Noha sok európai uniós tagállamban szigorú jogi szabályozás védi a jogállamiságot, a média és az igazságszolgáltatás szabadsága előtt álló kihívások több országban súlyos veszélyt jelentenek a demokratikus normák betartására – közölte Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke tegnap Brüsszelben a testület első jogállamisági jelentését bemutatva.
A magyar kormány abszurdnak és alaptalannak ítéli a jelentésben Magyarországgal szemben megfogalmazott vádakat. Klaus Iohannis román államfő üdvözölte a jelentést, noha abban Romániával szembeni kifogások is szerepelnek.
Vera Jourová kiemelte: a koronavírus okozta válság leküzdése az Európai Unió egészében próbára tette a jogállamiság kereteinek rugalmasságát, és a kormányok által hozott rendkívüli intézkedések némelyike határozottan túlzó volt. Az országspecifikus értékelések azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is komoly veszélyben van egyes tagországokban, volt olyan eset, amely az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindításához vezetett.
A korrupciós ügyekben a nyomozás, a büntetőeljárás és az ítélethozatal hatékonysága több tagországban továbbra sem elégséges. Egyes tagállamok esetében emellett komoly aggályok merülnek fel a médiára és a médiahatóságokra gyakorolt politikai nyomás, illetve az újságírókat és más médiaszereplőket érő megfélemlítések és támadások miatt is. A civil társadalom néhány tagállamban komoly kihívásokkal néz szembe a külföldi finanszírozáshoz való hozzáférést korlátozó jogszabályok vagy a támogatásokat rossz színben feltüntető kampányok miatt.
Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a sajtótájékoztatón kiemelte, azonos eszközökkel vizsgálták a jogállamiság helyzetét minden tagállamban. Tájékoztatása szerint a jelentés célja, hogy valódi jogállami kultúrát teremtsen az EU-ban, és mélyreható vitát indítson nemzeti és uniós szinten.
A jelentésben Magyarországgal összefüggésben arra emlékeztetettek, hogy az elmúlt évek során az uniós intézmények aggodalmukat fejezték ki az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán. Az aggodalmak között egyebek mellett a bírák kinevezése, illetve a Kúria elnökének alkalmassági kritériumai szerepelnek.
A megállapítások szerint a független ellenőrzési mechanizmusok hiányosságai, valamint a politika és egyes nemzeti vállalatok szoros összekapcsolódása elősegíti a korrupciót. A magas rangú tisztségviselőket vagy közvetlen környezetüket érintő korrupciós ügyek kivizsgálása, az elkövetők felelősségre vonása esetében gyakran hiányzik a határozott fellépés. A médiaszabadság biztosítását szolgáló lehetőségek szűkülése, a civil szervezeteket övező ellenséges környezet, valamint az átláthatósággal és a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségek tovább gyengítik a korrupcióellenes fellépést – írták. A független intézmények gyengülése és a civil társadalmat érő fokozott nyomás szintén befolyásolja a fékek és ellensúlyok rendszerét – tették hozzá.
Újságírói kérdésre válaszolva Vera Jourová közölte, még nem tudja megmondani, hogy mi fog szerepleni az Európai Bizottság elnöke által Orbán Viktor kormányfőnek küldött válaszlevélben, megjegyezte ugyanakkor, Ursula von der Leyen teljes bizalmáról biztosította.
Abszurdnak és valótlannak nevezte az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentését Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a közösségi oldalán. Szerinte a jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan. Varga Judit értékelése szerint a jelentés hatálya önkényes, és egyetlen olyan objektív referenciaértéket sem határoz meg, amely minden tagállamra nézve egyformán alkalmazható lenne. A jelentés forrásainak kiválasztása elfogult és nem átlátható. „Elfogadhatatlan, hogy a jelentést valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei” – fogalmazott Varga Judit. Kiemelte, hogy a jelentés magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik, amelyek közül 11 kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.
Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta: Magyarország azon kevés tagállam egyike, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában, az ideológiai vitákban és a közvéleményben. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiával ellentétben Magyarországon a konzervatív és kereszténydemokrata nézetek is eljutnak a nyilvánossághoz. Magyarország alaptörvénye és állami berendezkedése a jogállamiságon alapul – folytatta –, Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége. „A magyarországi helyzetre vonatkozó összes megbízható információ objektív és pártatlan elemzése csak arra a következtetésre vezethet, hogy Magyarországon az Európai Unió alapvető értékeit tiszteletben tartják, és a jogállamiság elve érvényesül” – összegzett Facebook-posztjában Varga Judit.
Románia üdvözli az Európai Bizottság (EB) jogállamisági jelentését, az ebben jelzett hibák kijavítására törekszik, és helyesli, hogy az európai uniós támogatások folyósítását a jogállamisági alapelvek betartásától tegyék függővé – mutatott rá tegnap esti nyilatkozatában Klaus Iohannis államfő. A román elnök szerint ilyen, minden tagállamra kiterjedő elemzésre van szükség a sajtószabadság és jogállamiság érvényesülése tekintetében az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus helyett, amely szerinte „némiképp diszkriminálja” Romániát és Bulgáriát.
A jogállamisági jelentés Romániára vonatkozó része amúgy szóvá teszi egyebek mellett a korrupcióellenes főügyész és a főügyész kinevezésének módját és a Szociáldemokrata Párt által „megcsonkított” igazságszolgáltatási törvények kijavításában tapasztalt késlekedést.