Erdély címererdély ma logó
október 02. csütörtök | Petra napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,4127 RON | 100 HUF: 1,4221 RON | több

Archívum
2012.05.21. | 10:53 Az internet ellenőrzése rosszabb, mint a cenzúra

729

Az Electronic Frontier Foundation (EFF) nevű szervezet évek óta dokumentálja az online cenzúrával kapcsolatos eseteket és a digitális eszközök segítségével megvalósított ellenőrzéseket. Napjainkban egyre több olyan ügy válik ismertté, amelynek aggodalmakra adhat okot.

Jillian York az EFF egyik vezetője, korábban a Harvard Berkman Center for Internet and Society nevű intézet kutatójaként dolgozott. A szakember vélekedése szerint az internet szabadsága egyre inkább veszélybe kerül, a helyzet folyamatosan romlik és lassan a nyugati kormányok is elveszítik a szavahihetőségüket. „Sajnos rossz irányba mozdultak el a dolgok, mert a kormányok új módszereket találtak a véleményszabadság elnyomására. Ma már koránt sem arról van szó, hogy egy kabinet blokkolja egy oldalhoz a hozzáféréseket, az aktivisták pedig kerülőutat találnak. Amennyiben Kínát emeljük ki, akkor látható, hogy ott az internetes cégek együttműködnek a kormánnyal a kellemetlennek minősülő tartalmak cenzúrázásában. Nem csak arról van szó, hogy egyszerűen elrejtik ezeket a tartalmakat, hanem egyszerűen törlik a velük kapcsolatos összes véleményt is."

"Számos vállalatnál komoly viták vannak arról, hogy nyíltan elismerjék-e és ha igen, milyen mértékben a cenzúrában való részvételt. A Google és a Twitter már egész nyíltan felvállalja-e ezt. A keresőcég ugyanakkor azt mondta, hogy jogi okokból nem árulhatja el, hogy milyen tartalmakat cenzúráz Kínában, pedig ez a dolog jó ok lenne arra, hogy elhagyja az országot. Viszont ha részt vesz a cenzúrában, akkor legalább mondja meg, hogy mit cenzúráz. Nagyon rossz dolog, amikor az embereket megakadályozzák az információkhoz való hozzáférésben és az információcserében. Az ellenőrzés azonban még a cenzúránál is rosszabb, mert oda vezethet, hogy a polgárok kénytelenek az életükért aggódni. Figyelni kellene arra, hogy mely cégek támogatják technikai eszközökkel a cenzúrákat" – fejtette ki Jillian York.

Hirdetés

A szakember ezután arról beszélt, hogy az egyes államok elleni szankciók alapvetően rossz megoldást jelentenek, mivel például a szír kabinet elég erős ahhoz, hogy más úton szerezze be a cenzúrázáshoz szükséges szoftvereket és hardvereket. Ráadásul a szankciók miatt azokat a szoftvereket sem használhatja a lakosság, amelyek segíthetnének a cenzúra kijátszásában vagy lehetővé tennék a titkosított kommunikációt. Kötelezővé kellene tenni a cégeknek a tájékoztatást: kinek adják el a technikáikat és a vevők milyen célra használják azokat? Nem tiltható meg a Cisco vezetőinek, hogy különböző megoldásokat adjanak el Kínának, de ha ezeket Peking az internet ellenőrzésére használja akkor a konszern ne mondhassa egyszerűen azt, hogy ő csak a technikát biztosítja és a többihez semmi köze. Ráadásul azzal se érvelhessen, hogy nem tudja befolyásolni, hogy az adott technikát mire használják fel.

"Úgy gondolom, hogy a kínai kormány nem indokolhatja azzal az ellenőrzési politikáját, hogy Nagy-Britanniában is lesz távközlési adattárolás. Miként az Egyesült Államok és az európai országok sem makulátlanok ebben a kérdésben. Amennyiben Németországban bizonyos oldalak hivatkozásaihoz blokkolják a hozzáféréseket, akkor a berlini kabinet ne mondja azt Pakisztánnak, hogy nem vezetheti be vallási okokból az online cenzúrát. Az amerikai titkosszolgálatok kémkednek az AT&T ügyfelei után, akkor milyen alapon követeli Washington Szíriától, hogy mondjon le a megfigyelési intézkedésekről? Először talán mindenkinek a saját háza előtt kellene sepregetnie és csak utána másokkal foglalkoznia."

"Jelenleg nincs olyan nemzetközi szervezet, amely foglalkozna ezzel a kérdéssel. Éppen ezért fontos, hogy a fiatal generáció tudatosítsa az emberekben, hogy mennyire fontos a szabad internet. Amerikai felmérések azt mutatták, hogy a megkérdezettek egy része rendben lévőnek találja az internetcenzúrát. Ez engem megrémiszt. Ugyanakkor meglehetősen szerencsétlen dolog összemosni a szerzői jogi reform és az internetszabadság kérdését. Szükség van a szerzői jog megreformálására, viszont elgondolkoztató, hogy az ACTA, a SOPA vagy a PIPA ellen tömegek mentek az utcára, míg a cenzúra, az online ellenőrzések ellen gyakorlatilag senki sem tüntetett. Ennek ellenére optimista vagyok, ennek oka, hogy sokkal széleskörűbben kommunikálhatunk, mint tíz évvel ezelőtt és sokkal inkább a hálózatok részeivé válhatunk" – szögezte le az EFF munkatársa.

Berta Sándor
sg.hu


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Könyv Környezetünk
Közéletünk Magyarország
Mese Mozaik
Múltidéző Néphagyomány
Oktatás Pályázat
Publicisztika Sport
Társmagyarság Tud-tech
Turizmus Unió
Világ Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Webáruház
Hímzett terítők
30 lej63 lej
63 lej10 lej
Legolvasottabb
Szavazás
Ön szerint lesznek-e jelentős lakosság-migrációk az ukrajnai háborús események kapcsán?
Válaszlehetőségek
Belépés
Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Videótár

 Vissza a vályogházakhoz – VIDEÓ
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  bán zsófia     nemes gyula     csángó     kolozsvár     autópálya     emnt     benzin     tőkés     hollai hehs     recept     1     tan     térség fejlesztés     gyergyó, csík     medve     mpp     peti andras     mogye     szentgyörgyi lászló     pont ma recept  
Kulcsszófelhő