Az Ünnepi Könyvhét legizgalmasabb eseményére kerül sor szeptember 3-án pénteken, a Cédrus Művészeti Alapítvány és a Naphegy Kiadó kettős könyvbemutatójára, ahol Bán János (Bán Mór) és Toót-Holló Tamás közös irodalmi estet tart.
Bán János az Ezer rege könyve című, a magyar mondavilág kincseit sorra vevő sorozatának második kötetével jelentkezik a keleti szél harcosait köszöntve, Toót-Holló Tamás pedig metatörténelmi királyregényeinek trilógiáját zárja le új, Mátyás király alakját megidéző művével.
A könyvheti esemény már önmagában, a résztvevőinek köre által is érdekes: hiszen a magyar szellemi élet két olyan alakját szólítja közösen színpadra, akik rendkívül izgalmas szerepegyütteseket birtokolva végzik sokrétű feladataikat a magyar kultúrában.
Bán János Bán Mór néven annak a népszerű Hunyadi-regénysorozatnak a szerzője, amely sorozat alapján nemzetközi koprodukcióban készül egy nagyszabású történelmi tévéfilmsorozat. Bán János mindemellett az M5 kulturális csatorna csatornaigazgatója, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Összművészeti Kollégiumának elnöke.
Toót-Holló Tamás az irodalomtudomány kandidátusa, Magyar Nemzet főszerkesztője, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) köztestületi tagja.
A pódiumbeszélgetésen egymást kérdező, egymás könyvbemutatóját moderáló két szerző szavait olyan zenészek produkciója egészíti ki, akik úgyszintén számos kulturális szférában otthonosak egyszerre.
Az eseményen két kiváló muzsikus, a Magyar Rhapsody Projekt két szellemi vezetője, Bársony Bálint és Elek Norbert lép fel.
Felfakad a forrás: egy királyregény-trilógia vége
Toót-Holló Tamás Csordul a csepp – A Forrás Könyve
Hamvas Béla úgy tartotta, Mátyás azért szent királyaink egyik legjelesebbje, mert egyike volt ő is a megvillant szemű királyoknak, akik feltépték a világot, hogy lássanak. Toót-Holló Tamás metatörténelmi királyregényei is ezekkel a világot feltépő, királyi tekintetekkel néznek a világra: most már harmadjára, s ezzel a Forrás Könyve összefoglaló címet viselő trilógiát le is zárva.
Ahogy korábban Nimród király két fiát, Hunort és Magort (Csobban a víz), később László királyt (Csillan a hab), most pedig Mátyás királyt (Csordul a csepp) is megszólítva és megszólalni hagyva. Hagyva azt is, hogy a királyaink ne csak a történelmi múltban, hanem most is, a szüntelen jelen szüntelen teremtésében is velünk legyenek.
S hogy miképpen vesz részt ebben a szüntelen jelenben és szüntelen teremtésben a királyregény-trilógiát lezáró kötetben ábrázolt Mátyás király? Legelőször is úgy, hogy Toót-Holló Tamás szokásához híven most is azon van, hogy a Királyok Hegye egy végtelenül személyes és egyszersmind végtelenül intim tér legyen a számára. Így aztán ebben az elvarázsolt, időn túli világban jól megfér egymással az halhatatlanság, az alkimista mágia, a szimfonikus progresszív rock és az atmoszferikus black metal összes fekete serege. Anakronizmus ez így minden mennyiségben. Magában az öröklétben. Egy primordiális rend szerint, ugyanakkor viszont posztmodern trükkök egész rengetegével. A rengetegben három delejes erejű nővel: Pobjebrád Katalinnal, Szép Ilonkával és a tétényi bíró okos lányával. S hozzá mindenféle északi és déli tengerekre nyíló kicsapongással. A Burzum híres albumát megnyitó black metal szám démonjainak zord elősereglésével. Egy horvát szigeten hirtelen elfogyó, legendás fehér bor, a Vugava minden cseppjének minden elbűvölő zamatával. És a Quimby Lepedőországának minden katonájával. És David Lynch épp David Bowie zenéjétől hangos éjszakai országútjának minden kanyarával. És Edward Munch norvég Madonnájának minden fülledt erotikájával.
Aki kíváncsi erre a bizarr összművészeti forgatagra, arra tucatnyi befejezés után még vár a kötet végén négy QR-kóddal felvezetve négy soundtrack is:
Mátyás király legvagányabb rocktörténelmi és underground produkcióival, legszebb magyar népdalaival és legkedvesebb Pilinszky-verseivel.
Hogy ez a sok zenei utalás is hihetőbbé tegye azt a sejtelmünket, hogy ez a történelmi sci-fi a maga kedvesen zilált történetszálaival valójában a magyar underground legendás számait köti össze egy korlátok nélkül örvénylő térben és az időben. Nem minden viszontagság nélkül ugyan, de rendben eljutva az URH Pokoli aranykor című számától a Quimby Aranykor című számáig – s aztán e két dal között erősen felindult mentális ingázásba szédülve. Hogy erre végül már Mátyás is csak annyit mondhasson: ez az igazság.
