Erdély címererdély ma logó
május 26. péntek | Fülöp, Evelin napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5496 RON | 100 HUF: 1,4769 RON | több
2017.04.29. | 23:45 Horaţiu Pepine: Újra a magyarkérdésről

3748 3

A képviselőházban megszavazott egyik törvény arra kötelezi a jelentős számú magyar lakossággal rendelkező régiókban lévő kórházakat, hogy magyarul tudó egészségügyi személyzetet is alkalmazzanak. Érdekes, hogy bár az ellenzék is megszavazta a törvényt, utólag több NLP-s (Nemzeti Liberális Párt), NMP-s (Népi Mozgalom Párt) és MRSZ-es (Mentsétek meg Romániát Szövetség) képviselő óvást nyújtott be az alkotmánybíróságon arra hivatkozva, hogy a törvény egy liberális állam szemszögéből nézve elfogadhatatlan különbségeket tesz az állampolgárok között. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor demagógiával és magyarellenességgel vádolta meg őket: „Az NLP, az MRSZ és az NMP alkotmánybírósági óvása kisebbségekkel szembeni ellenséges viselkedést képvisel.”

Ha belemegyünk a jogi részletekbe, a végén már semmit sem fogunk érteni. Azt azért el kell mondani, hogy az EU-csatlakozás előkészítésének időszakában elfogadott román törvények – általános megfogalmazásban – egy sor kedvezményt írnak elő a nemzeti kisebbségek számára ott, ahol a lakosság legalább 20 százalékát teszik ki. A küszöbről nagy vita volt annak idején, mert éppen egy olyan város maradt ki belőle, mint Kolozsvár, amelynek a múlt évszázad második felében bekövetkezett demográfiai változása jelentősen lecsökkentette a magyar lakosság arányát, holott az korábban többségben volt. Ez a magyarázata annak, hogy miért éppen a történelme során a magyar kultúrához annyira szorosan kötődő Kolozsváron nincsenek kétnyelvű feliratok. A román törvényalkotó úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja a kérdés történelmi dimenzióját, és csak a jelenlegi etnikai struktúrát veszi figyelembe.

Ez a megközelítés azonban teljesen értelmezhetetlenné teszi a város kulturális örökségét. Gheorghe Funar adminisztrációjának korszakában a város központja olyan régészeti ásatások terepévé vált, amelyekkel 2000 évvel ezelőtti, a római korszakhoz tartozó leleteket akartak újra napvilágra hozni, hogy azokkal homályosítsák el a XIV. századi katedrálist, és némileg minimalizálják jelenlétét. Bár a következő adminisztrációk szerencsére lezárták az ásatási helyszínt, felfogva, hogy ez hibás irány, mégis folytatták annak a szerepnek a kisebbítését, amelyet a magyarok töltöttek be a város felépítésében. Még a volt Bolyai Tudományegyetemen (a jelenlegi Babeş–Bolyai Tudományegyetem) sem lehet alapítói nyelvén feliratot találni. Ez furcsa, és különösen az a meglepő, hogy a város művelt románjai nem fogják fel: éppen maga a kultúra kötelezné őket a magyar feliratok elfogadására. A politika erőviszonyok kérdése, és a románok e téren letették a garast, de a kultúrának az az erénye, hogy megfoghatatlan kritériumok szerint rendezi újra a dolgokat.

Végül szigorúan a törvény lényegére visszatérve, az a lakosság ötödének kritériumán kívül előírja a legalább 5000 főnyi magyar lakos esetében is annak alkalmazását. Ez az új elem, és ugyancsak ez a botrány forrása is. A liberálisok és a többi ellenzéki előbb megszavazta a törvényt, majd ráébredtek, hogy olyan kritériumot fogadtak el, amelynek értelmében – lassan-lassan – Kolozsváron és más nagyobb erdélyi városokban is a törvény a kisebbségben lévő magyarok javára dolgozna. Pontosan ott, ahonnan az utóbbi évtizedekben a magyarok kezdtek elvándorolni. Gyakorlatilag kerülő úton visszatérünk a két évtizeddel ezelőtti vitákhoz. Nem tudjuk, hogy mi a magyarok véleménye a kérdésről, miként azt a történelmi érzést sem tudjuk megtapasztalni, amely őket szembeállítja és mégis összeköti a románokkal. Viszont javaslatot tehetünk arra, hogy egy, a múlt évszázad harmadik évtizedében történt epizódból kiindulva mit kellene a többségben lévő románoknak tenniük.

