Erdély címererdély ma logó
április 24. hétfő | György napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5441 RON | 100 HUF: 1,4501 RON | több
2017.01.13. | 14:42 Zsigmond Barna Pál főkonzul: nagyszerű feladat volt, nagyszerű pillanatban

5033 4

Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja hatéves mandátumának lejártával búcsúzik munkatársaitól, ügyfeleitől, székelyföldi barátaitól. Ebből az alkalomból összegezte a konzulátus élén eltöltött időszakban szerzett élményeit a Sarány István által készített, a Hargita Népében megjelent interjúban.

– Szolgálata hat éve alatt melyek voltak Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa tevékenységében a prioritások?
– A csíkszeredai főkonzulátus legfontosabb feladata a honosítási tevékenység, ez a legnagyobb állampolgársági forgalmat bonyolító külképviselet. 2011. január elsejétől kezdődött el az egyszerűsített honosítás külképviseleti alkalmazása, és Székelyföldön nagyon sokan éltek ezzel a lehetőséggel. Felemelő volt részt venni ebben a folyamatban, örömmel töltött el, hogy nagyon sok magyar ember élt ezzel a lehetőséggel. Számtalan felemelő élményben volt részünk ezzel kapcsolatban, nekem is, kollégáimnak is az elmúlt hat év során. Különösen megható volt, amikor olyan idős honfitársaink jelentkeztek, akik harmadszor lettek magyar állampolgárok, vagy amikor egy-egy település közössége, egyesületek egyszerre nyújtották be állampolgársági kérelmüket, amikor családok, közösségek jöttek együtt állampolgársági esküt tenni. Nagyon emlékezetes és megható volt számomra az, amikor a szentegyházi hagyományőrző huszárok huszáregyenruhában tettek ünnepélyes állampolgársági esküt a főkonzulátuson Hende Csaba akkori honvédelmi miniszter és Szőcs Géza akkori kulturális államtitkár jelenlétében. Szívesen emlékszem arra is, amikor a marosszentgyörgyi közösség Baricz atya vezetésével egy kis kultúrműsorral lepte meg a konzulátus munkatársait, szintén az eskütétel alkalmával. Sok csángó honfitársunk jött el, az is megható volt, hogy számukra is nagyon fontos élni ezzel a lehetőséggel az. És hosszan sorolhatnám tovább a példákat, hiszen sokak számára egyfajta elégtétel, hogy magyar állampolgárok lehettek. Többen azt írták a vendégkönyvünkbe, örvendenek, hogy ezt megérhették, és bárcsak édesapjuk vagy nagyapjuk is megérhette volna.

– A főkonzulátus tevékenyen részt vett a magyarországi parlamenti választások lebonyolításában is, hiszen a 2011 után honosítottak is szavazhattak.
– Felemelő volt, amikor az Erdélyben élő magyar állampolgárok 104 év után először vehettek részt a magyarországi parlamenti választásokon 2014-ben. Örömteli, hogy ilyen sokan érezték fontosnak a magyar közügyek alakításába való beleszólást, és fontos, hogy határon túli honfitársaink is részt vesznek a magyarországi közállapotok alakításában. Nagy jelentősége volt a 2016-os népszavazásnak is. Ez volt az első népszavazás, amelyen a határon túli magyar állampolgárok is részt vehettek, és részt is vettek több mint 50 százalékban. Ez is jelzi, hogy a határon túli magyarok mennyire fontosnak tartják mindazt, ami Magyarországon történik.

