Erdély címererdély ma logó
június 24. szombat | Iván napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5673 RON | 100 HUF: 1,4773 RON | több

Archívum
2012.05.10. | 22:22 Érdekesség a Marsról

1249

A homokdűnék a Marson ahhoz hasonlatosan viselkednek, mint a Földön. Ezt derítették ki a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói, akik eredményeiket a Nature című folyóiratban ismertették.

Az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA marsi felderítő űrszondájának (MRO, Mars Reconnaisance Orbiter) tavaly sikerült lencsevégre kapnia a vörös bolygó felületén mozgó homokdűnéket és „fodrozódásokat". Ezek a felvételek megkérdőjelezték a korábban elfogadott elméletet, amely szerint a Mars felszínén nincs túl sok mozgás. A Caltech szakemberei által kifejlesztett technológia viszont első ízben tette lehetővé, hogy mérjék ezeket a mozgásokat – olvasható tanulmányt ismertető PhysOrg tudományos hírportálon.

"Hosszú éveken át vitáztak a tudósok arról, hogy a vörös bolygó felületén látható homokdűnék fosszilis képződmények-e, amelyek a Marson a régmúltban uralkodó időjárási viszonyokat tükrözik. A tudósok ugyanis úgy vélték, hogy a bolygó légköre túl vékony ahhoz, hogy a dűnéket megmozgatni képes szeleket keltsen. A mi adataink viszont azt mutatják, hogy a széljárás igenis fontos szerepet játszik a Mars felszínének alakításában. Ez azért fontos, mert sokat elárul a Mars jelenlegi állapotáról, arról, hogy milyen földtani aktivitás van a bolygón" – magyarázta Jean-Philippe Avouac, a Caltech geológiaprofesszora. A kaliforniai kutatók az MRO nagyfelbontású képeket készítő kamerájának (HiRISE/ High Resolution Imaging Science Experiment) felvételeit elemezték az általuk kifejlesztett COSI-Corr elnevezésű szoftver (Co-registration of Optically Sensed Images and Correlation) segítségével. A felvételek a Mars Nili Patera nevű régiójában készültek, a szoftver egy 105 napos megfigyelési időszak alatt automatikusan mérte a homokképződmények helyzetében bekövetkező változásokat. Mint kiderült, a fodrozódások viszonylag gyorsan mozognak, a megfigyelési időszak alatt 4,5 métert tettek meg. „Első ízben sikerült megmérni egy dűnerégió mozgását" – hangsúlyozta Francois Ayoub, a tanulmány társszerzője.

A kutatócsoport azt is felfedezte, hogy a Nili Patera régióban a dűnék hasonlatosan mozognak ahhoz, miként ezt a Viktória-völgyben az Antarktiszon teszik, ami azt jelenti, hogy a szelek által befolyásolt felszínváltozási ráta hasonló a két bolygón. A továbbiakban a Caltech kutatói azt vizsgálják majd, hogy a homok miként mozog a Mars felszínén. „A homokszállítás fizikáját kutatjuk, ez a jelenség ugyanis kevéssé ismert" – mutatott rá Sebastien Leprince, a tanulmány társszerzője, aki szerint e vizsgálatok révén többet megtudhatnak a Mars légköréről.

MTI


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  aut     tan     tassy     sógor csaba     double rise     sogor csaba     szász jenő     rmdsz     teatrul national targu mures     bán zsófia     videó     róvásjelek     háromkút iskola adomany     autópály     mákó     ludovic orban     albert     régió fejlesztés     erdőszentgyörgy     emi-tábor  
Kulcsszófelhő