Erdély címererdély ma logó
augusztus 19. szombat | Huba napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5883 RON | 100 HUF: 1,5110 RON | több
unió  
2017.06.15. | 06:03 EP-képviselők: minden EU-tag ismerje el Koszovót

2362 10

Az Európai Unió öt tagállama még nem ismerte el Koszovót független államként, pedig az segítené az országot az európai integrációban és előnyös lenne a szerb kapcsolatok normalizálódása szempontjából – szögezték le az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban szerdán.

Az uniós parlament a Nyugat-Balkánról elfogadott 2016-os jelentésében kihangsúlyozta, Szerbiának és Koszovónak többet kell tennie a két ország közötti viszony, a kétoldalú kapcsolatok javításáért.

A képviselők előremutatónak nevezték az unió és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodás 2016. április 1-jei hatálybalépését és az Európai Bizottság vízumliberalizációra vonatkozó javaslatát. Megjegyezték: ennek életbe lépéséhez még néhány fontos feltételnek teljesülnie kell, továbbá aggodalmukat fejezték ki a politikai helyzet tartós és szélsőséges megosztottsága miatt.

Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy Koszovó kevés erőfeszítést tett a megfelelő és hatékony adminisztratív kapacitás kiépítésére, és elítélték, hogy 2016 első felében az ellenzék néhány tagja erőszakosan félbeszakította a koszovói parlament munkáját.

Az EP állásfoglalásban Szerbiával kapcsolatban üdvözölte Belgrád és Pristina közeledését, valamint az uniós jogharmonizáció keretében az igazságszolgáltatás, az alapjogok, a szabadság és a biztonság területén megkezdett reformokat, amelyek a csatlakozás szempontjából alapvető fontosságúak.

A képviselők ugyanakkor azt sürgették, hogy a hatóságok hozzanak létre megfelelő intézményi kereteket az előcsatlakozási alapok hatékony felhasználására. Véleményük szerint Szerbiának fokozatosan összhangba kell hoznia kül- és biztonságpolitikáját az unióéval, beleértve Oroszországgal kapcsolatos politikáját is. A gyakorlatban is biztosítania kell az igazságszolgáltatás függetlenségét, és alkotmánymódosítás révén garantálnia kell a kulcsfontosságú intézmények függetlenségét, illetve az alapjogok érvényesülését.

Macedóniával kapcsolatban elismerésüket fejezték ki az új kormány május végi megalakulását illetően, és arra buzdították az új kabinetet, hogy állítsa helyre az országba és intézményeibe vetett bizalmat.

A képviselők azt javasolták, hogy a kormány kötelezze el magát a jogállamiság, az igazságszolgáltatás, az alapjogok, a korrupció elleni harc, a belügyek és a szomszédsági viszony átfogó reformja mellett. „Ha tényleges előrelépés történik a több fontos belügyi reformot rögzítő przinói megállapodás végrehajtásában, az EP támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését" – olvasható az elfogadott szövegben.

A tavalyi évre visszatekintve a képviselők sajnálattal állapították meg, hogy folyamatos a visszalépés az igazságszolgáltatás reformja terén, és újra politikai beavatkozás tapasztalható az igazságszolgáltatás munkájába, ide értve a bírák és ügyészek kijelölését és előléptetését. Az EP ezen felül aggodalmát fejezte ki a különleges ügyészi hivatal munkája elleni politikai támadások miatt is.

Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő a Koszovóról szóló vitában Magyarország támogatásáról biztosította az új nyugat-balkáni állam integrációját. Sajnálatosnak nevezte, hogy amit független országgá válásukkal elértek a koszovóiak, azt politikai viszálykodásukkal rendre lerombolják. A nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének részarányos biztosítását viszont követendő, „jó gyakorlatként" méltatta.

Tekintettel a nyugat-balkáni térség országaiban tapasztalható politikai és nemzeti megosztottságra és az egyes országokban időről időre kirobbanó politikai válságra, valamint az ezek következtében állandósuló instabilitásra, továbbá a mindmáig fennálló háborús-polgárháborús veszélyekre, Tőkés László hozzászólásában az Európai Unió fokozott támogatását kérte az érdekelt országok csatlakozása érdekében.

Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képviselő hozzászólásában kiemelte: a Szerbiával ápolt kapcsolatoknak is segítene, ha az Európai Unió valamennyi tagállama elismerné Koszovót. Véleménye szerint a nyugat-balkáni országok integrációs tevékenységét az EU-nak „jutalmaznia kellene", ugyanis más nemzetközi szereplők is aktívak a térségben és a tartós békével ellentétes célokat követnek.

Deli Andor vajdasági EP-képviselő hozzászólásában hangsúlyozta, Szerbiának az uniós csatlakozási folyamat során a jogállamiság, a kisebbségi jogok, a nemzeti tanácsok, a részarányos foglakoztatás és a kisebbségi oktatás terén vannak még tennivalói.

A képviselő reményét fejezte ki, hogy Szerbia teljesíti vállalásait, ahogy az unió is konkrét, érezhető gesztusokat tesz az ország lakói számára, amelyek azt sugallják, hogy az EU őszintén elkötelezett a bővítést illetően.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában a koszovói szerb közösség számára biztosított széleskörű autonómia mintájára az unió támogatását kérte a délvidéki magyarság teljes körű önrendelkezésének megvalósításához.

MTI


Csiripelés Twitterre

Még írhat karaktert.
Név:

Mennyi kilenc + tíz ?



Nyilas írta (2017.06.17. 15:39:17)
kedves Tibor.
Még mindig ott tartok, hogy érte minket éppen elég sérelem, és ér ma is napjainkban ahhoz, hogy ne azon sajnálkozzak, hogy milyen nehéz sorsuk van Koszovóban a tömbben élő szerbeknek.
Mellesleg Erdély viszonylatrában én azért átgondolnám azt, hogy a betelepülő románság szaporodása eredményezte e e többségbe kerülésüket, vagy az összeházasodásból következett az elrománosodás.
A többség-kisebbség kérdése a hovatartozás szempontjából mindenesetre elgondolkoztató. Érdekes lett volna a kérdés, mondjuk 60 évvel ezelőtt, ha a 100%-ban sváb falu, Györköny úgy szavaz, hogy Németországhoz kíván tartozni

Tibor írta (2017.06.17. 13:37:46)
T.Nyilas!
Nem értek egyet elméletével.
Sajnos a történelem olyan,hogy ahol egy nép többségbe kerül,azt a területet meg is szerzi magának a terület korábbi államától.
Erdély is úgy veszett el,hogy a románok betelepültek és több gyerekük született.
Lehet történelmi jogokra hivatkozni, de ez erővel is csak egy daraig megy.A szerb többségű,Szerbiával határos koszovói területek esetében a józan ész azt mondja, hogy tartozzanak Szerbiához, rögtön kevesebb lesz a konfliktus.
Ugyanígy a magyarság is könnyebben viselte volna el az ország megcsonkítását, ha a többségében magyar területeket Magyarország nem veszti el.
Ha Gyulán a románok vannak többségben,amit erősen kétlek,akkor tartozzanak Romániához, ha megszavazzák.
De ekkor számos település a Partiumban Magyarországhoz tartozhatna,
Székelyföld meg akár önálló állam is lehetne,de Romániában is erős jogosultságú autonómia járna nekik.(Svájci kantonok esete!)
Én egy tömbben élő kisebbségekről beszéltem, a magyarországi svábokra ez nem áll.

Mikulás írta (2017.06.16. 22:43:57)
Koszovót illetően meglepődve olvastam egy elismert brit történész (Noel Malcolm) könyvében, hogy ott az albánok már előbb ott voltak mintsem hogy a szerbek megjelentek volna. Mert hogy a szerbek talán 600 körül vándoroltak először a Balkánra és azon belül Koszovóba valahonnan, de az albánok jelenléte 2000 évre vagy annál is hosszabban követhető Koszovóban.
Nem vagyok szakértő, csak említem, úgy tűnik innen is származik az albán-szerb konfliktus. A szerbek a Rigómezői Csata miatt nagyon kötődnek Koszovóhoz, az albánok viszont a történelmi elsőbbség jogára hivatkoznak, vagyis hogy az albánok voltak ott az őslakosok a szerbek érkezése előtt.
Ugyanez a brit történész a románok történelmi jelenlétéről is beszél Koszovóban, arról, hogy az erdélyi dákó-román mese nem igaz, csak propaganda, mert a románok Koszovóból és Albániából jöttek.

