Mivel foglalkozik a szóban forgó folyóirat? Hogyan alakult a lap és mik a célkitűzéseik? Miért érdemes követni a Külügyi Műhelyt akár már joghallgató korunkban? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk az alábbi sorokban a szervezet főszerkesztőjének, Tóth Zoltán Balázsnak a szavain keresztül.
Jurátus: Mikor és miképpen jött a lapalapítás ötlete, hány főre rúgott az alapító tagok száma?
Tóth Zoltán Balázs: A Külügyi Műhely c. online tudományos folyóirat megalapításának ötlete 2018 év végén merült fel a Külügyi Műhely Alapítványon belül. Több hónapos előkészítő munka után felhívást intéztünk a magyarországi egyetemek doktori iskolái irányába, miszerint olyan doktorandusz hallgatókat, doktorjelölteket és fiatal szakértőket várunk a Szerkesztőbizottságba, akik munkájuk és/vagy tanulmányaik mellett részesei lennének egy folyóirat felépítésének. Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy az előzetes elképzelésekhez képest jóval többen jelentkeztek, akikkel először írásos egyeztetés történt, amelyet személyes találkozó követett. A Külügyi Műhely Szerkesztőbizottsága végül 22 fővel indult el 2019-ben, amelyben a szerkesztők nagyon változatos intézményi háttérrel és szaktudással rendelkeztek.
A folyóirat elindításával az volt a célunk, hogy egy új, a nemzetközi vonatkozású eseményekre és kutatásokra fókuszáló kiadványt hozzunk létre, amely – megfelelve a tudományosság szigorú elvárásainak – a tudomány világában kevésbé bevett kommunikációs stratégia kialakítása mentén működjön. Utóbbi magában foglalja minél több, a folyóirat profiljához illeszkedő szakmai közösség megszólítását, az aktív közösségi média jelenlétet, a hazai és határon túli médiában történő megjelenést, illetve a személyes kapcsolatokon alapuló népszerűsítést.
Az ötletből hogyan lett valóság, gondolatból miképp lett kézzel fogható ez a projekt, már több mint 1 éve?
Az első lapszám 2019 novemberében jelent meg, azaz a folyóirat előkészítése körülbelül 1 évet vett igénybe. Ez idő alatt megalakult a Szerkesztőbizottság, lefektettük a folyóirat szakmai alapjait, kidolgoztuk a belső eljárásokat, valamint felvettük azokkal a hazai intézményekkel a kapcsolatot, amelyek szolgáltatásai elengedhetetlenek egy tudományos folyóirat számára. A fentieknek köszönhetően biztosítja számunkra az úgynevezett Crossref DOI azonosítók igénylését a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, valamint archiválja a lapszámainkat az MTA REAL és MTA REAL-J repozitóriumokban. Az Országos Széchenyi Könyvtár biztosítja számunkra az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisban történő archiválást, míg a MATARKA oldalán is fellelhetők az eddigi lapszámok tartalmai. Ezen felül a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) oldala indexeli a kiadványunkat.
A fentiek jelentik a Külügyi Műhely tudományos alapjait. Évente két lapszám jelenik meg, májusban és novemberben, amelyet aktív kommunikációs kampány előz meg. A hozzánk beérkező kéziratokat viszonylag rövid időn belül tudjuk lektorálni, amennyiben a tartalmi és formai követelményeknek eleget tesz. Jelen interjú elkészítésénél immár 3 lapszám megjelenésén vagyunk túl, amely idő során számos tapasztalattal lettünk gazdagabbak, ezért a 2021-es év a működésünk fejlesztéséről fog szólni.
A Külügyi Műhely sokféle, széleskörű tevékenységet végez. Mivel foglalkoztok pontosan?
A kérdés megválaszolásához lépjünk eggyel visszább, hogy a folyóirat kiadója, a Külügyi Műhely Alapítvány szemszögéből válaszoljam meg a kérdést.
A Külügyi Műhely Alapítvány a Külügyi Műhely c. online tudományos folyóirat és a Külügyi Műhely – Gyorselemzés sorozat c. online időszaki kiadvány gondozását és tudományos közösségépítési feladatokat lát el, együttműködik további hazai és határon túli szakmai szervezetekkel, intézményekkel, valamint a közösségi média felületein kerül publikálásra a Külügyi félperc c. ismeretterjesztő poszt-sorozat.
Úgy gondolom, hogy a szakmai munka (kiadványok gondozása) és a hálózatépítés (együttműködés partnerekkel) egyaránt kiemelt jelentőséggel bír, hiszen alacsony láthatóság mellett nem hasznosulnának kellőképpen a nálunk publikált kutatási eredmények, míg a hálózatépítés tartalom nélkül természetesen értelmetlen lenne. Éppen ezért ütemeztük úgy a működésünket, hogy először a szakmaiság alapjait tettük le 2019-ben, majd kerestünk 2020-ban partnereket.
Milyen forrásból tájékozódtok? Aktualitások vagy inkább elméleti, absztraktabb témák kerülnek elő?
