A csúsztatás, félrevezetés és megtévesztés mesterművének nevezhető Marius Diaconescunak az Adevărul oldalán 2019. július 5-én megjelent, Kelemen Hunorhoz intézett írása, amely egyúttal a tények és valóság elferdítése bukaresti gyakorlatának is ékes bizonyítéka.
Elszomorító, hogy ez a rejtett magyarellenességről és az igazság elkendőzésének szándékáról árulkodó cikk éppen egy többre és jobbra hivatott történész, egyetemi tanár tollából született, aki ráadásul a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen védte meg doktori disszertációját.
Diaconescu a magyar érdekvédelmi szövetség elnökének többek között felrója, hogy az úzvölgyi magyar haditemetőben Dormánfalva polgármestere által felállíttatott kelta keresztet legionárius jelképként bélyegzi meg. Szerinte ugyanis nem az. Állítása bizonyításaként az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet két kutatójának a romániai szélsőjobboldal kódjairól és jelképeiről írt könyvére hivatkozik. Alaptalanul, hiszen az általa idézett megállapításból ilyen következtetést nem lehet levonni. Adina Babeș és Ana Bărbulescu ugyanis az említett kötet 18. oldalán így fogalmaznak: „A kereszténység előtti jelképként használt kelta kereszt ma is megtalálható síremlékeken, útszéli kereszteken vagy máramarosi kapukon, ezekben az esetekben nem rendelkezik szélsőjobboldali jelentéssel.” (Fordítás: Főtér.ro)
Egyetértünk. A kelta keresztet kisajátító és ezzel beszennyező hírhedt Ku-Klux-Klan és a többi rasszista csoport, vagy újnáci szervezet vonatkozásában azonban ezt nem lehet kijelenteni. Mint ahogy a hírhedten idegen és magyarellenes romániai Új Jobboldal (Noua Dreaptă) esetében sem. A kezükben ugyanis, hasonlóan a német nemzetiszocialisták és Hitler által használt, szintén több évezredes múltra visszatekintő horogkereszthez, mára ez is a gyűlölet szimbólumává vált. Esetünkben ráadásul hőseink temetőjében került felállításra, a tudtunk és beleegyezésünk nélkül. És hogy milyen céllal, arról sokat elárul az Új Jobboldal magyarokat habzó szájjal szidalmazó tagjainak tömeges és cselekvő jelenléte a június 6-án megesett szégyenteljes temetőfoglaláson.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó