Erdély címererdély ma logó
augusztus 20. vasárnap | István napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5883 RON | 100 HUF: 1,5110 RON | több
2017.08.07. | 06:56 Kőműves Kelemen

2050 49
Fotó: Pestisrácok.hu

Vessenek a vérmókusok elé, ha értem az RMDSZ ügyvezető elnökségén felállított szakmai kommunikátorok logikáját és célját a román egyesülés centenáriumának kapcsán.

Ha netán valaki lemaradt volna róla, amint azt lapunkban is kifejtette Porcsalmi Bálint, és újabban maga a szervezet elnöke is megerősített a kolozsvári Szabadság napilapban, a Szövetség egy átfogó kommunikációs kampánnyal készül, Ezer év Erdélyben, száz év Romániában címmel.

Azt mondják az a szándékuk, hogy az együttélés pozitív oldalait domborítsák ki, amibe viszont az önrendelkezés, mint viszálykeltő elem, nem fér bele.

Nos, ehhez képest Kelemen Hunor a „Békés Együttélés Programját” ismertetve azzal nyit az interjúban, hogy a magyarok nem tudnak és nem is akarnak ünnepelni. Mert ez a centenárium nekik nem ünnep. Pont. A román nyelvű sajtó már át is vette a szóban forgó interjút, éppen a fent idézett kijelentést tűzve főcímbe.

Nyilván az illetékes főkommunikátorok jobban ismerik, jobban rálátnak a fölénk tornyosuló politikai gépezetek fogaskerekeire, és eszerint jelölték ki, hogy mi a helyes, mi a politikailag korrekt a centenáriumot kísérő társadalmi közvitában. De kissé nehezen érthető, hogy ez a szofisztikált „érzelmi kommunikáció” mivel tapintatosabb?

Persze nem kell hozzá sok sütnivaló, hogy belássuk, az apró-cseprő verbális torzsalkodások elkerülhetetlenek lesznek egy olyan politikai ünnep kapcsán, ami az országot két, párhuzamos nemzeti közösségre osztja. A kérdés csak az, hogy miért sértőbb, alkalmatlanabb országos közvitára egy közigazgatási törvénytervezet, ami modern jogi formába öntené az együttélés szabályait, és ami racionális vitára sarkallja a feleket, mint ez a kelemeni, érzelmi, dacos kommunikáció, ami egyszerűen elutasítja az ünnepet? Ami nem meggyőzni próbál, hanem inkább duzzog, ahelyett, hogy érvelne a közös megemlékezés feltételeiről.

Hogyan épít magának romániai jövőt az erdélyi magyarság, ha meg sem próbálja elfogadtatni a román közvéleménnyel életmódjának és gyarapodásának garanciáját, az önrendelkezést? Mert ha ezt megspórolja, olybá tűnik minden politikai erőfeszítése, mint a balladai kőművesé.




Pozsony János / Székely Hírmondó


Csiripelés Twitterre

Még írhat karaktert.
Név:

Mennyi nyolc + hat ?



Mikitata írta (2017.08.09. 16:19:45)
Kedves Nyilas!
Igaza van. Én bizony nem abban a környezetben nőttem fel, mint ön. Engem a néger dada azért kergetett elefántcsont legyezővel az ébenfa zongora körül, mert nemcsak olvasni, de értelmezni is akartam az olvasottakat. Úgy tűnik, hogy az ön szintjén ez a veszély nem állt fenn. Olvasson figyelmesen újra, s ha nem ugrik be, megpróbálok új lámpást gyújtani. Addig is olvassa el Ady Erdély-értelmezését (S,ha Erdélyt elveszik?), mert többet is megtudhat az erdélyi szellemiségről, gondolkodásmódunkról.
Ön, ugye, csak a tényekre akar rávilágítani Károlyi szülőhelyével, nem veszekedni és nem kollektív bűnösséget szuggerálni? Egyébként a Partium (Partes-Részek) az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott, anno. De ha veszekedni és sértegetni akarnék,akkor azt írnám, hogy Bp. az ő személyét találta a legmegfelelőbbnek: mert még olyan mint ő se volt a sifonérba'. Egyébként az ember habitusát nem a szülőhelye, hanem az a (kultúr)környezet határozza meg, amelyben nevelkedik.

Speleoursus írta (2017.08.09. 16:00:24)
valóban csak tiszutált,mert mindenkivel kötekedik és mindenben okoskodik! de mi ma Erdélyt ugy értjük,hogy ami a román határ és a kárpátok vonulata között maradt!! édeserdély sem felelt arra, hogy az áhitott visszatérés területtel együtt legyen vagy csak lakossággal??és csak nem ugy gondolta,hogy a 7 millio román visszamegy a kárpátokon túlra!??emiatt a blődségek miatt nem kellene az egészet eröltetni, nem kéne trumpot és putyint várni, mert mint mondottam, akkor az egész európa utra kelne! megértem én,hogy szép az álmodozás!! sokkal realistábban látják azok, akik főleg 2010 után kitántorogtak és egy existenciát teremtettek valahol a lajtán túl! mert ugye teréznek is igaza van a zödinges primás tekintetében...

Tóducz írta (2017.08.09. 15:35:37)
Kedves Nyilas úr, nincs értelme a sz.r bogozásának és ragozásának. Nem állította senki, hogy Dzson Gold erdélyi költő-irő volt, se azt, hogy B.Béla a bánáti születésű hangművész és népzene kutató erdélyi lett volna. Erdélyi volt Wass Berci, Nyirő Jóska, az Á. Lajos, a T. Áron és sokan mások. Egyelőre maradjunk ennyinél.

Nyilas írta (2017.08.09. 14:54:51)
Tiszutelt Túducz úr.

"Kedves Nyilas, a Janku 1848-ban volt, itt most 1918-ról lenne nagyba szó"
" Nem állította senki, hogy betiltották!"

"Kedves Nyilas, Nagykároly Partium, nem Erdély!"

"Alább írta kedves Nyilas, hogy nem veszekedni akar"

Tóducz úr. Ki is akar veszekedni?

A Janku az egy keresztnév, és ön pontosan értette amit írtam.
Mint ahogy azt is tudja, hogy én nem írtam azt, hogy Károlyi Mihály erdélyi volt, bár önöknek ha a vita úgy kívánja akkor Nagykároly Erdélyben van, ha meg úgy kívánja akkor Nagykároly nem Erdélyben van.
Önöknek Arany János erdélyi, Bartók Béla is erdélyi, Károlyi Mihály meg nem erdélyi.
Mellesleg van már 10 éve, amikor önök engem kioktattak a tudatlanságomért, hogy lehet hogy a történelmi Erdély a Királyhágó-Déva vonaltól kezdődik, ahogy írtam, de ma már mind Erdély amit Romániához csatoltak.

Tóducz írta (2017.08.09. 13:18:23)
Kedves mosakodó medve, ne tessék állandóan zöldségeket írni. Ha nem lenne érvényes a diktátum, akkor nem kapáloznánának kézzel-lábbal a romákok a reviziója ellen!

Speleoursus írta (2017.08.09. 12:50:18)
"egyetlen állami szerv sem tagadja a határozat érvényességét". 1947 óta érvénytelen, a párizsi békeszerződés hatályon kivül helyezte és nem hagyott semmi mást helyette, csak 4 falu Szlovákiához csatolását..

Tóducz írta (2017.08.09. 12:26:19)
Alább írta kedves Nyilas, hogy nem veszekedni akar. Nem állította senki, hogy betiltották!

Nyilas írta (2017.08.09. 11:50:00)
Tóducz úr, 1918-ra betiltották a Janku nevert?

Tóducz írta (2017.08.09. 11:41:02)
Kedves Nyilas, Nagykároly Partium, nem Erdély!

Tóducz írta (2017.08.09. 11:33:24)
Kedves Nyilas, a Janku 1848-ban volt, itt most 1918-ról lenne nagyba szó.

Nyilas írta (2017.08.09. 08:54:06)
"Fellengzős ex catedra megnyilvánulásai elviselnek egy-két helyreigazítást."

Kedves Mikitata.
Mondhatnám én is, ha az ön szintjén lennék, hogy szemellenzős csőlátása akadályozza abban, hogy megértse miről írtam, csak nem mondom.
Két dolog miatt.
Az egyik az, hogy én nem veszekedni akarok, csak rávilágítani a tényekre.
A másik, hogy én nem abban a környezetben nőttem fel, ahol ez volt a beszélgetés stílusa.
Mindezeken túllépve. Négy folytatásban leírt történelmi ismertetőjével hol is cáfolta meg az én fejtegetésemet?
Vagy hol bizonyította hogy a gyulafehérvári nyilatkozatra hivatkozás jogalapot képezhetne bármilyen fórumon a jogos követeléseik alátámasztására?
Mellesleg csak felhívnám a figyelmét, hogy a Károlyi-kormány ugyanúgy volt Erdély kormánya, mint a mai Magyarországé, úgy hogy kár volt kiemelni, mint ahogy azt is, hogy "magyar vasútbiztosító egységek őrizték". Akik mellesleg erdélyi emberek voltak. Károlyi Mihály teljes neve meg Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály volt.

Nyilas írta (2017.08.09. 08:20:43)
Tóducz írta (2017.08.08. 23:38:53)

Tisztelt Tóducz úr.
Ás mire kötelezi a román államot egy "hivatalos jogi dokumentum" amely más állam területén készült, és azt a román király, vagy parlament nem hitelesitette.
Mellesleg, ha más állam területén készült, és nyert törvényerőt, ezt hogy csinálta? Mert, hogy a monarchia sem cikkelyezte be?
Nem vagyok én ellenség Tóducz úr, csak próbálom felhívni a figyelmet arra, hogy téves jogalapra hivatkoznak, mert az nem hogy Románia, de a nemzetközi közösség előtt sem lenne érv, hogy a Janku azt ígérte hogy...

Mikulás írta (2017.08.09. 02:12:54)
Szerintem Nyilasnak igaza van, a gyulafehérvári ígéreteket Nagy-Románia simán letagadhatja. Bukarest, a kifli-ország, nem ígért semmit 1918-ban.
Itt elvileg az erdélyi románság kellene fellépjen Bukaresttel szemben, hogy márpedig mi erdélyi románok igenis autonómiát ígértünk az erdélyi magyaroknak, szászoknak, és akkor most ti Bukarest ezt tartsátok tiszteletben, vagy különben visszacsináljuk a Nagy Közösülést és Erdély szétválik a kiflitől. Erre sohase fog sor kerülni, hogy az erdélyi románok fellépjenek Bukaresttel szemben a magyarok védelmében.
De még ha be is tartották volna amit ígértek, az olyan lett volna, mintha valaki megerőszakolta volna a lányomat, és előtte nagylelkűen megígérte volna, hogy kíméletes lesz, nem fog neki fájni. Akkor most mi van, essek hasra a hálától, hogy a gazember ilyen nagylelkű volt, és kíméletesen erőszakolta meg a lányomat, úgy, hogy ne nagyon fájjon neki?
HÁGAI NEMZETKÖZI PER KELL.
Nem, nem, soha.
Mindent vissza.
VESSZEN TRIANON!

Mikitata írta (2017.08.09. 01:44:22)
Befejezésként, kedves Nyilas!
Ne bagatelizálja a Gyfvári gyűlésen történteket, mert azok tragikusan komoly következményeit mi itt minden nap megéljük. Egyébként, az egy jól előkészített és mai szemmel nézve is profi módon volt levezényelve. Ezért a "felelőtlen" jelzőt az "igéretek" szó előtt minimum idézőjelbe kellett volna tennie.
A Gyfvári határozatra hivatkozva a román delegációk a nagy háborúk utáni békekötések nettó kedvezettje volt. Egyetlen állami szerv sem tagadja a határozat érvényességét.
Hogy a román államnak semmi köze az ott történtekhez, ugye, azt csak az érvek hiánya és nem az események tompa értelmezése diktálta?
Kérdés: Mi lenne, ha ebben a hőségben egyméteres hó hullana? Mondom, árvíz!- erre a barátom ledorongol: Á dehogy! Ott enné meg a fene, nem lehetne közlekedni, mert ebben a hőségben ki menne ki lapátolni?
Ez jutott eszembe az ön érveit olvasva.
Ahogy a Doki szokik mondani: tisztelettel!

Mikitata írta (2017.08.09. 01:04:14)
(folyt.)
A békecsinálók jogosnak ítélték a kisebbségek sajátos érdekeit a nyelvhasználat, oktatás és kulturális igényeik tekintetében, de politikai testületként való megjelenésüket elutasították, tehát elfogadták és megerősítették az új és megnagyobbodott, de valójában soknemzetiségű államok virtuális „nemzeti" jellegét.
Ezzek eldőlt az is, hogy nem a kisebbségi autonómiát kívánták biztosítani, hanem a kisebbségi állampolgárok jogegyenlőségét minden téren, de csakis az alapvető emberi jogok keretén belül.
Ez az alaptendencia azonban nem zárta ki a nemzetközi kisebbségvédelemből a kollektív jogok és a kulturális autonómia egyes elemeinek beillesztését a kötelezettségekbe.
Arra hivatkozva, hogy „az erdélyi szász és székely enklávék léte miatt a kulturális autonómia alacsonyabb fokát biztosítani kell" „Románia hozzájárul az erdélyi szász és székely közösségek helyi autonómiájához iskolai és vallási ügyekben, a román állam ellenőrzése alatt."
(folyt. köv.)

Mikitata írta (2017.08.09. 00:29:39)
A Tiszáig terjedő „ősi román földről" kijelentik, hogy azt „Trajánusz császár óta mind a mai napig a mi karjaink munkálták meg, a mi vérünk áztatta".
Nov. végén tízezrek indultak Gyulaf.vár irányába. A román kormánytól azt az üzenetet hozta O. Goga testvére, hogy Erdély feltétel nélküli egyesülését kell kimondaniuk. A Károlyi kormány különvonatokat bocsátott rendelkezésükre, a vonalakat pedig magyar vasútbiztosító egységekkel őriztették.– a román hadsereg meg nagy erőkkel nyomult előre a Tisza felé! Ennek megfelelően, bár a gyűlés előtt különböző állásponton voltak, a román szervezetek kimondták Erdély „örök időkre" történő egyesítését Romániával.
A Románia új határai elismerésének sine qua non feltétele volt, hogy a román hatóság a „szerzett" terület lakosságának feltétel nélkül adja meg az állampolgárságot, a nemzeti kisebbségeknek pedig a jogegyenlőséget. Ezért az A.V.Voievod kormány aláírta a Monarchiával kötendő békeszerződés függelékeként a kiseb

Mikitata írta (2017.08.08. 23:55:48)
Kedves Nyilas!
Fellengzős ex catedra megnyilvánulásai elviselnek egy-két helyreigazítást.
A gyulafehérvári nagygyűlést az erdélyi Román Nemzeti Tanács 1918. nov. 21-én az aradi Romanul-ban tette közzé. Az RNT azt kérte a bp.-i kormánytól, hogy a román fiataloknak ne kelljen bevonulniuk a magyar hadseregbe, eközben román gárdákat szerveztek, amelyek felfegyverzését szintén a bp.-i kormánytól kérték. Ezt a kormányülésen Diener-Dénes államtitkár terjesztette elő, s a magyar integritást ténylegesen föladva, a kormány a kérést elfogadta!!!- pedig a kormány tudta, hogy nov. 15-én Maniu négyszemközt megmondta Jászinak, hogy ők nem akarnak semmiféle „keleti Svájcot" formálni, hanem el akarnak szakadni Mo-tól. Azt hiszem, hogy ennél mélyebb politikai debilizmusra mint az akkori bp.-i kormány,kevesek képesek. (talán Dragnea).
Az RNT készített egy román-francia nyelvű röpiratot, amelyet „A világ népeihez!" címmel küldtek szét mindenfelé, amelyben a magyarokat „barbároknak" nevezik.
folyt. köv.

Tóducz írta (2017.08.08. 23:38:53)
Kedves Nyilas, kár fölösleges jogi képzelgésekbe bonyolodnunk. A dec. 1-i gyulafehérvári rezoluciót a románok hivatalos jogi dokumentumként használták a "béketárgyaláson". Azon nem lehetett rajta a román király pecséte, hisz más állam, a monarchia területén készült és nyert "törvényerőt".

Nyilas írta (2017.08.08. 21:36:01)
Tóducz írta (2017.08.08. 20:59:38)
Kedves Nyilas, a jogi alapon lehet változtatni, de az erkölcsin nem"

Akkor jogi alapra kell hivatkozni, nem azon nyafogni, hogy nem ezt ígérték 1918-ban Gyulafehérváron.
Mert ez úgy jön le, hogy azért mentünk bele a Romániához csatolásba, mert autonómiát ígértek.
A román kormány meg megkérdezi, hogy KIK? Mert Románia nem. És önök nem tudják bizonyítani, hogy de Gyulafehérváron 1918 dec 1-én, mert erre meg fogják kérdezni, hogy be tudják mutatni a dokumentumot amelyen a román király pecsétje van?

Tóducz írta (2017.08.08. 20:59:38)
Kedves Nyilas, a jogi alapon lehet változtatni, de az erkölcsin nem.

Gaács Tibor írta (2017.08.08. 19:39:20)
Mikulás írta (2017.08.08. 13:47:52)
Per? No igen. Aztán majd lefolyik. És mindenképpen mi fogunk veszíteni. Vagy mi, magyarok országostól, vagy szintén mi, erdélyi magyarok. Ezúttal alighanem az utóbbi lesz. Hiszen Hágában minden per olyan bírót kap, amilyen országból elindult. Tehát ROMÁN bíró lesz. Nos uraim, ez az, ami olyan aljasság, amelyben már nem kívánok részt venni! Semmilyen formában! JÓNAPOT!

