Erdély címererdély ma logó
augusztus 25. csütörtök | Lajos, Patrícia napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,4549 RON | 100 HUF: 1,4373 RON | több

Archívum
2012.05.21. | 10:53 Az internet ellenőrzése rosszabb, mint a cenzúra

926

Az Electronic Frontier Foundation (EFF) nevű szervezet évek óta dokumentálja az online cenzúrával kapcsolatos eseteket és a digitális eszközök segítségével megvalósított ellenőrzéseket. Napjainkban egyre több olyan ügy válik ismertté, amelynek aggodalmakra adhat okot.

Jillian York az EFF egyik vezetője, korábban a Harvard Berkman Center for Internet and Society nevű intézet kutatójaként dolgozott. A szakember vélekedése szerint az internet szabadsága egyre inkább veszélybe kerül, a helyzet folyamatosan romlik és lassan a nyugati kormányok is elveszítik a szavahihetőségüket. „Sajnos rossz irányba mozdultak el a dolgok, mert a kormányok új módszereket találtak a véleményszabadság elnyomására. Ma már koránt sem arról van szó, hogy egy kabinet blokkolja egy oldalhoz a hozzáféréseket, az aktivisták pedig kerülőutat találnak. Amennyiben Kínát emeljük ki, akkor látható, hogy ott az internetes cégek együttműködnek a kormánnyal a kellemetlennek minősülő tartalmak cenzúrázásában. Nem csak arról van szó, hogy egyszerűen elrejtik ezeket a tartalmakat, hanem egyszerűen törlik a velük kapcsolatos összes véleményt is."

"Számos vállalatnál komoly viták vannak arról, hogy nyíltan elismerjék-e és ha igen, milyen mértékben a cenzúrában való részvételt. A Google és a Twitter már egész nyíltan felvállalja-e ezt. A keresőcég ugyanakkor azt mondta, hogy jogi okokból nem árulhatja el, hogy milyen tartalmakat cenzúráz Kínában, pedig ez a dolog jó ok lenne arra, hogy elhagyja az országot. Viszont ha részt vesz a cenzúrában, akkor legalább mondja meg, hogy mit cenzúráz. Nagyon rossz dolog, amikor az embereket megakadályozzák az információkhoz való hozzáférésben és az információcserében. Az ellenőrzés azonban még a cenzúránál is rosszabb, mert oda vezethet, hogy a polgárok kénytelenek az életükért aggódni. Figyelni kellene arra, hogy mely cégek támogatják technikai eszközökkel a cenzúrákat" – fejtette ki Jillian York.

A szakember ezután arról beszélt, hogy az egyes államok elleni szankciók alapvetően rossz megoldást jelentenek, mivel például a szír kabinet elég erős ahhoz, hogy más úton szerezze be a cenzúrázáshoz szükséges szoftvereket és hardvereket. Ráadásul a szankciók miatt azokat a szoftvereket sem használhatja a lakosság, amelyek segíthetnének a cenzúra kijátszásában vagy lehetővé tennék a titkosított kommunikációt. Kötelezővé kellene tenni a cégeknek a tájékoztatást: kinek adják el a technikáikat és a vevők milyen célra használják azokat? Nem tiltható meg a Cisco vezetőinek, hogy különböző megoldásokat adjanak el Kínának, de ha ezeket Peking az internet ellenőrzésére használja akkor a konszern ne mondhassa egyszerűen azt, hogy ő csak a technikát biztosítja és a többihez semmi köze. Ráadásul azzal se érvelhessen, hogy nem tudja befolyásolni, hogy az adott technikát mire használják fel.

"Úgy gondolom, hogy a kínai kormány nem indokolhatja azzal az ellenőrzési politikáját, hogy Nagy-Britanniában is lesz távközlési adattárolás. Miként az Egyesült Államok és az európai országok sem makulátlanok ebben a kérdésben. Amennyiben Németországban bizonyos oldalak hivatkozásaihoz blokkolják a hozzáféréseket, akkor a berlini kabinet ne mondja azt Pakisztánnak, hogy nem vezetheti be vallási okokból az online cenzúrát. Az amerikai titkosszolgálatok kémkednek az AT&T ügyfelei után, akkor milyen alapon követeli Washington Szíriától, hogy mondjon le a megfigyelési intézkedésekről? Először talán mindenkinek a saját háza előtt kellene sepregetnie és csak utána másokkal foglalkoznia."

"Jelenleg nincs olyan nemzetközi szervezet, amely foglalkozna ezzel a kérdéssel. Éppen ezért fontos, hogy a fiatal generáció tudatosítsa az emberekben, hogy mennyire fontos a szabad internet. Amerikai felmérések azt mutatták, hogy a megkérdezettek egy része rendben lévőnek találja az internetcenzúrát. Ez engem megrémiszt. Ugyanakkor meglehetősen szerencsétlen dolog összemosni a szerzői jogi reform és az internetszabadság kérdését. Szükség van a szerzői jog megreformálására, viszont elgondolkoztató, hogy az ACTA, a SOPA vagy a PIPA ellen tömegek mentek az utcára, míg a cenzúra, az online ellenőrzések ellen gyakorlatilag senki sem tüntetett. Ennek ellenére optimista vagyok, ennek oka, hogy sokkal széleskörűbben kommunikálhatunk, mint tíz évvel ezelőtt és sokkal inkább a hálózatok részeivé válhatunk" – szögezte le az EFF munkatársa.

Berta Sándor
sg.hu


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  drócsa lászló     csángó     olaj     pont ma recept     rmdsz     nagykaroly     audió     gyimesi bunda     wass albert felolvasás     tan     bán zsófia     nagybanya     kemences zsemle     gyergyó, csík     bicska     tőkés     szász jenő     régió fejlesztés     református     autópálya  
Kulcsszófelhő