Erdély címererdély ma logó
június 24. szombat | Iván napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5673 RON | 100 HUF: 1,4773 RON | több

Archívum
2008.04.24. | 14:02 Barangoló – Torockó

5159

Torockó és környékének kivételes hangulata akkor is magával ragadja az odatévedő embert, ha a táj s a benne élő közösség kialakulásáról, sorsáról, értékeiről mit sem tud. Van, akit a festői környezet, van, akit a színpompás népviselet vagy a népi építészet egyszerű eleganciája köt le elsősorban. A település maga az Erdélyi-szigethegységhez tartozó Torockai-hegység északi részén, a Torockói-medencében alakult ki.

A honfoglalás után megszerveződő királyi vármegye közigazgatási és katonai központja az Aranyos szorosának bejáratánál fekvő Tordavár lett, a tordai várispánsághoz tartozott a benépesülő Torockó is. Az 1241-es tatárjáráskor, a várhoz tartozó több faluval együtt elpusztult; a vidékre az 1260-as évek végén - előbb ideiglenesen, majd véglegesen - kézdi székelyek települnek Bár a kb. 220 éve kitalált legendában gyökerező helyi hagyomány szerint Torockót a stájerországi bányavidéken nem létező Eisenwürzelből behívott telepesek alapították, még a tatárjárás előtt, ezt a vélekedést természetesen a történeti kutatások megcáfolták. A hagyomány alapját egy 1291-ben kelt oklevél képezi, amelyről azonban kiderült, hogy a 18. század végén hamisították a torockóiak rendelésére, a földesúri uralom alól való felszabadulás érdekében.

A helységbe valóban telepítettek felvidéki, német anyanyelvű szakembereket, de valószínűleg már a középkori vasbányászat és kohászat megindulása után. A 15. század végén Torockón már virágzott a vasipar, a falu fő jövedelemforrását a vasbányák, hámorok (kalapácsmalom) és a vasáruval való kereskedés jelentette. A környező jobbágyfalvakétól eltérő foglalkozások, az anyagi fellendülés a továbbiakban nagyban meghatározta a torockóiak sorsát, magatartásformáit, szokásrendszerét. A jómódú bányásztelepülés lakói századokon át küzdöttek a földesúr-jobbágy viszony megszüntetéséért, s minden eszközzel megpróbálták elérni településük függetlenségét. Ennek érdekében álltak 1514-ben Dózsa seregeinek oldalára a torockószentgyörgyi vár kapuinak megnyitásával, s később, szintén a jobbágyság alóli felszabadulás reményében támogatták II Rákóczi Györgyöt a lengyel koronáért vívott harcban. Rákóczi azonban alulmaradt, s 1659-ben a besztercei országgyűlés lázadásért elítélte a torockóiakat. A közösség anyagi és szellemi fejlődése ezalatt nem állt meg, az 1560-as években a torockóiak unitárius hitre térnek, 1595-ben már iskolát tartanak fenn. A 18. század elején, a bányásznép újra megtagadta a jobbágyi szolgálatot, azonban Rabutin de Bussy generális, Erdély Habsburgok által kinevezett főparancsnoka kíméletlenül vérbe fojtatja az ellenálló városka lázadását. A mozgalmat vezető Ekart Andrást és Szabó Gergelyt a piactéren felakasztják. Ezt az eseményt örökíti meg Ignácz Rózsa regénye, a Torockói gyász.

1881-ben leáll a vaskitermelés, lassan megszűnik a vasművesség is, a település gyors hanyatlásnak indul. A terméketlen földek csak kevés lakosnak nyújtottak megélhetési lehetőséget, így kezdetét vette az elvándorlás, amely a legutóbbi időkig tartott. Ez a folyamat a második világháború folyamán felerősödött, a Bécsi döntést követően sokat települtek át az észak-erdélyi részre, mivel Torockó a román állam határain belül maradt. Az 1990-es évekkel kezdődően Torockó fokozatosan ismét megelevenedett. A falusi vendéglátás, az idegenforgalom egyre több családnak nyújt megélhetést.

A torockói népi építészet

Az első sajátosság, amely a Torockóra érkező figyelmét felkeltheti, a falu Piacterének egységes, városias jellege. Kialakulása a falu történetének két szomorú eseményéhez fűződik: egyrészt egy 1870-ben bekövetkezett tűzvészhez, amely elpusztította a Piactér korábbi házait, s így éppen a falu módosabb polgárait érintette. Másrészt a vasbányászat 19. század végi megszűnéséhez, amely a gazdasági fejlődésnek gátat szabott, így a tűzvész után felépített lakóházak jórészt változatlanok maradtak napjainkig. Az aránylag rövid idő alatt felépített klasszicista ornamentikájú kőházak a 19. századi polgári ízlésvilágot tükrözik. A Piactéren már a tűzvész előtt megjelent néhány klasszicista ízlésű lakóház, valószínűleg az 1836-ban épült, a déli soron álló Zsakó-ház és az 1841-42-ben épült, a Főtér sarkán álló Bosla-ház lehettek ez elsők.