– Az Ön vezetése alatt a konzulátus tevékenyen bekapcsolódott Csíkszereda és egész Székelyföld kulturális- és sportéletébe. Miért tartja fontosnak, hogy rendezvények szervezésével, támogatásával folyamatosan jelen legyenek a közösség életében? Melyek azok az ilyen jellegű események, amelyeket a legfontosabbaknak tart az elmúlt évekből?
– Fontosnak tartom a jelenlétet, hiszen egyrészt a főkonzulátus megjelent mint intézmény a város életében, és polgárjogot nyert, beleillik a városban működő intézmények sorába. Nagyon sok pozitív visszajelzést és sok megerősítést kaptunk, hogy a tevékenységünk fontos. Igyekeztünk eljutni azokra a rendezvényre, ahova hívtak bennünket, fontosnak éreztük, hogy ott legyünk, persze, mindenhova azért nem tudtunk elérni. Mi is kezdeményeztünk több eseményt, akár szervezőként, akár társszervezőként, akár támogatóként próbáltunk a meglévő kulturális intézmények tevékenységébe bekapcsolódni, azokkal összhangban szervezni eseményeket. Nagyon szerteágazó volt a tevékenységünk, igyekeztünk a különféle kulturális, oktatási, tudományos ágazatokban magunknak helyet találni, a szerintünk közérdeklődésre számot tartó vagy a város polgárai számára fontos eseményeken jelen lenni. Kiemelném a Lázár-ház eskütermében rendszeren megvalósuló könyvbemutatókat, sokan szerették a rendszeres képzőművészeti kiállításokat szintén a Lázár-házban, de azokat az eseményeket is, amelyeket együttműködve akár a polgármesteri hivatallal, akár más intézményekkel, más helyszíneken tartottunk. Fontosak a gazdasági kezdeményezéseink, az együttműködés a pedagógusszövetséggel és a Sapientiával, a magyar kormány által támogatott egyetemmel, a város életében fontos szerepet betöltő két intézménnyel. A tevékenységek során együttműködtünk és erőnkhöz mérten igyekeztünk támogatni a nagycsaládosok egyesületét, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány intézményrendszerét, illetve a Csibész Alapítványt.

– A főkonzulátus a sportéletbe is bekapcsolódott, és az együttműködésnek köszönhetően új intézmények jöttek létre, amelyek a fiatal sportolók szülőföldön való tanulását és előrehaladását szolgálják.
– Teljesen új irány volt a konzulátus tevékenységében a sport. Igyekeztünk részt venni a város sportéletében, a Konzul-kupa sorozatunk több sportágban is működik. Amit azonban kiemelnék, hogy külképviseletünk is szorgalmazója volt két nagyon fontos megvalósításnak: a futball akadémiának és a hoki akadémiának. A külképviseleten írták alá az FK Csíkszereda és a Puskás Akadémia közötti megállapodást, azóta megépült a magyar kormány támogatásával egy gyönyörű bennlakás, ami nemcsak a futballistáknak nyújt szálláslehetőséget, hanem a Márton Áron Gimnázium tanulói számára is. Az elmúlt félévben indult el a magyar kormány által szintén támogatott hoki akadémia projekt, egy hosszú előkészítő munka eredményeként, amelybe én is aktívan bekapcsolódtam. Remélhetőleg ez a székelyföldi jégkorong megerősödését fogja szolgálni.

– Milyen volt a viszonya az erdélyi magyar politikummal?
– A magyar kormány és én személy szerint is azon voltam, hogy minden demokratikus párttal, civil szervezettel, különféle egyéb szervezetekkel, a politikai élet résztvevőivel korrekt kapcsolatot alakítsunk ki. Fontos dolog, hogy a honosításban nagyon fontos szerepet játszott mind a három magyar párt, az egyházak és sok civil szervezet, itt Székelyföldön a honosítás igazi nemzeti üggyé tudott válni. Ezúton is köszönöm mindhárom politikai párt és a résztvevő civil szervezetek segítő közreműködését ebben a folyamatban.