Mikulás írta (2017.08.08. 17:47:39)
Muszlim bevándorlók saját országot akarnak az ausztrál kontinensen maguknak. Melbourne város egy részét és környékét akarják leválasztani, független muszlim országnak kikiáltani.

No itt egy retorikai kérdés: ha népszavazás lesz az ügyben, kik legyenek jogosultak a szavazásra? Az érintett Melbourne-i városrész lakói, vagy pedig egész Ausztrália lakói?

A választ tessék Trianonra vonatkoztatni. Kit kellett volna népszavazással megkérdezni Erdély elcsatolása előtt - csak az Erdélybe betelepült románokat, vagy pedig EGÉSZ MAGYARORSZÁGOT, amelynek Erdély része volt?

Álljunk CsibiBarna kezdeményezése mellé, pereljünk Hágában a nemzetközi bíróságon. Ott mindezeket az érveket ki fogjuk fejteni, az ausztráliai muszlim betelepültek párhuzamát is. Ha az anglók azt mondják, hogy a bocskoros bevándorlóknak volt joguk Erdélyt elcsatolni, akkor lássuk, ők odaadják-e Melbourne vagy éppen London részeit a muszlimoknak, akik ott többségbe kerülve népszavazást kérnek és saját országot akarnak?

Margit írta (2017.08.08. 16:15:51)
Idézem alább" Kanalsor"nevű kommentelő szövegét,mert ebben van a lényeg!"Kelemen Ur elnoksege alatt ez volt az eggyetlen ertelmes nyilatkozat amit tett. Hetente nyilatkozhatna valami ebresztot."Egyetértek!

Nyilas írta (2017.08.08. 15:13:04)
Semmi cinikusság nem volt benne Tóducz úr.
A gyulafehérvári ígéreteket nem a román állam tette, hanem az erdélyi román "gyülekezet". A mai román állam, de akár az 1920 utáni hivatalosan regnáló román királyság is jogilag hivatkozhat rá, hogy nem vonatkoznak rá a gyulafehérvári felelőtlen ígéretek, hisz azok nem az ő nevében születtek.
Még akkor is, ha a felbujtó, hallgatólagosan a Román királyság volt. És ebben nincs semmi cinikusság, csak racionalitás. Jogilag nem kötelezi semmi a román államot.
Annál is inkább, mert a gyulafehérvári román nemzetgyűléshez az akkori román kormány is eljuttatta a maga tervezetét, amit a nemzetgyűlés nem fogadott el, hanem maga szerkesztett egy határozatot.
A vajda-Voevod által Ferdinand királynak felvitt határozatból azonban a román parlament csak egy pontot iktatott törvénybe, Erdélynek Romániához csatolását.
Igy erkölcsi alap ugyan lehet a hivatkozás, jogi alapja viszont nincs.

Antal M. írta (2017.08.08. 14:58:32)
Kedves Tóducz Úr!„Nosztalgiám„ a szülöföldem, mást rám nem ragazhat emberfia. Ha némi véleményem eltér az Önétől, azért kérem ne vessen meg és el se itéljen! Minden embernek van eg érzéki rendszere is, a mi a valóságra épűl!Rosszul itéli meg a szövetségünket, szive űgye! Nekem bizonyitottak, ha nem éppen elégségest is! Nem lehet a tigrisnél erösebb soha egy kisállat!
Probálkozások bőven voltak, legyözni a hatalmast,- de egyből bárkinek azt megtenni lehetetlen volt. Én magam is már rég várom ezt az álláspontott szövetségünktől,- ha lassú is! Lassú viz patot mós!- a tény bizonyit! Mai hibák már inkábbfelsziniek!!...

Tóducz írta (2017.08.08. 14:08:39)
Kedves Nyilas, ez övön aluli cinikusság volt az Ön részéről. Ezek a romákok az akkori Gy.f.-i romákok leszármazottjai, akiknek elődeik összelopkodták a romák államot, egy kis német és francia segítséggel, s adminisztrálják ma is "épülésünkre".

Mikulás írta (2017.08.08. 13:47:52)
Emberek!!!!
Csibi Barnára figyeljenek! Hágai Nemzetközi Bírósági per!
Ez zseniális, ezt kellett volna tenni már 199o-ben, Csibi Barna azt mondja, ő népszavazást kezdeményezett ami alapján Hágába küldjük a magyar kormányt, pereskedni!
Ez az ötlet és stratégia ZSENIÁLIS! Lépni kell, emberek!!!!