A házak alaprajza a korábbi jobbágyházak beosztását követi, jellegzetességét, a kő használatán kívül, a homlokzatkiképzés módja, arányai és díszítései adják: a vasból készült utcai pinceajtó, amely boltozott pincébe vezet, a két kis pinceablak, fölöttük az első szoba két zsalugáteres ablaka, valamint az oromfalon levő nagy nyílás, melyen a betakarított termést emelték a padlásra. Jellemzőek továbbá a fehérre meszelt homlokzaton kialakított párkányzatok és stukkódíszek, s a lakók foglalkozására utaló vasműves munkák (kilincsek, ablaktáblák, zárak).

A tér nyugati oldalán, a Felső Piacsoron egykor a legtehetősebb lakosok, a vasfeldolgozó műhelyek, kohók tulajdonosai és a vassal kereskedők építkeztek. Az alacsonyabban fekvő Alsó Piacsoron a hidegkovácsok szerényebb, de kovácsoltvas tartozékokban gazdag házai állnak. Ezen az oldalon épült fel az egykori járásszékhely is, amely ma a polgármesteri hivatalnak ad otthont.

A torockói népviselet

A torockói népviselet, avatott kutatója Nagy Jenő szerint, az egyik legváltozatosabb és leggazdagabb magyar népi öltözet. Gazdagságának magyarázata szintén az az életforma, amelyet Torockó lakossága a 19. század végéig folytatott. A vasművesség termékeivel messze vidékekre eljutó torockóiak kapcsolatba kerültek magyar, szász és román városi és falusi lakossággal, ami rányomta bélyegét az öltözködési ízlés alakulására is. A nemtől, életkortól és alkalomtól függő öltözet alapanyagait a torockóiak jórészt vásárlás útján szerezték, az egyes darabokat pedig vagy a torockói asszonyok vagy a falusi kismesterek állították elő.

Hagyományápolás: farsangtemetés

Torockó, a jelentős gazdasági szerepet betöltő egykori bányaváros napjainkban alig több mint 600 lelket számlál, ennek ellenére az erdélyi magyar népművészet különösen értékes fellegvára, a megmaradás és hagyományőrzés ritka gyöngyszeme. A torockói farsangtemetés gyökere az ősi pogány hit múltjának homályába nyúlik vissza. A terméketlen tél szimbolikus elűzése, "eltemetése" parodisztikus jelenetekkel, zajkeltéssel, mondókákkal és rigmusokkal tűzdelt felvonulásban és tűzgyújtásban elevenedik meg.

A látványos felvonuláson, melyre nagyböjt előtt, húshagyó kedd utáni első vasárnapon kerül sor, csak a legények vehetnek részt. A leginkább lakodalmas menetre emlékeztető felvonulás egyik "főszereplője" a vigasságot jelképező, immár azonban koporsóban nyugvó Farsang Döme. A szamárfogaton döcögő koporsót Dömét sirató, vénlánynak beöltözött legények kísérik, míg a menet élén muzsikusok és ostort csattogtató betyárok haladnak.

Állandó szereplői e vidám felvonulásnak a különböző alakokat jelképező figurák: a pap és a kántor, menyasszonynak és vőlegénynek öltözött legények az egykori torockói ünnepi viseletben pompázva. No meg a maszkos alakoskodók igen széles hada: az ördög és a halál, a doktor, bohócok, zsidók, cigányok, kéregető szenesemberek, kik valamennyien provokálni próbálják a falunak az ünnep tiszteletére tízszeresére gyarapodott lakosságát. Az ördög és a halál igyekszik bekormozni a jelenlevők arcát.

Ezt követően Farsang Döme koporsóját szétverik a husángokkal felszerelt legények, és bedobják azt a csurgó alatti vályúba. Ezzel az utolsó stációval véget is ér a szertartás, már csak a reggelig tartó mulatozás, az utolsó farsangi bál marad hátra.

Erdély Kalauz


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  szekely hadosztaly     szász jenő     sógor csaba     beke istvan     bihardiószeg     bán zsófia     pánkó     ploiesti     autópály     videó     tan     aut     szekelyfold terror     régió fejlesztés     katolikus líceum     háromkút iskola adomany     interjú     bodza     hello amikor velem voltal     rmdsz  
Kulcsszófelhő