Erdély címererdély ma logó
július 28. péntek | Szabolcs napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5656 RON | 100 HUF: 1,4944 RON | több

Archívum
2016.07.29. | 21:04 A nagy változások éve?

4151 19

A 2016-os évről sokan úgy vélekednek, mintha a nagy változás éve lehetne. Mivel én már sok ilyen „nagy változást” megértem, a dolgot nem veszem túl komolyan. Vannak persze, akik Nostradamusra hallgatnak aki, már a XVI. században, előre megmondott mindent, a világ sorsa „nyitott könyv” volt számára. Igaz, csak komoly dolgokkal foglalkozott, főleg háborús eseményekkel, ezeket viszont egész pontosan előre jelezte, de úgy látszik senki nem hallgatott rá, mert különben az előrejelzéseket meghazudtolva a legtöbb háborút le lehetett volna fújni.

Nostramadus 2016-ra,. a régi Mezopotámia területéről ( a mai Irak) elinduló bandáról beszél, akik rettegésben tartják az iszlám és keresztény világot. Normális, hogy mindenki az Iszlám Állam terroristáira gondol, A nagy „látnok” filozófus, egy olyan nagy háborút emleget, ami a barbár csoport és a nyugati keresztény világ között törne ki, és jó pár évtizedig tartana.

Egy szóval sem akarok a világ legsikeresebb jövendőmondójával vitatkozni, de ha igaza lenne, és az Iszlám Állammal való háborúzás ténylegesen hosszabb időt venne igénybe, akkor megérdemeljük a sorsunkat. Ha a keresztény világ nem tud a maga portáján rendet teremteni, és megvédeni civilizációját, kultúráját idegen támadástól – bárhonnan is jöjjön ez- akkor nincs miről beszélni, akkor várjuk meg türelmesen a véget, a beolvadást, vagy a lassú, de biztos pusztulást.

Ha a dolgokat komolyan vennénk, 2016 ténylegesen döntő év lehetne kétezer éves kultúránk történetében. Múlt hónapi cikkemben idéztem egy számunkra teljesen idegen kultúrából származó, muszlim hercegnő szavait, aki szerint az emberiség fordulópontjához érkezetünk. Ő elsősorban a „normálisan” gondolkodó világ, és az erőszakot alkalmazó terrorista csoportok közötti választóvonalat emlegeti, hiszen az állandó terror, amit ma a világunkra kényszerítettek, akadályozza a békés, normális életformát. Persze nem csak ez a választóvonal, ami az emberiséget, ezt a hétmilliárdos, hatalmas és nagyon különböző tömeget elválasztja, de a nyugati világ jelenlegi problémái közül, kétségtelenül a terrorizmus állandó jelenléte a legnehezebben kezelhető válsághelyzet. A normálisan gondolkodó emberekben, akik óráról órára értesítést kapnak a világ eseményeiről, naponta felvetődik a kérdés, hogy miért kell állandó rettegésben élni, miért van a világ nagy részén egy állandó feszültség, egy megmérgezett légkőr, háborús hangulat, terrorfenyegetettség, szóval egy állandó bizonytalanság. Miért nem tudunk végre egy nyugodt, kiegyensúlyozott Világot teremteni, ahol a fantasztikus szellemi, technikai, tudományos ismereteket gyümölcsözve mindenki boldogan tudna élni? A kérdésre sok féle válasz érkezhet, és mint mindenben, úgy ennek a kérdésnek a megválaszolásában is döntő szerepet játszik az eszmei, politikai és társadalmi hovatartozás.

A nyugati kultúrkörben élő emberek nagy része, a terrorizmust korunk legújabb nagy fenyegetésének tartja, és természetesen elsősorban az arab, muszlim világgal hozza összefüggésbe. Ez végeredményben logikusnak tűnhet, de mégis hibás felfogás. Terror mindig létezett, mióta történelmünk létezik, történelmünk része. Hibás azt is hinni, hogy mindig az elnyomottak részéről indul. Egyáltalán nem így van, sőt leggyakoribb alkalmazása „felülről” indult, valamelyes politikai, vagy ideológia cél elérésének, vagy egyszerűen a hatalom kiterjesztésének érdekében. A terror mindig pusztítás, öldöklés, véres leszámolás. De a háború is az, hol van a különbség. Nehéz kérdés, meddig „csak” háború” a másik ember megölése, és mikortól terrorcselekedet. A legnagyobb különbség talán a terror kiszámíthatatlanságában rejlik, a háborúra valamennyire felkészítik az embereket, a terror, mint a villámcsapás az égből, úgy támad ránk. Nos, a történelemben mindenki úgy tanulja, hogy a „mi” háborúnk az mindig igazságos volt, az ellenséges katonát rossznak, veszedelmesnek tartottuk, és minden lelkiismeret-furdalás nélkül meg lehetett ölni. De ha megölöm a katona feleségét, gyermekét, ha elpusztítom házát, ha lerombolom a hazáját, szóval mindent ami az övé, akkor az már nem háború, hanem terror. A terror „elméleti” kutatása az utóbbi időkben már könyvtárnyi anyagot termelt, és a védekezés ellene új szakmákat hozott létre, úgy elméleti, mint gyakorlati téren. Vannak ilyen és olyan terrorszakértők, nemzetbiztonsági szakemberek, és a katonaság, illetve rendőrség speciális terrorelhárító alakulatokat hoz létre. Mennyire hasznosak ezek, kérdezhetnénk, vagy csak álcázása a valódi problémának ? Nem kellene védekezni, ha nem adok arra okot, hogy engem valaki annyira meggyűlöljön, hogy el akarjon pusztítani. Az évszázadok óta tartó, ún. „legitim” terror, ami fentről, az uralkodó osztály akaratát kényszerítette a tömegekre, mindig is kegyetlenebb, mint a „magánterror”. Ha ez végképpen megszűnne, az egyéni akciók is megritkulnak. Már többször idéztem a zseniális amerikai gondolkodót, Noam Chomskyt, aki a terrorizmus megállításának kérdésére, ezt mondotta;- tessék abbahagyni a benne való részvételt. Önmagában már ez is óriási mértékben csökkentené a világon a terrorizmust.

Nem ajánlatos azonban a terrorizmus problémájánál lehorgonyozni, mintha ez volna a világ legelső, legnehezebben megoldandó problémája. Ha rendezzük a többi dolgokat, akkor csökken a terror. Ha igyekszünk az emberek többségének a jólétét, nyugalmát biztosítani, ha nem törekszünk korlátlan hatalomra, hanem igyekszünk mindenkivel együttműködni, és lehetőséget adni, hogy mindenki beleszólhasson sorsának alakításába, akkor csökken az elégedetlenség, csökken a lázadásra való készség, csökken a terrorra való hajlandóság.

Valószínűleg még sokáig nem lehet eldönteni, miért nem tud az emberiség békében, harmóniában élni, miért nem igyekszik közösen rendezni földi életét. Filozofálással, szép eszmékkel, prófétákkal és vallásalapítókkal, ez eddig nem sikerült, hiszen mintha szakadék nőtt volna a különböző vallások, és ideológiák között, ahelyett, hogy közelednének egymáshoz. Az egyszerű ember különben sem befogadó bonyolult és elvont szellemi fejtegetésekre, egyszerűen keresi a választ, miért nem tudunk nyugodtságban élni. Biztos, hogy az emberek nagy százaléka, a világ különböző részén egyformán látja, hogy a Világ nem fejlődik jó irányban.

Általában tapasztaljuk, hogy már saját és családunk életének irányításával kezdődnek a gondok. Gyermekkorunkban úgy tanultuk, hogy életünk, sorsunk irányítása a saját kezünkben van. Az ember, ahogy mondják, tudatos lénynek született, agyunk és érzékszerveink segítségével képesek vagyunk megérteni és analizálni a körülöttünk zajló eseményeket, és világunk összefüggéseit. Mentől szélesebb, gazdagabb a tapasztalat, annál könnyebben tudjuk életünket irányítani. Nos, a fenti „tétel” csupán elméletileg létezik, mert a mai valóság lányegében más. Ma már semmit nem lehet kiszámítani, az egyént nem saját elképzelései, hanem külső erők irányítják. Ezt a legtöbben nem is veszik észre, legfeljebb később, évek elteltével döbbenek rá, hogy egy olyan életformába kerültek, amit korábban el sem tudtak képzelni. Nem is folytatom, mert olvasóim nagyon jól ismerik az esetek százait, ezreit, ahol az eredeti elképzelésektől, a külső kényszer hatása alatt, messzire el kellett távolodni. Tudják azt is, hogy a rendszerváltás után egész más világ kezdődött, de a csalódottság igen nagy, mert nem ilyen világot képzeltünk el !

Mert mi is történt. Negyven évig a marxista osztályharc irányította életünket, és a vele járó terror, üldöztetés, meghurcolás, állandó életveszély. Aki hallgatott, beilleszkedett, vagy szerencséje volt, átvészelte ezt a korszakot, és örömmel várta a politikai felszabadulást, egy új világ kezdetét. De csalódtunk, mert az ideológiai, és testi lelki terror helyett, valami más, talán látszólag kevésbé, de távlatilag nagyon veszélyes világba csöppentünk, melynek a végső kimenetelét csak sejteni, de egészen pontosan látni nem lehet.

Az 1990-es évek utáni politikai változás lényegét egyetlen mondatba lehet tömöríteni: Az új rendszerben, az élet minden kis szegletét, a gazdasági megfontolás irányítja. Ez egy olyan tény, amit senki nem tud megcáfolni. A kérdés az, hogy mennyire helyes ez a végtelenül materialista gondolkodásmód, melynek lényege az, hogy a Világot a pénz erejével globalizálni, hatalmas egységgé lehet kovácsolni. Sajnos van egy érvük, ami nagyon hatékony, éspedig az, hogy a vallások által hirdetett, – mindenkit szeressünk, és egy közös isten imádatában egyesüljünk,- gondolat megbukott. Enni, inni, lakni, ruházkodni mindenkinek kell, biztosítsd tehát az anyagiakat, és így mindenki boldog lehet. Kenyeret és cirkuszt a népnek ! A rómaiaktól visszamaradt szállóige, mint már sokszor történelmünk folyamán, ma is beigazolódni látszik. Ez így nagyon szép és jó lehetne, ha ezeket az anyagiakat, közösen, megegyezéssel tudnánk előállítani, közösen és igazságosan széjjelosztani, hogy minden embernek legalább a létminimuma lehetne biztosítva. De az új rendszer fütyül minden igazságosságra, önző, hatalomra törekvő, és csak egy igen kis rétegnek biztosítja a jólétet, de abból is legeslegjobbat, a többi pusztulhat, úgyis sokan vagyunk.

Írásom címe ; lehet e 2016 a nagy változások éve? Valószínű, hogy a kérdés szónoki marad, mert ma, június 21- én, a nyár első napján, ezt még nem lehet tudni. Világunk eseménydús, naponta újabb és újabb jelentések a világ különböző részéről, és a hírek nagy része rossz. Régen is mozgott a világ, naponta történtek érdekes dolgok, de akkor még nem létezett a kommunikációs társdalom, nem voltunk digitalizálva. A szupertechnika szinte mindenre képes, mindenről értesít, mindent közelebb hoz, mindent az agyunkba tömköd, érzékszerveink nem pihenhetnek, a dolgokat igyekszünk megemészteni, de könnyen elfásulunk. Még nem tudni, hogy ez az „okos-telefonok” világa, mennyiben segített életminőségünk megjavításában, vagy talán rontott rajta. Az már biztos, hogy az internetes hírforrások általánossá válásával, a tömegmanipuláció sikeresebb lett..

Most zajlik a Foci EB, elég izgalmas, de nem csak a játékok, hanem a félelem miatt, ami erre az eseményre rányomta bélyegét. Még azok is félnek, akik nem mutatják, akik ezt nem merik bevallani. Félnek, mert bárhol robbanhat egy kicsi, vagy nagyobb bomba, vagy valaki rád ugrik és kést nyom a bordáid közé. A támadás jöhet a kiszámíthatatlan terroristák felől, akik ellen a rend őrei nyakig felfegyverkezve éberen védekeznek, de szabadon szaladgálnak az őrült drukkerek is, akik a sportünnepségeken élik ki szadista hajlamaikat, vagy egyszerűen adrenalin bőségükben megvadulnak. Az egész nagyon szomorú, és akárhogy igyekszem, már nem tudom ezeket a világeseményeket igazából élvezni. Nemsokára kezdődnek Brazíliában az Olimpiai Játékok, hasonló problémákkal, na és pluszban a vírusok, amiket, akárcsak a terroristákat, egyszerűen nem lehet nyakon csípni.

Az év utolsó nagy eseménye, a nagyon izgalmasnak tűnő amerikai elnökválasztás. A két jelölt már majdnem biztos. A Clinton családot már ismerjük, a vélemények róluk különbőzek, ez normális reakció. Amennyiben Hillary Clinton lesz az új elnök, az amerikai külpolitika nem sokat változhat, mert a családot nagyon erős amerikai pénzügyi elit támogatja, akik a támogatás fejében várnak is valamit. Hogy ennek az elitnek a „ mi Soros Györgyünk” is tagja, az sem titok, de az ő szerepét nem értékelném fel. A másik oldalon álló Donald Trump személye egy óriási kérdőjel. Sokan idiótának, teljesen beszámíthatatlannak tartják, sokan viszont esküdnek rá, őt tartják a jelenlegi válságos helyzetben a legjobb alternatívának. A gazdasági problémák, a terrorizmus és általában a migráció kérdéseiben az amerikaiak nagy része Trump programjában bízik. A republikánus vezérkar viszont nem látná szívesen Trumpot elnökként, hiszen a republikánus körökből sem hiányzik a „bankrendszer szelleme”, egy ilyen kiszámíthatatlan személyiség csak zavarná terveiket. Találgatni az elnökválasztás esélyeit nem érdemes, a döntés az amerikai nép kezében van, nekünk semmi befolyásunk nincs az eseményekre, odafigyelni viszont azért szükséges, mert Európa jövője sajnos a jövőben is nagy mértékben függ az amerikai politika alakulásától, és ezen, már nagyon ideje lenne változtatni.

Végül is miért foglalkozunk olyan sokat az amerikaiakkal, hiszen itt Európában van elég megoldatlan problémánk. Persze, hogy van, de sajnos a problémák legnagyobb része, éppen tőlük ered, velük van a legtöbb baj. Szinte látom, ahogy Amerika- barát olvasóim most sértődötten, kérdezik; hol lennénk mi Amerika nélkül, ha ők nem segítettek volna, a náci és kommunista hatalom leverésében, ki tudja mi lenne ma az Unió helyén. Nem vitatkozom, van igazság a tételben, de abban is biztos vagyok, hogy ezt nem miattunk, hanem saját magukért tették. Eszembe jut a manipuláció egyik ismert szaktekintélyének, az osztrák Josef Kirschnernek, egy találó mondása: A világ főleg nem olyan emberekből áll, akik neked csak a legjobbat akarják. Igen, a legjobbat, de saját maguknak..

Még a múlt század húszas éveiben, az európai egység megálmodói, így fogalmaztak: – „Páneurópa legfőbb célja pedig az lenne, hogy politikai-katonai védelmet teremtsen Oroszországgal szemben, és gazdasági védelmet Amerikával szemben”. Már tudjuk, hogy a szovjetekkel nem boldogultunk, negyven évig terrorizálták egész Kelet-Európát, milliók pusztultak el ártatlanul, társadalmi rétegek tűntek el, vagy átalakultak, és a fél évszázados agymosás nyomai még mindig érezhetőek Európa keleti részén. Az is igaz, hogy amerikai segítség nélkül talán még mindig november 7.-ét kellene ünnepelni, de a változást mi már 60 évvel ezelőtt „szorgalmaztuk” , a vérünkkel, de akkor ránk se hederítettek, Amerikának akkor még nem volt sürgős, a felszabadulás akkor következett, mikor az „nekik” hozta a hasznot. Ahogy már régebben fogalmaztam: Ma már tudjuk, hogy cseberből vederbe kerültünk, mert a szocializmusban keservesen csalódtunk, a helyébe lépő „vadkapitalizmus” pedig zavaros, a mai helyzetet nézve, szinte katasztrofális állapotot teremtett.

Igazi változásra csak akkor számíthatunk, ha végre önállóan tudnánk ügyeinket intézni. Ehhez viszont egy közös európai gondolkodásra lenne szükség, ez viszont még nem létezik, mert a vélemények, a régi beidegződött politikai, ideológiai különbségek miatt, merőben különbözőek. Az évek óta tartó euróválság már a széteséssel fenyegette a valutauniót, a most aktuális menekültválságban pedig, főleg a kelet, és nyugat-európai nemzetek közötti álláspont különbségek miatt nincs megegyezés . A fennálló problémák kiéleződését bizonyítja, hogy Nagy-Britanniában, napokon belül népszavazással döntenek az Unióban maradás, vagy elszakadás kérdésében.

A globalizáció eredményeképpen, a gazdaságot világszinten irányítják, hazai szinten már majdnem semmit nem tudunk eldönteni, szinte minden döntésünkbe Brüsszel, valószínűleg külső nyomásra beleszól, és olyan lépésekre kényszerítene, melyet Európa népei nem akarnak elfogadni.

Miért történhetett, hogy az Európa Unió, mely évszázadok óta létező 28 európai nemzet szövetsége, és igyekszik a még kívül maradt országokat is magához csábítani, egyáltalán nem gondolkozik európaiasan, a vezetésben semmi nincs, ami arra utalna, hogy itt tényleg valami európai szellem uralkodna. A globalizációs tendenciák tehát nem csak a pénzpiacokra szorítkoznak, hanem kiterjednek egész kultúránkra, mindennapi életünkre is.

Visszaugrok Amerikához, mert az onnan kiinduló új világnézet összes „vívmányait”, a gazdasági irányításon felül, tehát a fogyasztói szokásokat, a divatot, a médiát és főleg a mai ifjúság életfelfogását az amerikai szándék, az amerikai minta irányítja. Egyes vélemények szerint a Világ amerikanizálódását már nem lehet leállítani, hatása az egész földrészre kiterjedt, és helyébe lépett minden más próbálkozásnak. Tény, hogy jobb, mint a német nácizmus, és a szovjetek nemzetközi kommunizmusa, de nem valószínű, hogy megérdemli azt a bálványozást, és látszólagos sikert, amit eddig felmutatott. Amerikától lehet tanulni, lehet őket eredményeikért tisztelni, de kiszolgáltatni magunkat az ő szupermodern, szabados életstílusuknak, világhatalmi ambícióiknak, és annak a jelszónak, hogy „Amerika first”- Amerika mindenekelőtt- nem érdemes, és nem is ajánlatos. Röviden; nem kell megengedni, hogy egyedül amerikai eszmények uralják, és terrorizálják a világot !

Az amerikai hatás több hullámban „ támadta” meg a világot, és legerősebb hatása kétségtelenül nyugat-Európában érzékelhető. Dél-Amerika védekezik, de nem elég sikeresen, kelet-Ázsiában már erős a jelenlét, és a jövőben, Oroszország és Kína meghódítása következne. Az iszlám államok valószínű, hogy nem adják meg magukat, bár ebben is eltérőek a vélemények. Az Arab Tavasz próbálkozás balul sikerült, és eredményét, illetve eredménytelenségét, most Európa szenvedi. A jól megtervezett menekült áradat szintén az amerikai terjeszkedés terveihez kapcsolódik, és ezt Európában vagy nem akarják elismerni, vagy igenis támogatni akarják.

Földünkön jelenleg három nagyhatalom létezik, akik igyekeznek a másik kettővel szemben, előnypozíciót szerezni. Az Egyesült Államok, mint gazdasági, politikai és katonai szuperhatalom, óriási fölényt élvez, és ezt az elsőbbséget a jövőben is meg akarja tartani. A Szovjetunió szétesése után, a hatalmas kiterjedésű Oroszország nehezen bár, de óriási nyersanyagtartalékának köszönhetősen, valamennyire kimászott a szakadékból. Mai helyzete válságos. Történelmi hagyományainál fogva Európához tartozna, hiszen legalább az 1814-es bécsi kongresszus óta, az európai politika egyik alakítója. Az évszázadok óta a Nyugattól elszigetelt Kína, ma a Világ legnépesebb és gazdaságilag leggyorsabban fejlődő nagyhatalma, szerepe, az emberiség jövőbeli sorsának alakításában , megkérdőjelezhetetlen.

És mi van velünk, Európával ? Az Európai Unió 28 államával és több, mint fél milliárd lakosával, Kína és India, után a harmadik legnépesebb népcsoport. A múlt század közepéig, politikai és kulturális téren, mi irányítottuk a világot. Termelésben és fogyasztásban ma is az elsők vagyunk, ami hiányzik, az egy önálló, jól működő hadsereg, és a gyenge központi irányítás nincs összhangban a nemzeti kormányok elképzeléseivel. Keleten Oroszország és Kína, nyugatról az Egyesült Államok erős nyomása, ami már-már a gyámkodással is felér. Milyen lehet a jövőnk, mi a teendő, ezt kell hamarosan eldönteni. Ha akarunk, önálló nagyhatalommá válhatunk, erre adottak a lehetőségeink. Vagy maradunk az Egyesült Államok csatlósai, kiszolgálói, aláírjuk a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodást és ezzel elveszítjük azt a minimális gazdasági és politikai függetlenségünket, ami még megmaradt. Illetve kiegyezünk az oroszokkal, és együtt erősítjük az eurázsiai tömböt, Kínával is jó kapcsolatokat fenntartva. Mindamellett megtarthatjuk Amerika barátságot is, és egyengetnénk a nagyhatalmak közeledését, mert végeredményben csak egy globális együttműködés mentené meg a világot a ránk leselkedő energia és nyersanyaghiány, a víz és élelmiszer válság, és nem utolsó sorban a népességnövekedés által hamarosan bekövetkezhető globális válságtól. A megoldás, egy gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság elérésére, csak globális együttműködésében keresendő, ez viszont politikai és diplomáciai összjátékot feltételez, és kizárja az „egyeduralmi” ambíciókat.

Melyik a helyes út Európa számára, és milyenek a kilátások. Talán a 2016-os év mégis döntő lesz számunkra? De milyen az amerikai álláspont ? Ragaszkodik régi, már hosszú évtizedek óta megfogalmazott geopolitikai stratégiájához, vagy hajlandó lesz külpolitikáján változtatni. Ugorjunk vissza az időben.

A skót brit tudóst, H.J. Mackindert tartják a geopoltika klasszikusának. Még 1904-ben fogalmazta meg érdekes tételét, mely szerint Eurázsia lehet a világ kulcsövezete, és ebben a térségben Oroszország töltheti be a régi Mongol Birodalom stratégiai szerepét, ami hasonló Németország Európa közepén betöltött szerepéhez. A skót tudós már akkor veszélyben látta az angol Világbirodalom sikeres jövőjét, és a nagy ellenfelet, egy esetleges német-orosz szövetségben látta. Ennek ellensúlyozására ajánlotta, a francia-angol együttműködést, ami az I. Világháborúban , az Egyesült Államokkal kiegészülve, mint antant, meg is valósult.

A mackinderi képlet az amerikai külpolitika számára ma is aktuális. A híres (hírhedt) lengyel Zbigniew Brzezinski 1999-ben megjelent ; „A nagy sakktábla” című könyvében világosan leírja: „Európa, vagyis Eurázsia nyugati része, még mindig jelentős politikai és gazdasági hatalmat képvisel, Ázsia pedig a gazdasági növekedés létfontosságú központja lett. Amerikának, ha meg akarja őrizni jelenlegi világhatalmi elsőbbségét, akkor meg kell akadályoznia, hogy egyeduralkodó és ellenséges eurázsiai hatalom jöjjön létre.” A keresztény Oroszország, és vele az Eurázsiai Gazdasági Unióban szövetkező ázsiai államok tehát semmi esetre sem szövetkezhetnek az Unióval, főleg nem Németországgal.

Az Egyesült Államok, az új világ, kezdeti felemelkedésétől a mai napig, mentalitásában lényegében semmit nem változott. Ök a világ kiválasztott népe, elhívatottságukban, és abban, hogy országuk isten saját országa, rendületlenül hisznek. De lépjünk át a mítoszokon és nézzük meg, hogy meddig terjedhet az amerikai hegemónia kényszere, ránk európaiakra, és az egész világra. Azt láttuk, illetve látjuk, hogy a muszlim világot, ahogy ők elképzelték, nem lehetett meghódítani. Vannak ugyan a térségben szövetségeseik, pl. a szaudik, de ezek nem igazi barátok, az együttműködés csak felszínes, az iszlám világ nem szereti Amerikát, és a muszlim eredetű terrorizmus elsősorban az amerikai hatalom ellensége. Ezt azért hangsúlyozom ki, mert ha egy kicsit távolodnánk az amerikai elképzelésektől, enyhülne a terrorveszély Európában. Európának, bármilyen szomorúan is hangzik egyesek számára, sürgősen felül kell vizsgálnia az Egyesült Államoktól irányított külpolitikáját . Ennek egyik legjobban vitatható pontja az oroszok elleni állandó áskálódás, Putyin elnök és politikájának merev elutasítása, és a hosszú idők óta tartó kereskedelmi embargó Oroszország ellen . Az Ukrajnán keresztüli kísérlet, hogy az orosz belpolitikában válságot okozzon, balul sikerült, eredménye lett a Krim -félsziget annektálása Oroszországhoz. Bele kell nyugodni, hogy az oroszok soha nem fogják elismerni az Egyesült Államok kivételes vezetői státuszát, és azt, hogy a világpolitika irányítása kizárólagosan Washingtonból induljon ki. Európának viszont szüksége van Európa legkeletibb és leghatalmasabb nemzetére.

Még mielőtt befejeztem fentiekben elkezdett fejtegetéseimet a nem titkolt amerikai szándékról, melynek lényege Németország és ezzel az Unió gyengítése, és elszigetelése Oroszországtól, érkezett a hír az angol népszavazásról. Lapzártáig még van egy picinyke idő, hozzászólnék a témához.

Igen, úgy látszik, hogy 2016 mégis lehet a nagy változások éve. Nem használok nagy szavakat, mint azt sokan teszik, de annyi biztos, hogy az Unió életében változások következnek, és remélhetőleg pozitív változások. A britek, az előrejelzéseket meghazudtolva, a kilépés mellett szavaztak. Talán még ők sem hitték igazán, hogy sikerül, mert a közvéleményt ügyesen a bennmaradásra késztették, nemcsak otthon, de még külföldről is. (A magyar kormány, pár nappal a referendum előtt, egy nagy példányszámú napilapban, hirdetésben szólította fel a briteket, hogy a kilépés ellen szavazzanak Sokan csodálkoztak, én sem értettem a logikát. Orbán miniszterelnök az Unió egyik leghangosabb bírálója, – hozzáteszem jogos bírálója- de mit akar az angolokkal. Ők tették, amit jónak láttak, a döntést befolyásolni értelmetlen. A mi népszavazásunkat erősen bírálja a saját ellenzékünk, erre joga van, még ha hülyeség is, ez persze a kormánynak nem tetszik. Akkor miért avatkozik más ország belügyeibe ? )

Lesz változás, de azért felfújni a dolgot nem érdemes. Európa sorsa nem ettől a népszavazástól függ , és bár remélhetőleg lesz változás az Unió politikájában, nem egyes országok be, vagy kilépése a lényeg, hanem hogy végre ébredjünk magunkra, és vegyük kézbe sorsunk irányítását. Az Unió tovább él, britekkel, vagy nélkülük, de a mai vezetőknek meg kell érteni, hogy az Európai Unió, csak szuverén nemzetállamok egyenrangú szövetségében boldogulhat, ahol Brüsszel betölthet egy bizonyos, nagyon fontos feladatot, de nem dirigálhat, nem dönthet kimondottan nemzeti érdekszférák problémáiban. Az Európához tartozó Oroszországgal, az ellenségeskedés helyett, barátságos kapcsolatokat kell kiépítsen, és amerikai „ barátait” , tisztelettel bár, de távol kell tartsa, a kimondottan Európát érintő kérdésekben. Például, hogy akarunk e egy idegen kultúrával összekeverve fejleszteni gazdaságunkat, vagy néha arra is gondolhatunk, hogy Európa egy keresztény kontinens.

Nagy-Britanniában pedig csak most kezdődik az igazi vita, hiszen a referendum jogilag nem kötelezheti a kormányt a kilépésre, a skótok és írek pedig már az „ anyaországtól„ való elszakadásról beszélnek.

Azt hiszem 2016 még rejteget számunkra egy-két meglepetést. Várjuk meg türelmesen a fejleményeket.

Megjelent a „ KAPU” folyóirat június-júliusi számában.

Hollai Hehs Ottó, Németország


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!

Hollai írta (2016-08-17 12:53:23)
Semmi nem mentheti, ha két város ártatlan- nem katona- civil lakosságát, csak úgy kísérletképpen elpusztítjuk. Ezt nem lehet megmagyarázni és védeni sem szabad.
Az igaz, hogy a japánok nagyon kegyetlenek tudnak lenni, erről különben részletes cikket írtam, ami a mandzsúriai ún. emberkísérleteket illeti. De ez sem indokolja az amerikai álláspontot, akik különben éppen azokat helyezték vissza Japánban, kulcspozíciókba, akik a háború alatt a legszörnyűbb bűnöket követték el.
És végezetül; ki lesz majd igazán jó a Világnak, nov. 8. után ?
Hollai

Gumidomino írta (2016-08-16 02:26:47)
Mikulás úr, a mai átlag amerikai egyszerüen köp Hiroshima és Nagaszaki akkori elpusztitására. Személyszerint én is helyesnek tartom hogy így történt habár ezért már nyiltan megkritizáltak ezen az oldalon. A japán császári birodalom katonái hihetetlen kegyetlenséggel bántak a civilekkel és a hadifoglyokkal, öngyilkos módon védték a terrorral elfoglalt területeket. Elkövettek azonban egy sulyos hibát; orvul hátbatámadták az USA-t. Amerika jogosan lecsapott rájuk.
Lényeges változást a világ számára csak az amerikai elnökválasztás hozhat November 8-án.
Ezt mi tudjuk a legjobban.

Mikulás írta (2016-08-14 23:13:22)
Hollai terrorizmusról szóló észrevételeit azzal támasztanám alá, hogy az átlag amerikai ma is megszállottan védi Hiroshima és Nagaszaki elpusztítását, vagyis az amerikai államterrorizmust. Fura mód az amerikai vallásos rögeszme (eretnekség) miatt, miszerint ők kiválasztott nép, éppen a vallásos amerikai típus a legrosszabb, míg a világi-szekuláris gondolkodókban több a józan ész és az emberség.
Amerika vezető katolikus folyóiratai újra és újra elmagyarázzák, cikkekben elemzik, miért volt menthetetlen bűn teljes városok elpusztítása atom- és gyújtó bombákkal (Drezda, Hamburg, Tokió), s az olvasók válasza a hozzászólásokban mindig ugyanaz: ingerülten elutasítják a Katolikus Egyház álláspontját, mert úgymond minden japán ellenség volt, csecsemőtől az aggastyánig, és az ellenséges Japánt szolgálta (vagy készült szolgálni - csecsemők) valamilyen szinten. Tehát, mondja az amerikai, Amerikának mindenre joga volt Pearl Harbor után, akár Japán teljes elpusztítására is.

Nyilas írta (2016-08-12 15:21:59)
Pesti Srác.
A tiszteletet nem követelni kell, hanem kiérdemelni. Én legalábbis úgy tanultam még akkor, amikor tudták az embereek, hogy mi az a tisztességes vita.

Hollai írta (2016-08-12 12:42:03)
Be akartam fejezni ez a medő vitát, de pesti srác hozzászólása rákényszerít, hogy ismét irjak pár szót-
Miért ír valaki dolgokról, aki nem ismeri a hátteret.
1. Szabad publicista vagyok, aki évtezedekig ingyen , honorárium nélkül adta át írásait, anyországi, és erdélyi lapoknak.
2.A Kapu , nem kaiadó, hanem egy folyóirat, és nincs tulajdonosa, kínlódik 28 éve, hogy megjelenhessen.
3.Az én jövedelmem egy 1000 eurós nyugdij, amit Németországban kapok, kézkezi munkám után.
Egy pár éve , ehhez jön a románoktól egy pár lej, az ott eltöltött börtön éveim kárpótlásaként-
4.Igen, külföldön megszedtem magam, ebben igaza van: tapasztalatokkal, amik bizonyítják, hogy a vadkapitalimus, majdnem olyan rossz, mint amilyen a kommunizmus volt.
Ajánlatom áll, szívesn iszom Vele, ( nem Veled ) egy kávét,hogy megszeliditsem.
Üdvözlettel
Hollai

Pesti Srác írta (2016-08-11 11:27:24)
Örvendek, hogy ismét bizonyította, nagyszerűen ért a véleményterrorhoz. A külföldre szakadt hazánkfiainak szokásos lekezelő stílusa üt vissza. Amúgy, ha magyar lenne ismerné a magyarok nem tegezik egymást szíre-szóra. Megadják a tiszteletet egymásnak nem úgy mint maga. Sajnálom, ha az őszinteséget hibának veszi. A 83 éves kora nem érdem, hanem múló állapot. Az idős kor nem hatalmazza fel semmire. Az öregkori alzheimer kór idővel csak súlyosbodni fog.
Ez a honlap egy privát, de nyilvános vitafórum is. A vitában elhangoznak súlyos argumentumok is, akár tetszik magának "távolbaszakadt" hazánkfia akár nem.
Az meg főleg nem érv, hogy vásárolt magának egy kulturális kiadót, lappal egyetemben. Ezt bárki megteheti, kinek elegendő pénze van. Nagy hirtelen számolva ma Magyarországon mintegy 48 ilyen lap jelenik meg és a legtöbbjük nem törekszik az abszolút véleményformálásra. Azt hiszi, hogy ha már nyugaton megszedte magát visszajön és osztja az észt, nekünk magyaroknak?

Antalm írta (2016-08-11 00:31:20)
Tisztelt Hollai Ur!
Isten éltesse,- örvendek öszinteségének. Megvoltam gyözödve, és
eszmei alkotásai bizonyitják az Ön hiteles korrát.Komoly mellé állással-tapasztalatait osztja vellünk olvasóival.
Korban én is közeledek Ön felé, de tehetségben távol vagyok még.
Nagyon szivesen olvasom mindig irásait,--azt szeretem benne, hogy felvilágit eszmei varázsaival az élet komplex valóságairól. Ön egy nagyon olvasót-kulturált ember.
Szeretném nagyon sokszor olvasni ezután is tudományos munkájait.
Nagyon jó egészséget, frisseséget a továbbiakban is Önnek,
Antalm, Csikszereda.2O16.augusztus

Joe írta (2016-08-11 00:27:01)
Gumidomino ur. Hatha igy kiengedik a velemenyemet????? Osztalyellenseg??? Ezt a szot is olvasta valahol?? Nagyon zavaros a szemlelete,ezert nem csodalkozom a beirasain. Az ertelme olyan alacsony,hogy nem kepes felfogni,meg az egyszeru dolgokat sem. Pelda; a foldalatti tevekenyseget folytato emberek nem tartoznak egy politikai szervezethez!!!,bar a felanalfabetak olvasnak,az nem jelenti,hogy meg is ertik!!! Es ez szegyen,sot gyalazatos,mert tudatlansagukban gyulolkodok. Sajnos maga tobbre becsuli magat az egybajtos agyaval,az itt felsorolt nemzetek,fajok,vallasok magaskepzettsegu tagjainal. De valoszinu,hogy ha kiengedik,es elolvassa , ugysem erti meg. Na ezert nem fogok a maga beirasaira sem reagalni. Tudja,hogy mi a hulye ember meghatarozasa??? Akit tenyekkel sem lehet meggyozni. Es magat biztosan nem. Majd ilyen egyenek dontik el,hogy kinek mi a fontos. Es egy ilyen ember donti el hogy en milyen vilagnezetet kepviselek???Csak fogja kemenyen az eke szarvat,kapaljan sebesen,es hagyja

Hollai Hehs Ottó írta (2016-08-10 01:02:06)
Pesti Srácnak már válaszoltam a dr, Pungur cikk kapcsán.
A hangnem amit használ nem alkalmas a további beszélgetésre. Betöltöttem a 83.ik évemet,
egy nagyon nehéz tisztességes élet van a hátam mögött, és akkor le kell nyeljek dolgokat, egy ismeretlentől
akit mert barátságosan - magyar szokás szerint lemertem tegezni- azzal válaszol, hogy nem őriztünk együtt disznót. Beteg agy.
Akárkivel nem ül egy asztalhoz. Hát nem is ülünk, hála istennek vannak komolyabb kávé partnereim.
Sajnálom, hogy az erdély.ma honlapon, ezt a hangvételt elkell tűrni.
Szerencsére vannak még olyanok, mint Antaim, akinek köszönöm kedves szavait.
Hollai

Gumidomino írta (2016-08-08 19:20:41)
Joe, ön az osztályellenség. A Magyarok számára a hit és a haza az ami fontos. Ön az elkorcsosult homoszexuális, pacifista, vegyes fajú, szocialista világnézetet képviseli, azt amit manapság egyesek az USA-bol rá akarnak eröszakolni a mai világra. Csak emlékezzen vissza arra hogy milyen volt az idén az Oscar dijak átadása, milyen a nöi USA tornászcsapat összetétele (két fekete, egy spanyol, egy zsidó és egy indián), Es hogy muzulmán fejkendös sportolókat mutatnak az interneten.
Szégyen.
Szégyen.
Gyalázatos.
A francia foci csapatban több az afrikai mint a francia.

Pesti Srác írta (2016-08-07 15:02:09)
Hollai! Ne tegezzen, nem őriztünk együtt disznót. Egy messziről jött azt mond, amit akar...pincében és vitatkozott...?
A kérdéseimre nem tud választ adni, csak személyeskedik...azért én többet vártam volna öntől..de hát ..
Arról nem tudtam, hogy a szeku még a gyerekeket is valllatta...hm...
"Na ,egy jó kávéra, és beszélgetésre meghívlak, ha megadod a telefonodat"... Maga tényleg hülyének néz? Az újraoltási bizonyítványom száma nem kéne?
Kávézni meg nem akárkivel ülök egy asztalhoz, s így magával sem. Vegyen vissza az atyáskodásból, vagy az öregkori elhülyülés már elhatalmasodott magán Otto bá'.

Hollai írta (2016-08-06 23:15:37)
Kedves srácom, lehet , hogy éltél már 56-ban, nem vitatom, de az nem jogosít fel, hogy a nyugati hatalmak aljas viselkedését a magyar forradalommal kapcsolatban
elvitasd.
Ami pedig az önkénteseket illeti, voltak ilyenek, de vissza lettek tartva.
Különben én 56-ban a román szeku pincéjében vitatkoztam a vallatóimmal.
Különben Németországban élek, a kommunisták elől menekültem oda, de van magyar állampolgárságom és sokat vagyok Pesten és Erdélyben is.
Na ,egy jó kávéra, és beszélgetésre meghívlak, ha megadod a telefonodat.
Üdvözöl Ottó bácsi
Hollai

Antalm írta (2016-08-06 11:15:55)
MÁSKÉNT látom!
Hollai Henhs Ottó,- komolyan irta amit irt,-tanulságos koreszme.
Nem a hibáit kell keresni, mind inkább az eszmeiséget. Ahány ember, más és másként gondolkodunk,- jó tanácsadó a felvezetései, mélygondolatü eszes ember!
Vele, ugy tartom ,bárki eszmecserét folytathat,-türelmes nem házsártos,- élettapasztalt személy. Én, gratulálok neki, eszmei irásáért. Sok sikert a tovabbiakban is.!

Pesti Srác írta (2016-08-05 12:44:44)
Kedves Hollai! Nem tudom, hogy hol él. De lényegtelem. A lényeg, hogy nem nagyon van tisztában nemzetközi szerződésekkel (Jalta 1945) és a magyar belpolitikával.
Az akkori nemzetközi helyzetet sem ismeri. A jelent a múltra vetíteni nagy hiba. Amit a határon felsorakoztatott "önkéntes csapatokról" ír az még fikciónak is gyönge. Kikből állt volna az az önkétes csapat? Milyen fegyverzettel? Honnan lett volna fegyverük és sok-sok pénzük? Mert amint tudjuk a háborúhoz sok-sok pénz kell-Raimondo Montecuccoli.
kedves Hollai! Maga egy a zsugások háta megett álló kibic, s a kibicnek semmi sem drága. De azt is tudjuk, mi jár a kibicnek. Én már éltem 1956-ban és lakóhelyem jóvoltából végig "élveztem" az 1956 október 23-tól 1956
november 04.-én hajnalig és később is az eseményeket. Láttam a hajnalban az Üllői úton (vissza)bemasírozó orosz szoldateszkát, hatalmas fegyveres erejüket és ezzel a nyugati hatalmak is tisztában voltak. Őket elfoglalta akkor a szuezi kérdés.

Joe írta (2016-08-04 23:18:31)
Sok sikert Hollai ur,sok sikert. Ezt akarjuk megvaltoztatni,es ez nem lehetetlen, irja Hollai ur. Tenyleg es kikkel,mivel?,mert gondolom,hogy eloszor is penz es tudomany,meg utanpotlas KELLL. Szep lesz,mar el is kezdte,vagy csak elmeleti stadiumban van Hollai ur? Egy joparszor megkisereltek es az orszagba kerult,meg egy jopar millio ember eletebe. Ha megegyszer megkiserelik,akkor marcsak a zenejuk,meg a tancaik maradnak a magyaroknak,mint erdekessegek.

Hollai írta (2016-08-04 12:14:09)
Olvasom Joe, és Botond úrak bejegyzéseit. Az egyik támad, a másik véd engem. Hát ez így van rendjén, ez így nem is roszz.
Botondnak igaza van, az amerikaiak mindenkire fütyülnek és csak azzal törődnek, ami az Ő , saját érdekeiket szolgálja. 56-ban semmiféle nemzetközi szerződés nem tiltotta, hogy egy ország segítsen , egy másik bajbajutott országnak. Pl.nyugati, önkéntes csapatok felsorakoztatása a magyar határ külső oldalán.
Ez elég lett volna, hogy az oroszok ne masirozzanak be M. ra,Maradhatott volna Nagy kormány- kommunistán
- de lényeges reformokkal. Ez csak egy példa, de lehetett volna más módon is segíteni anélkül, hogy nemezetközi konfliktust provokáljanak. 1956-ban egyedül maradtunk.- Aki ennek az ellenkezőjét állítja, azzal nincs mit tárgyalni.
más. Joneak is igaza van:- a világ össze van keverve,stb. és kis országok nagyon is fűggőek valakitől, valakitől.- Nos, ezt akarjuk megváltoztatni.
Világos, úgye ? És ez nem lehetetlen.
Hollai

Joe írta (2016-08-02 22:28:51)
Botond ur,latom nagyon szeleskoru a meglatasa, a nemzetkozi helyzetrol,ugy az 56-os vilagesemenyekrol,mint a mai idok helyzeterol. Persze hogy joga van biralni akarkit Hollai urnak,vagy eppenseggel maganak. De ha mar igy kezdi,hogy nem jottek segitsegre 56-ban,akkor maga nincs tisztaba a nemzetkozi egyezmenyekkel-szerzodesekkel. Gondolja,hogy a sajat kezebe veheti az ugyeinek az intezeset? Nem,mert a vilag osszevan kapcsolodva,technikailag,gazdasagilag,penzugyileg. Foleg a kisorszagok nagyon is fuggoek valakitol,mindenkitol. Nem okoskodok,hanem tajekozodok Botond ur!!! Jobb lenne,ha maga is tobbet tajekozodna,mielott felkapja a vizet. Attol meg beszelhetunk,csak irja meg hogy mirol?

Botond írta (2016-08-02 13:41:06)
Okos Joenak:
Mi ez a buta megjegyzés. Mi az hogy idejét múlta. Szerző a legaktuálisabb problémákról ír, és figyelmeztet, hogy csak egy közös európai gondolkodással lehetne a jövőt intézni, le kellene rázni a külső befolyásokat, és saját magunk vegyünk kézbe ügyeink intézését. Bírálja az amerikaiakat, jogosan. A szabadság harcosai, a szabad világ "megmentői ", akik rohantak 1956-ban, hogy segítsenek nekünk szabadságharcunkban.

És akkor jön Joe, az okoskodással. Irjon jobb cikket és akkor majd beszélünk.

Botond

Joe írta (2016-07-30 14:45:17)
Hollai ur fejtegetesei mar reg idejet multak. Egyelore meg az befolyasolja a vilagot akinek ereje es penze van,foleg tudasa hozza. Allandoan a kozos Europat almodjak,es allandoan ellene beszelnek,cselekednek. Mint mindig a tortenelemben. Nem erteik meg,hogy a „dirigalastol„ nagyon tavol allnak.Dehat allmodozni lehet,csak eppen jon az ebredes is es nem old meg semmit.Illetve egy parnak hoz jo eletet,hiszen nem kell nekik egyebet csinalni,mint felrevezetni az embereket hitegetessel,hiu abrandokkal. A vilag ugy is a gazdasagon,penzen alapul. A tobbi hablaty.

Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  m4     orbán     székelyzsombor     háromkút iskola adomany     autópály     colectiv     erdőszentgyörgy     bán zsófia     gyergyó, csík     régió fejlesztés     székelyvágta     ferencz zsombor     autópálya     tan     erdely.tv     kuszálik     sebestyén péter plébános     bbte     luizi     fehér-fekete fotók  
Kulcsszófelhő