Én hozzáteszem, népszavazással kényszerítsük a kormányt Országos Trianon Múzeum és Kutató Intézet létrehozására a Budai Várban, komoly évi 30 millió dolláros vagy nagyobb költségvetéssel, olyan köztiszteletben álló szakemberek mint Raffai Ernő, Szaniszló Ferenc bevonásával. Az Intézet tartson évente Nemzetközi Trianon Konferenciát, adja ki a Trianoni Szemle folyóiratot kéthavonta, több nyelvű kiadásban. Így legyen tudományosan dokumentálva minden, a trianoni döntés jogtalanságától kezdve a 100 éven át tartó elnyomatásunkig, amit azóta elszenvedtünk. Minderre szükség lesz, dokumentációként a hágai nemzetközi per számára, és a nemzetközi közvélemény tájékoztatására.

Nyilas írta (2017.08.08. 12:45:07)
Kedves Mikitata,
Azért szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy a román államnak semmi köze ahhoz, hogy párezer összeverődött román mit ígért önöknek 1918 dec é-én Gyulafehérváron

Tóducz írta (2017.08.08. 12:39:08)
Kedves Pozsony úr, azért ilyesmiket, mint amit ez az UDMR felső vezetés most hál'Istennek a "szószékről" kimondott, nem hallottuk anno a Domokos, Markó, Gigi, Gyilkostóy, Tokay, Frizér, stb. neptunosok beszélőkéiből. Pedig mindnyájan tudtuk, hogy ez a valóság, hisz beszéltünk róla "halkan" a családban, a templomok udvarán a misék vagy az istentiszteletek után, a színházi előadások szüneteiben, a hegyekben kirándulás közben a tábortűz körül, stb.

Mikitata írta (2017.08.08. 12:34:23)
(folyt.)
Igenis, minden eszközzel és a társadalom minden szintjén harcolni kell a Gyf-vári nyilatkozat alkotmányi szinten való garantálásáért. Erre kell stratégiát és cselekvési terveket kidoldozni/végrahajtani, amelyek keretében minden magyar - a fogantatástól a koporsóig - feladatot kapna.
Ez lenne az első és nagyon fontos társadalmi lépés Ro föderalizálásának és benne az önrendelkezésen alapuló közösségek Erdélye megszületésének.
Mielőtt elővennék a dorongokat, elő a farbával: figyelembe véve, hogy a ro. politika 60 év alatt, saját pillanatnyi érdekét figyelembe véve csak hatszor árulta el szövetségesét, egy új világháború a vesztesek oldalán kívül, mi késztethené Ro-t Erdély elhagyására?
Végül: dec. 1. nem ünnep, hanem egy tragikus epizód népünk történelmében, úgyhogy, mint levert forradalmaink évfordulójáról megemlékezünk, értékelünk,de semmiképpsem ünnepelünk, azonban el kell fogadnunk, hogy a románoknak diadalünnep. Sorozatos történelmi szószegésük bére és emlékünnepe.

Mikitata írta (2017.08.08. 11:28:45)
"Megkérdeztek-e?"- hát nem ezen múlott Erdély hovatartozása. Sőt, ha értelmezzük az akkori Erdély etnikai összetételét + a Királyföld szászainak évszázados magyarellenességét, lehet, hogy egy dec.4. sült volna ki belőle.
Erdélyt, bárki is akarta uralni, főleg mint értékes ásványi és felszíni alapanyagkincs-forrásnak tekintette. Aztán ezt be lehetett mázolni mindenféle ideológiával. Mindkét főváros főleg saját házatáján épített az erdélyi (altalaji és felszíni) kincsre támaszkodó feldolgozó ipart és nem Erdélyben.
A '70-es évek iparosítása is csak arra szolgált, hogy még jobban felhígítsa a magyarok társadalmi súlyát úgy számszerűleg mint az irányításban és kinevelje a hűséges, gerinctelen magyar csinovnyik réteget.
Akár elfogadjuk, akár nem, de dec. 1. után is ha magyarként akarunk élni el kell fogadnuk a Kós K. által felvázolt utat, amelynek alapelve az egészséges erdélyi habitus.
(folyt. köv.)