A kiadványaink tudományos fókusszal bírnak, azaz inkább átfogó munkák jelennek meg, semmint a mindenkori aktuális eseményekre koncentráló írások. A Külügyi Műhely – Gyorselemzés sorozatban természetesen utóbbinak is van tere, ugyanakkor a tudományos követelmények abban is ugyanolyan hangsúlyt kapnak, mint a folyóiratunkban.
Hogyan működik a szervezet, a szerkesztőség?
A Külügyi Műhely Alapítványt jelenleg egy négy fős kuratórium vezeti, amely a szervezet irányvonalainak kialakításáért felel. A Külügyi Műhely Szerkesztőbizottság tagjai a szervezettel kötöttek együttműködési megállapodást. Jelenleg egyszerűbb, lineáris szervezetként működünk, amelynek mélységi és szélességi bővítése a 2021-es év egyik feladata lesz.
Milyen együttműködéseket valósítottatok meg a folyóirattal kapcsolatban eddig és miket valósítanátok meg a közeljövőben?
A partneri kapcsolatok építésére 2020-ban kezdtünk el figyelmet fordítani, miután a Külügyi Műhely első két lapszáma megjelent. Nagy erőkkel keressük azóta is azon kapcsolódási pontokat a hazai és határon túli magyar szervezetekkel, amelyek mentén valamilyen formában együtt tudunk működni. Jelen pillanatban 7 szakmai és 5 médiapartnerrel dolgozunk együtt. Felsorolásszerűen említeném meg a CYEX kiberbiztonsági startup, a vajdasági Fókusz ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő portál, a romániai Jogaink Egyesület, a szlovákiai Téka és Impulzus, a Koreai-félszigetre fókuszáló Koreanisa.hu, illetve a TudományOn nevű portál és a Külügyi Műhely Alapítvány között kialakított partneri kapcsolatokat. A láthatóságunk erősítésében olyan médiumok nyújtanak segítséget, mint az Erdély.ma, a Felvidék.ma, a Kárpátalja.ma, a MA7 Médiacsalád, valamint a Magyar Szó. Partnereinknek köszönhetően több alkalommal is megjelenhettünk szélesebb olvasóközönség előtt, amelynek köszönhetően olyan szakértőket is meg tudtunk szólítani, akiket pusztán önerőből nem, vagy csak sok idő eltelte után lett volna lehetséges.
A jelenlegi vírushelyzet változtatott valamit a folyóirat életében?
Működésünk a COVID-19 pandémia előtt is teljes egészében az online térben zajlott, így érdemben nem volt rá hatással. Ugyanakkor mindenképpen szükséges mind a Külügyi Műhely Alapítvány, mind pedig a Külügyi Műhely Szerkesztőbizottság fejlesztése és bővítése, hogy a COVID-19-hez hasonló volumenű válsághelyzetek is megfelelően kezelhetők legyenek (például amennyiben egészségügyi probléma miatt valaki kiesik a munkából).
Egy még egyetemre járó joghallgatónak ajánlanád az itteni írásokat, miért érdemes követni a Külügyi Műhelyt?
Mindenképpen ajánlanám, és a korábban említett partnerségi kapcsolatok fejlesztésével kifejezetten törekszünk is arra, hogy a hallgatók minél szélesebb rétege ismerkedjen meg a munkásságunkkal, kiadványainkkal. Egyfelől, számos olyan írás jelent meg nálunk, amelyek szakdolgozathoz, TDK-hoz vagy egyéb beadandókhoz hasznosíthatók, illetve a tanulmányaikhoz pluszt adhatnak.
Másfelől, bátorítunk minden, tudományos pálya iránt érdeklődő hallgatót a publikálásra, amelyet a PhD képzés előtt 1-2 évvel már érdemes elkezdeni. Javaslom nekik továbbá azt is, hogy a Külügyi Műhely Alapítvány közösségi média felületeit is kövessék (Facebook, LinkedIn), ahol a Külügyi félperc sorozatunkban hétről hétre igazán szerteágazó témákba nyújtunk betekintést.
Mik a további célkitűzései a szerkesztőségnek, a folyóiratnak?
A könnyebb átláthatóság érdekében ketté bontanám a terveinket. Egyfelől, a Külügyi Műhely Szerkesztőbizottságának számát szeretnénk növelni, további szakterületek képviselőit bevonni, valamint a felépítést is szélesíteni. Másfelől a Külügyi Műhely Alapítvány oldaláról további partnerekkel való együttműködés kialakítására törekszünk, valamint 2021-ben angol nyelvű honlapot is szeretnénk kialakítani..
Ezen felül jövő évben indulni fog egy tudományos publikálásra és a tudományos életben történő eligazodásra fókuszáló projektünk is, amelyről remélem, hogy lesz lehetőségem majd a Jurátusban is beszámolni.
Végezetül, ha össze kellene foglalnod a Külügyi Műhelyt egy mondatban, hogyan tennéd?
A Külügyi Műhely több mint egy tudományos folyóirat: a kötelező szakmai elvárások teljesítésén túl nagy energiát fordítunk a szerzőink láthatóságának erősítésére, amelyet magyarországi és határon túli magyar partnereink segítségével valósítunk meg.
Köszönjük az interjút a Külügyi Műhelynek, és további eredményes és sikeres működést kívánunk a folyóiratnak!
Elérhetőségeik: