A román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium szakértői összeállítottak egy pályázatot, hogy a romániai vándorpásztorkodást a kulturális világörökség részének nyilvánítsa az UNESCO mint élő néphagyományt. Az eljárás első lépése, hogy a pályázati dokumentációnak megfelelően a vándorpásztorkodást bejegyzik mint nem anyagi jellegű élő néphagyományt az országos jegyzékbe. Ezt a dossziét kiegészítik a hagyomány megőrzésére hozott intézkedések ismertetésével, úgy továbbítják az UNESCO illetékeseinek – írja a Magyar Mezőgazdaság.
A közel 40 oldalas dokumentáció szerint a vándorpásztorkodás egy évezredes hagyomány, amelynek gyakorlói sajátos szakmai és a természetismereti tudást halmoztak fel, amit apáról fiúra adtak át, ugyanakkor társadalmi, kulturális események katalizátora volt, mi több, számos település ennek a foglalkozásnak köszönheti a létét. Gyakorlatilag az egész mai Románia területén folytatnak vándorpásztorkodást, de leginkább a Kárpátok magas és alacsonyabb hegyvidékein és fennsíkjain.
Arról egyáltalán nem ejt szót a dokumentáció, hogy a románok vándorpásztorkodás révén jöttek be Erdélybe, majd telepedtek le az őshonos magyarok jóváhagyásával. A román történelem továbbra is a mesébe illő dákó-román kontinuitást tartja elfogadhatónak a múltjával kapcsolatban.