NNZZ írta (2017.08.08. 10:32:40)
A centenáriumot nekünk azzal kellene "ünnepelni" hogy egy komoly szakember csoport megírja az elmúlt 100 év pusztításának szintézisét Erdélyben a nagyvilág számára szigorúan tényekre alapozva, pl azt hogy a román vezetés milyen válogatott módszerekkel diszkriminálta és lehetetlenitette el a magyarságot, hogyan változtak az etnikai arányok a máig tartó elrománosítás folytán, stb. Ezen nekünk nincs mit ünnepelni, hanem a nagyvilág szemét kéne kinyitni Trianon igazságtalanságára és annak szörnyü következményeire. Ebbe mellesleg beletartozik a szászok eltünése is, de ez mondjuk az ök bünhödésük amiért annak idején Romániára szavaztak.

Kanalsor írta (2017.08.08. 09:53:43)
Kelemen Ur elnoksege alatt ez volt az eggyetlen ertelmes nyilatkozat amit tett. Hetente nyilatkozhatna valami ebresztot.

Syd írta (2017.08.08. 00:55:47)
Mi soha nem fogjuk ünnepelni az egyesülést.

Sobri írta (2017.08.07. 23:23:52)
A gyulafehérvári pontok alkalmazása azért egy jó kezdet lenne egy magyar – román ill. román – magyar őszinte közeledésnek. Az udemerenek most van egy állati nagy helyzete, annak az unos-untalan felemlegetése ugyanis, hogy az autonómiát, önkormányzatiságot, ebben például a magyar nyelvű oktatást és igazságszolgáltatást(!!!) már megigérték nekünk az egyesülést levezető lánglelkű román hazafiak.
Mi ugye csak elhisszük, komolyan vesszük, a dicső és neves-nemes román ősök,jövőre százéves, ígéretét

Nyilas írta (2017.08.07. 21:05:54)
Kedves Teréz.
Önök mindig azzal vádolják azokat akiknek az önökétől eltérő véleményük van valamiról, hogy ...agymosott.
Értik ez alatt, gondolom, hogy önálló gondolkodása nincs, csak az adott párt hazug médiájából tájékozódik.
Gondolom, személyesen nem ismeri Orbán Viktort, hogy saját tapasztalata lenne róla.
Azt is gondolom hogy nem önsanyargató, aki a hányásban talál élvezetet, igy Fideszes sajtó sem olvas. Meg baloldali sajtót sem.
Megkérdezhetem, hogy akkor honnan szerzi az ismereteit.
Mert ha csak egyetlen média az ön agyának irányitója, akkor el kellene gondolkoznia az agymosottságon.
Csak a nagyon primitiv emberek azok, akik büszkék arra, hogy nem hajlandók megismerni az ellenségnek tekintett csoportosulás gondolkodását csoportosulás

Terez írta (2017.08.07. 20:21:24)
Margit amikor a Soros tanitvanyt,a magyar nemzetunk nyakaba ultetett Orban Viktor nevu torpet latom ugy erzem mintha a karpatok geniuszanak csufolt ugyan csak roma torpet latnam vagy is a klonjat. Ugyan ugy olvassa a hazugsagait amit masok megirnak elore neki. Aki pedig az ordoghoz dorgolozott az ordoge is valik , itt nem csak Sorosra de az UDMR-re is gondolok. En nem olvasom a baloldali sajtot,mar a Fideszes media hazugsagaitol is hanyingert kapok ami mindenbol folyik. A Fideszes torpe is ugyan olyan mint a hitvany Gyurcsany csak meg rafinaltabb. Ezektol a nyakunkba ultetett volt kommunista bohocoktol a leheto leggyorsabban meg kell szabadulni!

Margit írta (2017.08.07. 19:11:45)
Teréz! Mi dolga a Fidesz-szel,hogy ilyen fogcsikorgató gyűlölettel beszél róluk? Mit vettek el, vagy mit ártottak magának? De legfőképpen,tudna valamit bizonyítani is esetleg (a magyar ballib sajtóból szajkózott) vádaskodásából?

Tóducz írta (2017.08.07. 15:59:18)
Kedves A.M., kilóg az agyából a kommunizmus utáni nosztalgia.

Dühös románszakértő írta (2017.08.07. 15:11:06)
Nyílván a dudorka fizetése késik az SRI-től, ezért most jól odamondott valamit a kenyéradó románoknak.

Nyilas írta (2017.08.07. 14:44:55)
" Miert on szerint 1918-ban megkerdeztek az erdelyi magyarokat,hogy elakarnak-e szakadni az 1000 eves Magyarorszagtol?"

