2010.03.10 | 14:10 Nem kifizetődő az olcsóság

---

Alig mutatkozik érdeklődés Hargita megyében a Romániai Turisztikai Munkáltatók Szövetségének (FPTR) egy hete elindított Egy hét a hegyekben elnevezésű, március–áprilisi időszakra vonatkozó, kedvezményes áron pihenést kínáló programja iránt. A turisztikai szövetség honlapján elérhető lista szerint megyénkből a programra egyedül csak a székelyudvarhelyi Küküllő szálloda jelentkezett be, ami 20 fő erejéig, egy hétre fejenként 258 lejért kínálja szolgáltatásait. Az érdektelenség okairól szakembereket kérdeztünk.

Hiába a Romániai Turisztikai Munkáltatók Szövetségének olcsó árakkal turizmust támogató kezdeményezése, a Hargita megyei hotel- és panziótulajdonosok viszonylagos passzivitással szemlélik a jelenleg futó programokat. Mátéffy Győző, a Hargita Megyei Turisztikai Egyesület elnöke a megyénkbeli szállodák és panziók alacsony érdeklődését a nehezen megszólítható vendégekkel, valamint az ebből származó alacsony bevételszintekkel magyarázza. „Ennyi pénzből egyszerűen nem térülnek meg a költségeik. Ez a program inkább a brassó-pojánai és a Prahova-völgyi vendéglátóknak kedvez, akik az alacsony szállásdíjakból eredő veszteségeiket az étkeztetésen, illetve a különböző szolgáltatásaikon próbálják nyereséggé fordítani” – mondta el lapunknak Mátéffy, aki egyébként azt sem zárja ki, hogy a programtól való távolmaradás a Hargita megyei hotel- és panziótulajdonosok alacsony patronátusi képviseletével is összefügg.

Az egy hét a hegyekben program mellett viszont van még két hasonló, a „Tíznapos gyógyfürdő”, és az „Egy hét kezelés” nevezetű – hívta fel figyelmünket Kalamár Andor, a Tusnád Turisztikai Egyesület elnöke. A szakember arról számolt be, Tusnádfürdőn csak egy szálloda, a Csukás Hotel érdekelt ezekben a programokban, de szerintük is nagyon kevés a kereslet irántuk. „Sajnos mindhárom program viszonylagos érdektelenséggel küzd, mivel kissé szocialista kaptafára készültek, azaz a nyugdíjjegyes kezeléssel összekötött program ihleti őket” – mondta el megkeresésünkre Kalamár. Hozzátette azt is, hogy a nyugdíjas-program olyan embereknek szól, akiknek bőven van idejük bármikor üdülni, kezelésre járni, és ez számukra majdnem ingyenes, ugyanis a nyugdíjpénztár szubvencióiból fizetik ki a szállodát. Ebből adódóan a nyugdíjas- csomagok nagyon keresettek. „A másik három program viszont elvileg az aktív generációknak ajánlott és tömeges üdülést céloz, mert olcsó, és mert legalább egyhetes – viszonylag hosszú időtartamú. Az aktív generációnak azonban nincs egy hete év közben üdülni, még akkor sem, ha olcsó. Ugyanakkor az alacsony ár akkor lenne vonzó, ha minőségi tartalmat is kapna érte a vendég. De tavasszal–őszszel, amikor rossz az idő, a vendég két-három nap múlva unatkozik, mert egyelőre nem rendelkezünk olyan szórakoztató, kulturális infrastruktúrával, mint például Bécs vagy Prága, amely rossz idő esetén is minőségi időtöltést biztosítana. Egyszóval ezeknek a programoknak van egy alaphibája: nem a reális piaci igényt próbálják kielégíteni, és ehhez alkalmazkodni, hanem naiv módon, centralizált stílusban igyekeznek tömegeket megmozgatni, kizárólag az olcsóságra alapozva. Ezért nincs tömeges válasz ezekre a programokra, és a szállásadót sem érdekelheti, hisz az olcsó árstratégia sikerességének elengedhetetlen feltétele a tömeg jelenléte” – fejtette ki Kalamár Andor. A tusnádfürdői Iris Panziót irányító szakember egyébként a távolmaradás okait firtató kérdésünkre az általános gazdasági helyzet hatásaira is kitért. „Az emberek szabadidőre elkölthető pénze gyakorlatilag nem létezik. Akinek pedig van, a krízispszichológia miatt visszafogott a költekezése. Ez a jelenség minden gazdasági ágat sújt, de legfőképpen a szolgáltatást” – mondta el lapunknak a turisztikai programok alacsony kihasználtsága kapcsán Kalamár.

Hirdetés

Domján Levente
[1www.honline.ro]2