Kosovo: A Short History
Noel Malcolm
Macmillan, 1998 - 492 pages

Koszovó rövid története
írta Noel Malcolm
Macmillan Kiadó, 1998, 492 oldal

Nyilas írta (2017.06.16. 19:27:55)
Kedves Tibor.
Ha így vetődik fel a kérdés, akkor inkább az vitatható, hogy milyen jogon szakították el Rigómezőt, az ősi szerb földet, annak okán, hogy ott túlszaporodtak az albánok. Igy inkább azonos a hasonlata.
Ha népszavazást kellene tartani, akkor nem ott, ahol egy etnikum többségben van, hanem az egész régióra kiterjedően.
Akkor viszont Koszovó esetében is egész Szerbiát kellett volna megkérdezni.
Ugyanúgy ahogy Erdély vonatkozásában sem az erdélyi románokat, hanem a magyarországi összlakosságot.
Mert a felvetése szerint akár a Gyulai románokat, a pilisvörösvári, vagy györkönyi svábokat, az iváncsai görögöket is meg lehetne népszavaztatni.

Tibor írta (2017.06.16. 14:39:47)
T.Nyilas!
Lehet, hogy nem értette a hozzászólásomat.
Természetesen igaza van, ha Magyarországról lenne szó, azt mondanák, amit írt.
"Az ugye Tibor? Mennyire tudunk másokért harcolni." kitételét nem értem.
Nem harcolok én a szerbekért, csak az a véleményem, hogy ami nekik jár, az jár, viszont ennek példának kellene lenni, hogy nekünk is van némi járandóságunk, akár a szerbektől is.
És ez nem fasizmus.
Remélem ezt már érti!

Tibor írta (2017.06.16. 14:34:05)
Kedves Margit!
Nem konzultáltam,de ha egy területen, amely Koszovó egy kis része és ott szerbek vannak jelentős többségben, biztos, hogy a szerbeknek jobb lenne Szerbiához tartozni. Nyílván él ott kis számú albán, de ez olyan mint Székelyföld, vagy Partium nagy része.
Élnek ott románok, de a magyarok többségben vannak ,ennek ellenére a magyarokat Bukarestből igazgatják, alapvető jogaikat tagadják meg,hiszterizálják jelképeiket, iróikat stb.
Semmi értelme embereket tömegével egy tömbben más nép úgynevezett egységes nemzetállamába kényszeríteni.
Vagy úgy gondolja, hogy a szerb határ mentén a titói közigazgatás maradványaként Koszovóhoz került görögkeleti szerbek a muzulmán albánok uralma alatt akarnak élni.
Ezen nincs mit kérdezni, de ha tartanának egy népszavazást az eredményn borítékolható.
Nem értem ha Ön magyar a hozzászólását.

Margit írta (2017.06.16. 12:02:24)
Tibor!Kinek lenne az a "legjobb",vagy konzultált az ottlakókkal?

Nagyvaradi írta (2017.06.16. 10:08:36)
Ez egy mü orszag letrehozasa es lenyegeben semmi mas mint az Albaniaval valo egyesüles tamogatasa az EU es a Nato altal. Vizum liberalizacio az EU javaslata altal? A koszovo lessz a pelda Moldova es Romania egyesülesenek....

Nyilas írta (2017.06.15. 19:33:02)
"Nem lehetnek kőbevésett határok."
Kivéve, ha Magyarországról van szó. Mert akkor ez irredentizmus lenne. Meg fasizmus, meg nácizmus. Sőt antiszemitizmus is.
Ugye Tibor?
Mennyire tudunk másokért harcolni.

Tibor írta (2017.06.15. 12:58:12)
Legjobb lenne Koszovó Szerbiával szomszédos szerb többségű területeit Szerbiához csatolni.
Számos viszály megszünne és példaértékű lenne.
Nem lehetnek kőbevésett határok.


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  gasztronomia     nagyhagymas     bbte     bán zsófia     börze     tan     londonban     interjú     mi nem ünnepelünk     wass albert     retyezát     aut     háromkút iskola adomany     autópálya     szász jenő     fehér-fekete fotók     gyergyó, csík     borszek     kósa     ojtoz  
Kulcsszófelhő