A regénytrilógiáról:
Vannak történelmi regények. Ezek a történelmi tényekről szólnak. S vannak regényei a mitikus történelemnek. Ezek a kulturális emlékezetről szólnak. Toót-Holló Tamás metatörténelmi regényei ez utóbbi megközelítés példadarabjai, azzal együtt, hogy regénytrilógiájában a kulturális emlékezet működése nem zárja ki azt, hogy minden általa ábrázolt király vagy királyfi körül ott legyen egy különös személyes tér, amely személyes tér szerzőként az ő királyi terrénuma is egyben, amit szabadon be tud lakni a saját képzettársításaival és emlékeivel.
Ennélfogva ezek a regények ugyan minden kétséget kizáróan egy elkötelezetten értékkonzervatív írói világ termései, de egyáltalán nem tartózkodnak a posztmodern irodalom eszköztárának használatától sem.
Intertextuális idézetszőttesek, anakronisztikus síkváltások, fotókkal, rajzokkal és tipográfiai izgalmakkal gazdagított összművészeti megoldások működtetik a műveket, amelyek sorában Toót-Holló Tamás épp ezzel a trilógiát lezáró királyregényével jut el a legmesszebb a formák felbontásával, valamint saját személyes tere megalkotásával. Beszédes az is, ahogy a regénytrilógiáját zárja: amikor is az amerikai posztmodern próza egyik legendás megoldását adaptálva jut el Richard Brautigan híres Gránátalma-befejezéséig, s ebből kiindulva a saját regényének számos, egyformán lehetséges zárlatának egyidejű szerepeltetéséig.
Ezek sorában is egészen addig, ahol a sorsa felett számvetést készítő Mátyás király és a trilógiáját lezáró, arról szintén számvetést készítő szerző közötti tudatáramlás már teljességgel zavartalan.
Hogy ez a királyi számvetés időtlen érvénnyel szóljon arról, hogy a megszülető Aranykor egyszerre lehet egy személyes tér, egy elkerülhetetlen végítélet és egy végtelen égi ország – amit beláthatatlanul sokan laknak, de az a sokaság bizony mindenestül csakis belőle, a királyból vétetik. Akiből csak egy van ugyan, s ő egyes-egyedül van – miközben mégis sokan vannak benne. Nem lehet véletlen, hogy ezzel a híres alkimista szentenciával zárul a trilógia: ezt ugyanis már a trilógia korábbi darabjaiban is hangsúlyosan használta a szerző, hogy most még egyszer helyzetbe hozza. Minden a királyokból vétetett, s a királyoknak kölcsönzött alakmásától egyszerre búcsúzva.
Bán Mór: EZER REGE KÖNYVE
A KELETI SZÉL HARCOSAI
A magyarság elveszett ősi emlékezetének felelevenítésére és őseposzának újraalkotására tesz kísérletet az Ezer rege könyve című sorozat. A második kötet, A keleti szél harcosai a hun ősidőkbe vezet vissza.
Atilla nagykirály hun népeit a magyar-székely hagyomány megkérdőjelezhetetlenül a magyarok rokonainak, az eleinknek tekinti, az Árpád-házi királyokat pedig a hun fejedelmi család egyenes ági leszármazottjának. A hun őstörténetről, a keleti hunokról azonban évszázadokon át semmit nem tudtak szittya eredetükre oly büszke őseink.
Ma már ismert, hogy a Kínai Birodalom határvidékén, a távoli keleti pusztákon jött létre a hunok első világbirodalma. A kínaiak feljegyzéseiből lenyűgöző história bontakozik ki a lovas nomád népek harcos életéről. E beszámolók hősei azon törzsek harcosai, melyek ellen a kínai uralkodók kétségbeesésükben a nagy falat építették.
Az évszázadokkal Atilla előtt élt hun vitézek, fejedelmek regéi a kínai királyságok ellen vívott hadjáratokról, kegyetlen csatákról, hódításokról és okos békekötésekről szólnak. Végső soron pedig a szülőföldhöz való ragaszkodás és a megmaradás parancsára emlékeztetnek.
A Hunyadi regénysorozat mellett Bán Mór egy nem kevésbé nagyszabású írói vállalkozásba vágta fejszéjét nemrégiben. A Mondák könyve, a Régi magyar mondák és hasonló mondagyűjtemények, feldolgozások után a magyar, hun és más rokonnépek rege-és mondakincsének összegyűjtésére vállalkozott az Ezer rege könyve című sorozatban. A történelem hajnalától, Nimród király birodalmától, Hunor és Magor mondáján át, a szkíta népek cselekedetein, a keleti, és a nyugati hun birodalom ismert, ismeretlen történetein keresztül jutunk el a magyarság mondakincséhez. A honfoglalás, az Árpád-házi királyok, a Hunyadiak mondáin túl a végvári idők csodálatos történetei is a hatalmas gyűjtemény részét képezik majd.
Akták