– Hogyan értékeli a 2016-os romániai parlamenti választások eredményeit?
– Nagyon fontos volt minden magyar számára, hogy az erdélyi magyarság nagy számban vegyen részt a 2016-os parlamenti választásokon. Ezúton is elismerés illeti a közösséget, hogy ilyen sokan mentek el szavazni, minden magyar ember számára sokat jelent az RMDSZ sikere, és nagy várakozással tekintünk a következő négy évre. Nagyon fontos számunkra, hogy erős parlamenti képviselete legyen az erdélyi magyarságnak, hiszen, ha az RMDSZ-nek megfelelő súlya van a bukaresti parlamentben, akkor hatékonyan tudja képviselni a magyar ügyeket, és hatékonyan tud reményeink szerint szerepet vállalni abban is, hogy a román– magyar kapcsolatok fejlődjenek, és jó irányba induljanak el.

– Mennyire befolyásolta emberi és munkakapcsolatait az, hogy Marosvásárhelyen született és nőtt fel?
– Én mindig azt képviseltem, hogy a Kárpát-medencében mi otthon vagyunk. Amikor Magyarországon vagyok, akkor is azt mondom, ha valaki szegedi, kolozsvári vagy szabadkai, az ugyanolyan magyar ember, és ha magyarnak érzi, vallja magát, akkor nincs különbség ezen emberek között. Illetve ha van különbség, akkor nem azért, mert szegedi, kolozsvári vagy szabadkai, hanem mert más-más emberek vagyunk. De egységes nemzet a magyar itt a Kárpát-medencében, és szerte a világon. Bár az is igaz, hogy sok esetben az itteni emberek talán inkább maguk közé valónak tekintettek azáltal, hogy ismerem jól az erdélyi valóságot, ugyanazok a gyerekkori élmények jelentek meg nekem is, mint nekik. Tehát jobban összekötött bennünket egy-két történet, vagy jobban meg tudtam érteni, miről szól egy-egy történet azáltal, hogy én is itt, Erdélyben eszméltem és döbbentem rá, hogy ki is vagyok. Akár a pálinkával kínáltak, vagy nagy hideget kellett elviselni egy rendezvényen, akkor megnyugtatóan legyintettek: te biztos bírod a pálinkát és a hideget, mert idevalósi vagy.

– Volt-e kellemetlen élménye főkonzulként, amelyről szívesen lemondott volna?
– Mindig nehezen viseli az ember, ha a magyar közösséget bántják. Szomorú volt látni az elmúlt időszakban a magyar közösségi szimbólumok, a magyar nyelvhasználat ellen indított támadásokat. Mindig értetlenséggel fogadtam azt, hogy miért nem lehet használni a román jogszabályoknak megfelelően a magyar nyelvet, miért érzik egyesek életcélnak azt, hogy állandóan bántsák a magyar nyelvet, a magyar himnuszt, a magyar szimbólumokat. Én azt remélem, hogy eljön az idő, amikor mindenki megérti, hogy nem az által lesz gazdagabb, ha a másikat bántja, hanem az által, ha tiszteli a másikat. A nehéz pillanatok ezek voltak, amikor úgy érzetem, hogy igazságtalanul bántják a magyar közösséget, és az utóbbi időszakban több vezető tisztséget betöltő barátomat is.

– Mi volt a legszebb élménye?
– Nagyon sok szép élményem volt, nehéz lenne egyet kiemelni. Életemnek egy gyönyörű szakasza ér most véget, és hálás vagyok a Jóistennek, hogy én ezt megérhettem. Ez nagyszerű feladat volt, nagyszerű pillanatban: a második Orbán kormány egy új fejezetet nyitott a nemzetpolitikában, és én ezt a kormányzati politikát képviseltem Székelyföldön. Annak köszönhetően, hogy egyfajta nemzeti konszenzus alakult ki a honosítás tekintetében, kedvező pillanatban tudtam elkezdeni a munkámat. A másik nagyon jó dolog az, hogy kiváló csapattal dolgozhattam együtt. A konzulátus közössége hitelesen tudta képviselni azt a kormányzati szándékot, ami megjelent a 2010-es kormányváltás után. Ebben a lelkületben nekünk nem volt nehéz dolgunk, csak fel kellett nőnünk a feladathoz. Legjobb tudásunk szerint végeztük ezt a tevékenységet, és rengeteg nagyszerű élmény ért, sok pozitív visszajelzést kaptunk. Azt szoktam mondani kiküldött kollégáimnak, hogy szerencsés helyzetben vagyunk. Amíg az ember egy átlag munkahelyen sok negatív dologgal találkozik, addig nálunk csak pozitív dolgok vannak: az ügyfél kérelmét elfogadjuk, majd az esküt leteszi, útlevelet tudunk adni neki. És akkor még nem is beszéltem az egész munka lelkületéről, hiszen a honosítási folyamatban pozitív impulzusokat tudtunk a honfitársak fele sugározni, és ezt nagyon szerencsés helyzetnek tartom.

