Erdély címererdély ma logó
február 22. szerda | Gerzson napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5217 RON | 100 HUF: 1,4717 RON | több
2016.04.09. | 10:02 75 éve csatolták vissza Délvidéket

4326 11
Forrás: baloghpet.com

Hetvenöt éve, 1941. április 11-én kapcsolódott be Magyarország a Jugoszlávia elleni német támadásba, a honvédség négy nap alatt megszállta a trianoni békeszerződés nyomán elvesztett Bácskát, a baranyai háromszöget, a Muraközt és a Muravidéket.

A magyar külpolitikát a két világháború között az 1920. június 4-én aláírt, a történelmi Magyarország területének kétharmadát és a magyar népesség egyharmadát az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak juttató trianoni békediktátum revíziója határozta meg. Az ország vezetése ehhez a fasiszta Olaszországnál és a nemzetiszocialista Németországnál keresett támogatást. Az 1938. november 2-ai első bécsi döntés visszajuttatta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, majd 1939 márciusában, Csehszlovákia megszűnése után a honvédség bevonult Kárpátaljára, az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés pedig Magyarországnak ítélte Észak-Erdélyt.

Mindennek azonban komoly ára volt: a Teleki Pál vezette, 1939 februárjában hivatalba lépett kormány a második világháború kitörése után hiába igyekezett a „fegyveres semlegesség" politikáját követni, külpolitikai szempontból egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe került, egyre szorosabban köteleződött el Németország mellett, újabb és újabb engedményekre kényszerült. Növelni kellett a Németországba irányuló szállításokat, elfogadták a második zsidótörvényt, amely már faji alapon határozta meg a zsidóságot és szűkítette életlehetőségeit, az ország csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez.

Az egyensúlyt kereső Teleki, feltehetően a német nyomás ellensúlyozására, rendezni akarta a viszonyt Jugoszláviával. Paradox módon ebben Hitler hallgatólagosan támogatta, mert úgy vélte, így biztosíthatja a Balkán stabilitását, ha háborút kezd Keleten. A mindössze három pontból álló jugoszláv-magyar örök barátsági szerződést 1940. december 12-én Belgrádban írták alá. A délszláv állam 1941. március 24-én csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, három nappal később azonban katonai puccs buktatta meg a németbarát kormányt. Mindez veszélyeztette Hitler terveit, aki a katonai beavatkozás mellett döntött.

A Führer Horthy Miklós kormányzótól nemcsak átvonulási engedélyt kért a Wehrmacht számára – amit március 28-án meg is kapott -, hanem a hadműveletekben való magyar részvételt is, kilátásba helyezve a Délvidék visszacsatolását. Teleki feloldhatatlan dilemma elé került, hiszen a visszautasítással a revíziós eredményeket tette volna kockára, a hadba lépéssel viszont a semlegességet, mert Nagy-Britannia közölte: ezt háborús oknak tekintené. Horthy és Teleki az időhúzást választva a katonai részvétel kérdését minisztertanácsi döntéshez kötötte. A március 28-ai ülésen a feltételeket így határozták meg: ha Horvátország kikiáltja függetlenségét, ezzel Jugoszlávia mint államalakulat felbomlik; ha a Délvidéken az atrocitások miatt a magyarság helyzete tarthatatlanná válik; ha politikai vákuum keletkezik a térségben. A végső döntést április elsején a Legfelső Honvédelmi Tanács ülésén a kormányzó hozta meg, aki a hadba lépés mellett foglalt állást. Teleki a felelősség súlya elől április 3-án az öngyilkosságba menekült, Horthynak címzett búcsúlevelében azt írta: „Szószegők lettünk – gyávaságból... Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok."

Teleki helyére Horthy a németbarát Bárdossy Lászlót nevezte ki a kormány élére, aki elrendelte a részleges mozgósítást. A németek április 6-án indították meg támadásukat Jugoszlávia ellen, másnap Nagy-Britannia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Budapesttel, de a vezetés legnagyobb megkönnyebbülésére nem üzent hadat. Április 10-én Horvátország kikiáltotta függetlenségét, a magyar csapatok csak ezt követően kapcsolódtak be a harcokba arra hivatkozva, hogy Jugoszlávia már felbomlott, így az örök barátsági szerződést nem sértették meg. A vezetés attól is tartott hogy – mivel a németek már Belgrád környékén jártak – a háború a magyar beavatkozás előtt véget ér, és meghiúsulnak a revíziós remények.

A magyar királyi 3. honvéd hadsereg a trianoni határt átlépve, többszörös túlerőben indult meg a felbomlóban és visszavonulóban lévő jugoszláv haderő ellen, ellenállást lényegében csak a partizánok, a csetnik milícia és polgárőrség tanúsított. A magyar alakulatok négy nap alatt érték el a Duna vonalát, a sereg- és csapattestműveletek április 23-ra fejeződtek be, a honvédség embervesztesége 467 fő volt halottakban és sebesültekben.

