemzet megvesse a lábát a Kárpát-medencében. A dicsőséges csatáról egy animációs film készült, amelyet december 21-én sugárzott az M5 kulturális csatorna. A közel egyórás produkcióról a létrejöttében oroszlánrészt vállalt Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója, Horváth-Lugossy Gábor beszélt a hirado.hu-nak.
A magyarság ugyan jó néhány sorsdöntő ütközetet megvívott 896 és 1945 között, a 907-es pozsonyi csata abból a szempontból a legmeghatározóbb, hogy tétje nem kevesebb, mint a magyarság megmaradása volt.
Ehhez képest a közvélemény méltatlanul keveset, leginkább szinte semmit nem tud az ütközetről és annak hátteréről, körülményeiről
– hangsúlyozta Horváth-Lugossy Gábor. Az MKI főigazgatója elmondta, az ötvenperces animációs film nem csupán a harci eseményekre összpontosít, a játékidő első felében a korfestésre helyezik a hangsúlyt: az ismeretterjesztő, animációs játékfilm bemutatja a magyarok szokásait, hitvilágát és életmódját, bepillantást enged a korabeli állattartás mindennapjaiba, agrármesterségekbe (pl. méhészet és borászat), de a korabeli fegyverzetről, valamint az öltözetről is szakértői igénnyel értekezik.
A csata rekonstruálásához salzburgi, freiburgi és bajor évkönyvekben, nekrológokból fennmaradt írott források és azóta született publikációk, értekezések álltak az alkotók rendelkezésére, de az átfogó képhez számos közvetett forrás feldolgozása is hozzájárult a 16. századi Johannes Aventinus történetíró korábbi évszázadok leírásaiból származó szövege, amely idézi IV. (Gyermek) Lajos keleti frank királynak a magyarok kiirtásáról szóló nyilatkozatát (a csonka változat szerint: „Decretum...Ugros eliminandos esse" – a szerk.), éppúgy hitelesnek tekinthető, mint azok a bizánci és arab források, amelyek a magyarok haditechnikáját ismertetik – világított rá az igazgató. Mint mondta, ezekből tudjuk azt is, hogy a 10. század eleji, főként lovas harcosokból álló magyar sereg összlétszámában nagyjából húszezer főt számlálhatott, míg a nyugatiak valószínűleg hatvan- és százezres közötti létszámot elérő haddal indultak a csatába.
Nem kétséges, hogyha elpusztult volna a fősereg Pozsonynál, és nem arat diadalt a többszörös túlerő felett, a frankok, bajorok akadálytalanul benyomultak volna az egykori Pannonia provincia teljes területére, és legalább a Duna vonaláig (frank birodalom keleti része) gondtalanul lemészárolták volna az addig el nem menekülő lakosságot
– magyarázta Horváth-Lugossy. Megjegyezte, a megsemmisítésünk (a latin eliminare igéből – a szerk.) helyett egyes fordításokban felmerült „kiűzés” szó jelentéstartalma bizony ugyanazt a barbár brutalitást hordozta a kora középkorban.
Bár arra nincsen egzakt válaszunk, hogy Árpád mikor, hol és miben halt meg, a több lehetséges válasz közül azt tartjuk a legvalószínűbbnek, hogy még életben volt a csata idején, és életkora alapján is részt vehetett a harcokban. Ha így volt, a csodálatos magyar nyelv is segítségünkre lehet Árpád szerepének megfejtésében: az elöljárók ugyanis a csatákban is elől jártak szükség esetén. Ha kellett, a csata közben maguk vezettek csapatokat. Ilyen személyes részvétel, kockázatvállalás, példamutatás a korábbi és későbbi uralkodóinknál is tapasztalható
– fogalmazott az igazgató.
Az animációs filmet a Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Kft. készítette az MKI támogatásával. Baltavári Tamás, a műhely vezetője közvetlenül megalakulása után megkereste az intézetet, hogy a pozsonyi csatáról korábban megalkotott kisfilmjük újragondolásához segítséget kérjen. A 21 perces animációs produkció kivitelezése ugyanis forráshiány miatt nem egészen az alkotók tervei szerint alakult, az MKI azonban felkarolta a kezdeményezést, Baltaváriék pedig tavaly nyáron nekiálltak, hogy az előző munkájuknál tartalomban, játékidőben és látványban is ígéretesebb produkciót tegyenek le az asztalra. (A filmbe a Total War nevű népszerű számítógépes stratégiai játék motorjával leheltek életet, amellyel néhány éve többek között a mohácsi csatáról, a nándorfehérvári diadalról is látványos szimuláció készült.)
A modern és ősi magyar hangszereken megszólaló filmzenét Elek Norbert zongoraművész, négy Oscar-díjas film zenéjének hangszerelője és Bársony Bálint Artisjus és Fonogram-díjas szaxofonművész jegyzi a Magyar Rhapsody Projekt közreműködésével. Fankadeli írta és énekli Tóth Gabi énekesnővel a film Egy az Isten című főcímdalát, amely hétfőtől a Petőfi Rádión is hallható lesz.
Horváth-Lugossy Gábor elárulta azt is, hogy A pozsonyi csata nem az utolsó filmes vállalkozás, amelyben a Magyarságkutató Intézet részt vesz. A honfoglalás kora címmel 12 részes ismeretterjesztő animációs játékfilmsorozat készül, amelyet feltehetően már jövőre képernyőn láthat a magyar közönség.