– Hogy érezte magát főkonzulként, és hogy érezte magát a családja Csíkszeredában?
– Nagyon jól éreztük magunkat, egy otthonunkká vált Csíkszereda. Nem is egyszerű sem a családnak, sem nekem visszaszokni Budapestre, szívünk egy részét itt hagytuk Csíkszeredában. A kisebb gyerekek a Petőfi Sándor iskolába, a két nagy a Márton Áron Gimnáziumba is jártak, ezúton is köszönöm azokat az élményeket, amelyek őket mindkét iskolában érték, és a pedagógusok emberfeletti munkáját is köszönöm, mert nagyon jó iskolát járhattak, ahogy nagyszerű volt a Sportklub színeiben is versenyezni.

csikszereda.gov.hu / hargitanepe.ro


Csiripelés Twitterre

Még írhat karaktert.
Név:

Mennyi négy + négy ?



Nyilas írta (2017.01.14. 18:53:41)
Tisztelt Ambrus Zsolt.
Mi lenne, ha például ön (is) segitene, és nem csak Magyarországtól követelne segitséget?
Mert Magyarország csikszeredai főkonzuljának nem biztos hogy fülébe jut, hogy " Rekecsinben leégett egy magyar nyelvet tanítónak a háza" ön viszont láthatóan tud róla. Hát cselekedjen.

Szenvedő írta (2017.01.14. 13:34:34)
„Rekecsinben leégett egy magyar magyarnyelvet tanitónak a háza.„ idéztem Ambrus Zs. hozzászólótól./2o17.o1.14.o1:45:26/
Gondolom az RMDSZ vezetösége is tudosult a szerencsétlenségröl!
Kötelességünk segiteni a poruljárton!!!!

Ambrus Zsolt írta (2017.01.14. 01:45:26)
Ha annyira szeretne titeket ott Moldvában, akkor igazán megmutathatná, így a vége fele. Rekecsinben leégett egy magyar nyelvet tanítónak a háza. Egy gesztust gyakorolhatna és segíthetne, persze, ha van szíve és ha van miből. Lenne szíves valaki szólni neki? Ez nem vicc, hogy egy magyar tanár kimaradt az utcára.

Gyimesen Túliak írta (2017.01.13. 16:28:19)
A moldvai magyarok köszönik a sok segítséget a tisztelt konzul úrnak! Köszönjük, hogy amikor a kedvezményes állampolgársági törvény érvénybe lépett eljött közénk és megnyugtatott, hogy nekünk is TÉNYLEG JÁR! Mérföldkőnek számított az a pillanat abban az értelemben, hogy a magyarországi és moldvai magyarok közötti kapcsolat más minőségben és más fokra jutott. Közelebb kerültünk és éreztük, hogy komolyan vettek minket is. Sok sikert kívánunk konzul úrnak a karrierjében és boldogságot a magánéletben!


Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  locsolóversek     bán zsófia     ferencz zsombor     bbte     lovsnap     ezrek     favgas     fehér-fekete fotók     gyergyó, csík     wass albert felolvasás     tojásfestés     háromkút iskola adomany     tan     régió fejlesztés     receptek     borbély zsolt     tojas     pénzügyi     autópálya     lovasnap  
Kulcsszófelhő