Az erdélyi románok 1918 után, természetesen egy rendkívüli nemzeti győzelemből fakadó lelkesedés hatása alatt, megkezdték a régi intézmények felszámolását és új, román intézmények felállítását. A Bolyai Tudományegyetem is a célkeresztjükbe került. Az erdélyi románizmus egyik jelentős harcosa, Onisifor Ghibu visszaemlékezéseiben elmeséli, mennyire fel volt háborodva, hogy – többek között – Nicolae Iorga határozottan ellenezte a magyar tudományegyetem felszámolását, arra hívva fel az erdélyiek figyelmét, hogy még nem rendelkeznek olyan intellektuális forrásokkal, melyek alapján a magyar intézménnyel legalább azonos szinten lévő román egyetemet hozhatnának létre. Ugyanez volt a véleménye a bukaresti kormány tagjainak is, akik mind Nyugaton végezték tanulmányaikat. A román politikai elit akkor felfogta, hogy a román nemzeti győzelem legitimitása nem nyerheti el a világ szemében a teljes elfogadottságot, ha egy régi civilizáció lerombolóiként mutatkoznak meg. Következésképpen annak az epizódnak az a tanulsága, hogy a történelmi ellenségek kulturális sikereivel szembeni tisztelet a jó irány, amely nemcsak a világ elismerését szavatolta, de a saját kulturális emancipációt is.

Bár azóta sok minden megváltozott, továbbra is a – többek között magyar – történelmi örökség iránti tisztelet a helyes irány. Márpedig, ha a mai román politika képes ezt alaposan megérteni, akkor meglehet, hogy a részletkérdésekre is képes lesz majd jobb megoldásokat találni.

dw.com/Főtér/Háromszék


Csiripelés Twitterre

Még írhat karaktert.
Név:

Mennyi egy + kettő ?



Mikulás írta (2017.05.03. 01:38:50)
"a történelmi ELLENSÉGEK kulturális sikereivel szembeni tisztelet a jó irány"
Mióta tekintenek a bevándorló oláhok ELLENSÉGKÉNT magyar befogadóikra a Szent Korona országában?
Az oláh eredetileg egy nomád (migráns) nép volt a Dél-Balkánon. A mai Macedónia, Albánia, Északnyugat-Görögország háromszögében vándorolt juhaival, télen a síkságon, nyáron a hegyekben. Onnan a Bizánci Birodalom fennhatósága (adói) elől menekülve jött fel a Duna északi (bal) partjára az 1200-as években. Később özönleni kezdett a magyarok alapította Magyarország területére, főként Erdélybe.
Most amikor ugyanúgy a jobb megélhetésért özönlenek Spanyolba, Olaszba, Angliába, most tehát ottani befogadóikra is ELLENSÉGKÉNT tekintenek? S ha így áll a helyzet, mennyiben különbözik ez a nép egy halálos baktérium fertőzéstől, amely elözönli, majd legyűri és elpusztítja a szerencsétlen embert akit megtámadott?
Sátáni gonoszságra utalnak Horatiu Pepine szavai miszerint ők ELLENSÉGNEK néznek minket.

Syd írta (2017.04.30. 22:32:54)
El akarják taposni a nyelvünket (is).

Szenvedő írta (2017.04.30. 13:42:20)
„- többek között magyar-történelmi örökség iránti tisztelet a helyes irány.„- idéztem fentröl. IGY LENNE TÖKÉLETESEBB MINDEN!
Itt röktön felemlithetem az esti Realitatea Tv. késö esti vitáját:
-Azt állapitották meg a vitázzók, hogy M.vásárhelyi fekete márciussán a magyarok az Erdély leszakitásán ügyködtek!Ha nem intézkedtek volna ÖK, -ez meg is történhetett volna! ! ? EZ ÓRIÁSI TÉVHITT ! ! !
-Hogy ROMÁNIA VEZETÖI, SEMMIT NEM TESZNEK, - A MAGYAROK LELEPLEZÉSE VÉGETT! ! ! UJABBANI TÉVHITT! ! !.
-Hogy Orbán Viktor miniszterelnök, -egy sovinista stilusu vezér! ! !
Téhát, a román média is táplál-piszkálkodik ellenünk,- akkor nem csendesülhet semmi?! ! !


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  bán zsófia     orza calin     aut     rmdsz     autópálya     háromkút iskola adomany     fellegvar     böjte     fafarago     gyergyó, csík     bbte     videó     fehér-fekete fotók     kisebbségi     colectiv     régió fejlesztés     katapán     ferencz zsombor     katapan     tan  
Kulcsszófelhő