A gyermekversek szerepe kétségbevonhatatlan a gyermekek fejlődésében. Az első irodalmi élmények – még, ha akkor tudatlanul is, de már a születés pillanatától jelen vannak.
A hintáztatók, ringatók, később újszülöttkorban a csiklandozók, altatók, keltegetők, vigasztalók mind-mind olyan mondókák, amelyek a babák testi és értelmi fejlődéséhez egyaránt hozzájárulnak.
A gyermekversek szerepe kétségbevonhatatlan a gyermekek fejlődésében. Az első irodalmi élmények – még, ha akkor tudatlanul is, de már a születés pillanatától jelen vannak. A hintáztatók, ringatók, később újszülöttkorban a csiklandozók, altatók, keltegetők, vigasztalók mind-mind olyan mondókák, amelyek a babák testi és értelmi fejlődéséhez egyaránt hozzájárulnak.
Születéstől hároméves korig
A kicsik gyermekverseket tartalmazó könyvekkel is találkozhatnak még az óvodás koruk előtti időszakban is – de ezekre még nem mint a gyermekversek forrására tekintenek, hanem játékként, tárgyként fedezik fel. Érdekesnek találják a színeket, gyűrögetik, szakítják, bizonyos könyvtípusok részei kivehetőek, visszarakhatóak, csörgethetőek – fejlesztve ezzel a manipulációs képességeiket.
Két éves kortól érkezik el majd az az idő, amikortól a könyvre nem pusztán csak tárgyként tekintenek, hanem behatóbban megfigyelik a benne található ábrákat, állatokat, amelyeket az értelmi képességek fejlődésének ütemében már maguk is meg tudnak nevezni.
A három–négy éves korosztály
A folyamatosságot a korábbi élményeik és az őket érő új impulzusok között az óvodába lépő gyermekek számára, a mondókák és a képeskönyvek jelentik. Ezek által válik az óvoda a számukra örömteli, az otthoni meghittséget idéző hellyé. Itt jön el a ritmikus mondókák kora – az ütögetők, a tapsolók, a dobolók ideje.
Az egyensúlyérzék, és az ügyesség fejlődését segítik a háton vivő zsákjátékok. A mindennapi élet konfliktusainak feloldásában segíthetnek a békítő, gyógyító, vigasztaló mondókák. Az etető, mosdató, öltöztető rigmusok támogatják őket abban, hogy minél alaposabban elsajátítsák az alapvető tevékenységeket.
A gyermekversek élménye
Ebben az életkorban kell elkezdeni az irodalmi alkotásokkal való foglalkozást – mesékkel, gyermekversekkel, amelyek akár róluk – az óvodáról, a környezetükben található személyekről – szóló reális történeteket, irodalmi értékű elbeszéléseket is jelenthetnek.
Négy–öt éves korosztály: a gyermekversek iránti érdeklődés fokozottan van jelen
A középsős óvodások nagyon szeretik a gyermekmondókákat – magukban monologizálnak, szerepjátékokat, fantáziajátékokat játszanak. Önállóan felderítik a külső környezetüket, megbarátkoznak a növényekkel, állatokkal, apró testű lényekkel, háziállatokkal. Minden érdekli őket ami ezekkel kapcsolatos. (Ehhez verseket itt lehet találni.)
Ilyenkor válnak befogadóvá a gyermek mondókákkal, illetve az állatok hangját tolmácsoló állathangutánzó versekkel, mesékkel szemben.
Öt-hat éves korosztály
A gyerekek jelentős fejlődésen mennek keresztül az iskolaérettség felé közeledve – ennek megfelelően változik az irodalommal szemben támasztott viselkedésük is. Ilyenkor kerülnek előtérbe azok a gyermekversek, amelyekben helyet kapnak a kiszámolók, a felelgetők, a játékba hívogatók, a nyelvtörők, az ünnepekhez kapcsolódó köszöntők.
Ekkorra már kialakul a belső képalkotási képesség, egyszerre van jelen a valóság-tudat és az illúzió-tudat. Ez izgalmas közeg és örömforrás: megteremti a feszültséget majd le is vezeti azt. A gyermekversek befogadása egyszerűbbé válik: innentől már nem a ritmus számít, hanem a váratlan ötleteket felvillantó, bonyolultabb képi világ.