Ezzel a revíziós célkitűzések közül az utolsó is teljesült, a visszakerült 11 417 négyzetkilométernyi délvidéki terület 1 025 508 lakosának 36,6 százaléka volt magyar. Magyarország Trianonban megállapított területe 1941-re csaknem kétszeresére nőtt, a lakosság több mint négymillióval gyarapodott és a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része a határok közé került.

A második világháborús vereség után az 1947. február 10-ei párizsi béke visszaállította Magyarország 1938 előtti határait, semmisnek mondta ki az első és a második bécsi döntést, sőt Csehszlovákia megkapott három Pozsony környéki falut is a Duna jobb partján.

MTI


Csiripelés Twitterre

Még írhat karaktert.
Név:

Mennyi tíz + hat ?



Pesti Srác írta (2016.04.19. 09:41:39)
Kedves MAYER ZOLTÁN ! Amit a Trianoni békeszerződés és Szovjetunip viszonylatáról ír, az nem felel meg a valóságnak. A Szovjet fél kapta a legnagyobb 200 (USD) milliós nagyságú kártérítést. Tehát az oroszok messzemenően egyet értettek a szerződéssel. A többi csak mende-monda. Ezt a diktátumot megerősítette a 1947. február 10. | A párizsi békeszerződés.

MAYER ZOLTÁN DR. írta (2016.04.18. 09:22:00)
Magyarország Nagy-Britanniánál is keresett trianoni igazságot, a Szovjetunió sem értett egyet Trianonnal. Főleg az angolok nem engedtek. Hiába ágált Lord Rothermere magyar oldalon. Trrianon ignoráns, rövidlátó, bosszúálló és elfogult volt. Ha már akkor megalakítják az Európai Egyesült Államokat (később ráfanyalodtak a Nemzetek Szövetségére, az Egyesült Nemzetekre (Szövetsége): Biztonsági Tanács mint világkormány. Elkerülhető lett volna az 50-70 éves álságos és primitív bolsevizmus, a nemzeti szocializmus, a Második Világháború... Avagy?

Antal M. írta (2016.04.11. 12:54:39)
Tanulságosak a hozzászólások,-érdekkeltöek./

Szekelyfoldi írta (2016.04.10. 20:30:05)
Realisan gondolkodo , a tortenelmi ismeretek hianyaban osszeteveszted a magyarokat a romanokkal!

Nyilas írta (2016.04.10. 20:09:45)
A szégyen az Reálisan gondolkodó, hogy élnek emberek ennyi ésszel mint ön.

Tibor írta (2016.04.10. 12:05:08)
Reálisan gondolkodó!
Mi volt a köpenyeg forgatás 1941-ben.
A saját, többségben akkor még nem délszlávok lakta területeinket visszavettük.
"Jugoszlávia" megszűnt,jogutódja nem volt,a vele kötött béke érvénytelenné vált. Önálló lett Horvátország, mely Szlovákia mellett valóban "utolsó csatlós" volt.
Ezt a szerepet hazaáruló hazátlan Rákosi találta ki a magyarságra.

Édes Erdély írta (2016.04.10. 11:50:47)
A cikkből egy fontos momentum kimaradt, miszerint a magyar csapatok megindulását megelőzően a jugoszlávok már magyar városokat bombáztak.

1941. április 7-én jugoszláv gépek bombázták Szegedet (pl. a vasútállomást), az egyik gépet le is lőtte a magyar légvédelem. A lelőtt jugoszláv gép (angol gyártmányú Bristol gép volt) roncsait napokig bárki megszemlélkhette a szegedi Móra-múzeum előtti parkban.

Ezekben a napokban Siklóst is jugoszláv bombatámadás érte, valamint többször is mélyen berepültek a magyar légtérbe.

Tehát nem Magyarország szegte meg az örök barátsági szerződést, hanem Jugoszlávia.

A magyar csapatok ennek ellenére mégsem indultak meg!

Erre csak akkor került sor amikor Horvátország kikiáltotta a függetlenségét, ezáltal de jure és de facto Jugoszlávia megszűnt létezni, tehát a magyar-jugoszláv békeszerződés is hatályát vesztette.

Tömrer írta (2016.04.09. 20:50:12)
Régi szép idők....

Reálisan gondolkodó írta (2016.04.09. 19:15:45)
Köpenyegforgató volt és ma is az a Magyar politika.Szégyen.

Tibor írta (2016.04.09. 16:41:38)
A visszacsatolt területen a magyarság aránya tudtommal nagyobb volt.

Édes Erdély írta (2016.04.09. 11:21:52)
Nem egyszerűen a Délvidék visszacsatolásáról van szó, hanem a Délvidék felszabadításáról.

Örök dicsőség a Magyar Királyi Honvédség katonáinak!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  1     ctp     bán zsófia     bbte     interjú     csíki sör     székely belháború     mol rom     autópálya     tan     autópály     wass     benzin     aut     basescu     írország     wass albert     gyergyó, csík     mpp     porcsalmi  
Kulcsszófelhő