Erdély címererdély ma logó
július 21. péntek | Dániel, Daniella napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5737 RON | 100 HUF: 1,4988 RON | több

Archívum
2014.03.30. | 20:01 Ki is tartja el Erdélyt?

9529 15
Forrás: ziarulunirea.ro

Nagy felháborodást keltő elemzést tett közzé nemrég a Ziarul Financiar című gazdasági napilap, amely a romániai megyék gazdasági állapotát mutatja be a 2012-es végleges mérlegadatok alapján. Az összeállításban a magánszféra cégeinek összforgalma alapján – nem vették figyelembe a bankok, biztosítók, egyéb pénzügyi intézetek forgalmát – Kovászna megye a 42-es lista 38., Hargita pedig a 27. helyén landolt, mindketten 2 milliárd euró alatti forgalommal: előbbi 1,1, utóbbi 1,9 milliárd eurós összforgalommal.

Zavaros szempontok

„Torz adatokat közölnek a háromszéki gazdaság állapotáról, Háromszék valós gazdasági ereje az országos középmezőnyhöz sorolja a megyét, nagyobb megyéket is magunk mögé utasítunk” – jelentette ki a Székely Hírmondónak Ambrus Attila, a Kovászna Megyei Közpénzügyi Igazgatóság vezetője. A szakember szerint ennek az az oka, hogy több fontos gazdaságbefolyásoló tényezőt is figyelmen kívül hagynak. Például hogy a nagy vállalatok, bankok, pénzügyi intézmények Bukarestben adóznak – a megye gazdasági teljesítményének több mint felét jelentik –, másrészt a megyék pénzügyi igazgatóságait régiós központokba összpontosították, ami ugyancsak nem segít az amúgy is zavaros kép letisztulásában.

Másik toplistatorzító tényező, hogy nem veszik figyelembe az egyes megyék lakosságának létszámát. A 210 ezres lélekszámú Háromszéken 1,1 milliárd lejes volt az összforgalom, ugyanakkora, mint a közel 400 ezres, 42. helyezett Botoșani megyében, míg a 809 ezernyi lakosú Prahova megye 7,5 milliárdos összforgalmat regisztrált. Ambrus szerint Háromszék hét nagyobb megyét is maga mögé utasít adóbevételek tekintetében.

A Ziarul Financiar összeállításának egyik szerzője, Dana Ciriperu elárulta a listaállítás paramétereit: kikérték a cégbíróságtól a cégek forgalmi adatait, az alkalmazottak számát, nettó profitot. A cégek számát, a nettó átlagbért és a munkanélküliségi rátát tették egymás mellé, így alakult ki a táblázatuk, amely szerint a román magánszféra 2012-ben évi 230 milliárd eurós összforgalmat bonyolított le Bukarestben és további 41 megyében. Táblázatukból már első rápillantásra is kiderül, mennyire veszélyesen polarizálódott a román gazdaság, hiszen Bukarestnek 81,9 milliárdos forgalma volt – a teljes forgalom egyharmada –, az első tíz pedig a teljes forgalom 70 százalékát bonyolítja le, ők foglalkoztatják az alkalmazottak 80 százalékát. Közel fél ország pedig „bukásra” áll, hiszen 17 megye még a 2 milliárd eurós forgalmat sem éri el.

A listában szereplő adatok tartalmazzák a nagy adófizetők forgalmát is, de Dana Ciriperu szerint annyira kicsi Kovászna megye forgalma, hogy már ez is ráosztja a sereghajtó szerepét. „Alegnagyobb Kovászna megyei cég a görög Olympus által létrehozott Brassó Tejgyár, amelynek 169 millió lejes volt a forgalma, de a többi megye forgalmával összehasonlítva nagyon kicsi” – fogalmazott a bukaresti újságíró. ők ugyan nem nézték a bevételeket, de lehetségesnek tartják, hogy a 12 nagy adófizető a megye forgalmának 40 százalékát jelentse.

Kiválasztás és státus

A nagy adófizetők Bukarestbe költöztetése tízéves találmány, az azokat adminisztráló főigazgatóság létrejötténél a Világbank és az IMF bábáskodtak – legalábbis rájuk hivatkozott a román kormány, amikor találmányával előállt. Az indoklásban az szerepelt, hogy a cégek globalizálódására való tekintettel ezeket külön kell kezelni, és 2004 óta egyetlen kormány sem akadt, amelyben felmerült volna a főigazgatóság decentralizálása, vagy legalább az általa megvalósított eredmények népszerűsítése. Mi több, néhány hónapja még a jelenleg ellenzékben lévő pénzügyér Gheorghe Ialomițianu is vészharangokat kongatott: ha „a nagy adófizetők a megyékhez kerülnek, a helyi bárók erőteljes nyomást gyakorolhatnának rájuk, ami nem tenne jót a költségvetésnek.” A bukaresti költségvetésnek valószínűleg nem tenne jót, de a megyei költségvetéseknek kifejezetten jól jönne – állítják egyhangúan a megyei pénzügyi igazgatóságok és az önkormányzatok vezetői. A nagy cégektől származó adóbevételek fele a nagy adófizetőktől származott, de csak becsült értéket mondhattak, ugyanis egyetlen megyei pénzügyi hivatalnak sincs rálátása azokra a bevételekre, amelyeket a megyéjükben tevékenykedő nagy adófizetőtől bevételez az állam.

Ezek közül tavaly Fehér megyében 22, Brassó megyében 64, Kovászna megyében 11, Hargita megyében 12, Maros megyében 42, Szeben megyében 50 működött, vagyis összesen 195 nagy cég, négyszer kevesebb, mint Bukarestben. Hasonló, megkülönböztetett státusban volt 2013-ban Bukarestben 799 nagy cég, Ilfov megyében pedig 141. A DGAMC által adminisztrált nagy cégek száma 2014. január elsején 2500 volt.

Székelyföld nagy adófizetői

Az Országos Adóügyi és Pénzügyi Hivatal honlapján található nagy adófizetők listája alapján a 12 háromszéki „nagy” összforgalma 1 850 776 245 lej volt – azaz a 4,89 milliárdos teljes megyei forgalom 37 százaléka. És hol vannak a bankok, pénzügyi intézetek, biztosítók? Ez a 12 cég 4019 alkalmazottat foglalkoztatott. Az alapul használt honlapon a Domo Kft.-nek csak a 2011-es mérlege hozzáférhető. A Ziarul Financiar listáján 27. helyen áll Hargita megye, ugyancsak alacsony összforgalommal, 1,9milliárd euróval. Hargita megye 13 nagy adófizetője 2 287 579 969 lejnyi forgalmat bonyolított, szemben a megye 8,4 milliárd lejes forgalmával, ami 27 százalék körüli értéket ad 7898 alkalmazott foglalkoztatásával. A 11. helyen áll 4,9 milliárd eurós forgalommal Maros megye, ahol a 42nagy adófizető cég összforgalma 11 973 930 715 lej (2,69 milliárd euró), valamivel több mint a megye forgalmának fele, 19 418 alkalmazott foglalkoztatása mellett.

A középrégió tíz legnagyobb cégének: E.On, Azomureș (Maros) Romgaz, Continental, Polisano (Szeben), Selgros, Autoliv, Schaeffler, Europharm (Brassó) és Holzindustrie Schweighofer (Fehér) összforgalma 2012-ben 5,2 milliárd euró volt, ami Bukarest-Ilfov, a déli régió és a délkeleti régió után a tisztességes negyedik helyet jelenti az országos összevetésben. A középrégióban az egyfőre eső GDP 6018 euró, az alkalmazottak átlagos száma 556 ezer, a nettó átlagbér 299 euró volt 2012-ben. Bukarest-Ilfovban 14 772 euró volt az egy főre eső GDP, 959 ezer alkalmazottat foglalkoztattak 491 eurós nettó átlagbérért.

Néhány hete a Kolozs Megyei Tanács elnökénél is elszakadt a cérna, Horea Uioreanu úgy nyilatkozott a Look Tv-nek, hogy „1919-ben az erdélyiek pénze Románia bruttó nemzeti össztermékének 85 százalékát tette ki, jelenleg pedig 20-szor kevesebb pénz jön vissza Bukarestből, mint amennyi az erdélyi megyék hozzájárulása.” No comment.

Willman Walter
erdelyinaplo.ro


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!

AHA írta (2014-04-02 17:25:14)
Sok visszaélés van az adózások körül, de sem Hargita sem Kovászna megye nem tudná eltartani az intézményeit, ha nem kapna költségvetés kiegészítést a román kormánytól. No meg az anyaországunk segítsége nélkül ! (És itt nem a saját befizetett adónkból való visszaosztásra gondolok, mert, ha azt 100 százalékban visszautalnák, akkor sem lenne elég az életvitelhez). MÁS, ÚJ törvények kellenek az autonómia működéséhez,például az altalaj kincseink saját tulajdonunkba vétele, új banktörvény stb.

Tibor írta (2014-04-01 23:15:20)
"Attila írta (2014.04.01. 09:50:46)
Így van erre az egyetlen megoldás Erdély különválása."
Én csak Székelyföldre gondoltam, egész Erdélyben már nagy többségben vannak a románok.
De lehet, hogy még egy önálló Erdély is jobb lenne, ha a románok tartanák a gyulafehérvári nyilatkozatukat.

Hunor írta (2014-04-01 20:05:32)
Bozgor! Krajovában katonáskodtam.Minden reggel politikai órával kezdtük a napot.A politikát oktató tiszt mindég visszakérdezte a leadott anyagot.Nyilván a románok tudtak felelni,mert az erdélyi főleg a székelyföldiek semmit sem tudtak románul.Egy Bukaresti román-baka megsokalva ezt a székely hallgatást,arra kérte a politikai oktatót,hogy kérdezze a bozgorokat is.Az idős tiszt hallván a bozgor szót azt kérdezte ki tudja mit jelent a szó? Nem lévén senki jelentkező így válaszolt.A román katonaság,mely Budapest elfoglalására haladt nagy ellentámadásban részesült.Mindenki futott vissza.Legtöbb román katona lábán bocskor volt.A csodálkozó magyarok azt kiabálták ne hogy futnak a bocskorosok.A románok a bocskort bozgorra értették,fordították.A tiszt mikor befejezte e magyarázást síri csend lett .Többet minket nem mertek bozgorozni, az egész Krajovában sem sokáig.

Arizon írta (2014-04-01 10:36:34)
A bankok,pénzügyi intézmények,rendörség,biztositotársaságok,utazási irodák stb itt van elég belőlük,Hová adóznak????????Egy konkrét példa:A lakásból kiment a biztositék,hiába hivtam a deranjamentet nem jelentkezett,majd felvilágositottak,hogy Brassoba kell telefonálni csak ők tudnak intézkedni.Intézkedtek is ,jöttek.Csikbol,kell telefonálni Brassoba,Ők visszatelefonálnak Csikba,majd jönnek es megcsinályák.Ez nem egy kiszivás a jövedelméből
Csiszeredának?Vagy itt nincs kompetens személy aki felvegye azt a hüje telefont és intézkedjen?Hováadozik ez a vállalat,?????????????

Attila írta (2014-04-01 09:50:46)
Így van erre az egyetlen megoldás Erdély különválása.

Tibor írta (2014-03-31 20:49:58)
A megoldás egyszerű.
Önálló székely állam kell,nehogy már a románok tartsák el Székelyföldet.
Rögtön kiderül az igazság.

Iszlai írta (2014-03-31 16:43:21)
Erdélyországot természetesen az a megszámlálhatatlanul sok román állami alkalmazott és bürokrata, mint a : mindenféle főügynökségek, főfelögyelőségek, titkosszolgálatok, besugóhálózatok, főispánságok, hivatásos katonaságok, csendőrségek, vezetőségi konzíliumtagok, pénzűgyőrségek, pártkatonák és közvélemény-formáló megmondóemberek, ortodox pópák és püspökségek, no meg nyilvánvalóan az önzetlen és segítőkész Bukarest tartja el. Mi tagadás...
Ezért mi, igen jómódban élő erdélyiek, nekik tartozunk végtelen és soha el nem múló hálával. Amíg el nem pucolnak innen...

Öreg székely írta (2014-03-31 09:33:36)
A megoldás:ERDÉLY KÜLÖNVÁLÁSA MINÉL HAMARABB!

Gobéka írta (2014-03-30 23:29:58)
Az nem is képezheti vita tárgyát, hogy ki tart el minket.Mi saját magunkat meg 588 ingyenélő vérszívót a parlamentben,+ a kormányt meg az alárendelt szerveit és még nem beszéltem a megyei meg helyi "bárokról" és csapatairól.Minden Erdélyben elő magyar(székely),román és más nemzetiségű tisztességesen dolgozó és adózó fizikai személy+ minden itt adózó vagy Bukarestben adózó cég, fizet egy "rejtett szolidaritási adót" (akár csak a német gazdagabb szövetségi államok ők nyíltan és szakszerűen és nem utolsó sorban ellenőrzötten)hogy legyen miből eltartani a hegyen túli ügyeskedőket.Az elvtársak nagyon értenek a kozmetikázáshoz, a gond csak akkor lesz amikor kilyukad a lufi és kiderül hogy meztelen a király. Előbb utóbb a tisztességes román is követelőzni fog mert már sokan ők is átlátnak a szitán, csak ne legyen túl késő és kopár meg kietlen ,ez a gyönyörű és még elég gazdag Erdély ...A rablás már elég rég folyik és már sokat nem bír el, 1990-től meg elrettentően sok de még meddig....

Nahát írta (2014-03-30 23:26:31)
Kötelessége lenne az RMDSZ-nek komoly szakembereket felkérni, hogy készítsenek egy nagyon pontos és jól dokumentált felmérést a székely megyék gazdasági-pénzügyi helyzetéről, majd ennek alapján elkészíteni egy fejlesztési tervet (sőt törvénytervezetet például a nagy "adóbefizetők" helyi megadóztatásáról és bejegyzésének valamilyen módosításáról, hogy ne vigyék ki a pénzt a megyékből). Az önáltatás nem vezet sehová, hiába kapálózunk szavakban, amikor nagy a nyomor, nincsenek munkahelyek, nem épülnek gyárak, az elmúlt évben tíznél több fiatal ismerősöm ment ki Kanadába és Amerikába dolgozni, mert itthon nem kapott munkát (két, három egyetemi diplomás is volt közöttük)

Vfkcs írta (2014-03-30 23:08:30)
Végre egy igazság tényleg 1919-ben a romániai termelés és vagyon 85 % Erdélyben volt.Volt miből lopjanak a frátyék, a kirablásunk mai napig is tart.Megoldás autonómia. Véget kel vetni a Regát etetésének.

Bozgor írta (2014-03-30 22:43:33)
hajra erdely hajra szekejek

Fradigege írta (2014-03-30 21:10:29)
Éppen az volt, hogy Erdély tartja el a regátot és moldvát. A hegyek és a bányák pedig Erdélyben vannak. Érdekesség, hogy nem igen láttam megművelt földeket. De a fa kitermelés az virágzik. Kopasz hegyek fák nélkül. Legelő és a préri váltakozik.

Qfwfq írta (2014-03-30 20:51:11)
Abszolút köztudott! Kiváló politikusaink meg mélyen hallgatnak, a legfontosabb problémáról!!

Harcos írta (2014-03-30 20:45:34)
Azzal,hogy a nagy válalatokat be sorolták a "NAGY ADÓ" fizetők sorába ismretlen algoritmus szerint szó szóros értelembe kirabólták Erdélyt és folyamatosan megy a rablás.A Régiósítás is erre szolgál,a brassai régió vezető stábjába egy szakember sincs a Székelyföld részéről tehát rabszolgák lettünk saját szülőföldünkön.Emberek,politikum ébredés,jönnek a vélasztások és mit mondunk a népnek mit tettünk a rablás ellen.

Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  wass albert felolvasás     régészet     aut     lupescu     bán zsófia     csáky zoltán     áalás     háromkút iskola adomany     tan     térség fejlesztés     gyergyó, csík     csibi     rmdsz     mikoeri     magyar karitász     régió fejlesztés     erdély utikönyv     autopálya     méhek     autópály  
Kulcsszófelhő