Kedves Teréz.
Olvasva ezen oldal hozzászólóit, már több mint tíz éve, az embernek az az érzése, hogy nagyon sokan valóban azt gondolják.
Mert mire lehet következtetni abból, amikor olvassa az ember sorozatban, hogy "nem ezt ígérték 1918-ban", hogy amíg nem teljesítik a 18-as ígéretüket..." stb.

Antal M. írta (2017.08.07. 14:37:56)
Tisztelt Terez!/vagy Teréz/Igaza van! Nem kérdeztek meg senkit!
Szinjátszás lehetett az 1918-as eset is, mert a szavakkal dobáloztak, azokat nem betartva. Nem tartom árulóknak egyiket sem. Ön nem tudja azt felfogni, hogy a magyarkisebbségnek kik voltak Domokos Géza és Sütő András, szöverségünk alap emberei. Soha a kismagyarközösségunk akkora anyagi és szellemi segitséget egy embertől nem kaptunk mint tőlük.
1.D.G. a Kritérióntól, bennünket a magyarirodalomban meggazdagitottak,/Lásd könyvtárainkat/ és szövetségi szellemmel.
2.Sütő András a lelkét adta kisebbségi sorsunkért, egy olyan leltárt hagyot magamögött a sorsunkat illetöen, amit senki nem tett meg, írásban./ fényünk„ Szemet szóért„/
ÖK ELMENTEK, DE ITT MARADT IRÓTTAN SZELLEMISÉGÜK ÉS TERMÉKEIK, AMELLYET ANYANYELVÜNKÖN OLVASHATTUNK!
3.Fidesz, Magyarország, követem ugy mint elvi felfogást!

Terez írta (2017.08.07. 13:53:27)
Antal M. miert szajkozza ugyan azt amit az RMDSZ-es es FIDESZ-es arulo elvtarsai? Miert on szerint 1918-ban megkerdeztek az erdelyi magyarokat,hogy elakarnak-e szakadni az 1000 eves Magyarorszagtol?

Antal M. írta (2017.08.07. 13:25:19)
Tisztelt Nyilas!Alább olvasható „nem nem soha„- ez a válasz. Különben, eszembe jutnak, Kós károly írásai és József Attila versei,- nem rég olvastam Öntöl idézve,- másik válaszok!/nem szaporitom most soraim/

Nyilas írta (2017.08.07. 12:40:52)
Antal M. írta (2017.08.07. 11:37:57)
"Nincs mit csürni-csavarni, százszónak egy a vége„ tartsák be a gyulafehérvári igéreteiket amit kinyilvánitottak 1918-ban. "

És akkor mindjárt ünnep leesz önnek Dec. 1-e.

Falusi írta (2017.08.07. 12:18:15)
Nem vagyok sem kőműves, sem ács, sem kubikus - de nekem sem ünnep az 1918-as egyesülés évfordulója. Mi ebben a gond, mi az, ami nem érthető?

Mikulás írta (2017.08.07. 12:00:11)
Nem, nem, soha, Mindent vissza, és Vesszen Trianon!
Ennyi a mi mondanivalónk a tolvajok 100 éves ünnepén.
A Szent Korona országában élő románok hazaárulást követtek el az ország ellen ami befogadta őket, a kifliben élő románok pedig rablóhadjáratban megtámadták Magyarországot.
Lássuk mit szólna a Dalai Láma, ha Kína megkérné, hogy ünnepelje Kínával Tibet bekebelezését. Tanuljunk már végre a Dalai Lámától. Ő hatvan éve azt mondja, rendíthetetlenül, hogy a kínai megszállók menjenek haza. Mi is ezt mondjuk. A román megszállók menjenek haza, akkor beszélhetünk közös ünneplésről és a barátság helyreállításáról.

Antal M. írta (2017.08.07. 11:37:57)
Nincs mit csürni-csavarni, százszónak egy a vége„ tartsák be a gyulafehérvári igéreteiket amit kinyilvánitottak 1918-ban. Pont!

Szigurd írta (2017.08.07. 10:43:24)
Igy igaz !En biztosan nem fogom az akasztasomat unnepelni,...mart a centenarium nekem/ szamomra a magyarsag kivegezeset jelenti !!!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  bbte     egyesko nagyhagymas     bán zsófia     bayer     mi nem ünnepelünk     kelemen hunor     porn     szász jenő     fehér-fekete fotók     kelemen     ojtoz     interjú     autópálya     háromkút iskola adomany     az mpp közleménye     wass albert     gyergyó, csík     pornó     tan     elhunyt  
Kulcsszófelhő