Erdély címererdély ma logó
június 24. szombat | Iván napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5673 RON | 100 HUF: 1,4773 RON | több

Archívum
2014.02.01. | 09:23 Marius Diaconescu: Románia a kommunista-nacionalista történetírás foglya – (4.)

6169 21
Mihai Viteazul – Hazugságokkal tele a történelmi filmek

Marius Diaconescu, a bukaresti egyetem tanára szerint meg kell tisztítani a román történelmi tudatot, mert tele van hazugságokkal. Miért él hamis történelemtudattal a romániai ember? – keresi a választ Ovidiu Nahoi kérdéseire a Historia című folyóiratban.

– Ne feledjük, hogy a mai románok elsősorban a televízióból és a filmekből szerzik történelmi ismereteiket.
– A filmek, az úgynevezett „nemzeti eposz”, melyet jól meghatározott céllal alkottak a kommunizmus idejében, a 70-es évek elején, körülbelül 1971 után (Ceau­şescu híres téziseit követően) keletkeztek, leszámítva két-három korábbi alkotást, akkor készítettek filmet Nagy István­ról (Ştefan cel Mare). Tör­ténelmi film­jeink döntő többsége számos mítoszt, hazugságot tartalmaz. Sajnos.

– De ezeket ma is újra meg újra vetítik.
– Hát e filmek alapján jöttek létre bizonyos személyiségek: rendezők, színészek. Elsősorban Sergiu Nicola­es­cura gondolok. Minden tiszteletem az övé történelmi ismeretei és főleg filmes teljesítménye miatt. De sajnos, nyíltan ki kell mondanom, hogy nagy mennyiségben hamisította a történelmet, valótlan képet festve a hősökről. De ne foglalkozzunk most Sergiu Nicolaescuval. Általában a történelmi filmjeinkkel baj van. Jut eszembe egy kevésbé ismert film egy kevésbé fontos szereplőről, Pintea Viteazuról. Lássunk néhány hazugságot. Nagyon nagy hazugságot! A románokat elnyomták a Habsburgok, és a Habs­burgok ellen harcoltak. Ez a film üzenete. Nem igaz.

Pintea Vite­azu egy útonálló rablóvezér volt. S mivelhogy 1703 és 1711 között a kuruc szabadságharcban a magyar nemesek fellázadtak az osztrákok ellen, polgárháborús, zűrzavaros helyzet alakult ki, amelyből a rablók mindenképpen hasznot húztak. Mások is voltak, nem csak Pintea Viteazu. Közönséges rablókból verbuválódott csapataik voltak, amelyeket mind az osztrákok, mind a magyarok megpróbáltak a saját oldalukra állítani néhány nagyobb konfliktusban. Így vonult be Pintea Viteazu a történelembe. Jó, pénzt osztott a szegényeknek... Hát persze, így tudta megvenni a hallgatásukat... De még csak nem is ez a baj, hanem az a kép, hogy a románok a Habsburgok ellen harcoltak. Ez egyszerűen nem igaz!

– Eszembe jut egy másik film Karóbahúzó Vladról (Vlad Ţepeş). A ’80-as évek végén készült. Karó­bahúzó Vlad havasalföldi és Nagy István moldvai fejedelem úgy beszélgetnek, mintha legalábbis barátok lettek volna. Azt mondja Vlad Istvánnak: „úgy teszel, mintha megtámadnál, hogy megtévesszük a törököt”.
– Ismét egy hazugság, melyet a történelemkönyvekben is megtalálunk. Sok történész a következőképpen próbálja megmagyarázni, miért támadta meg Nagy István Chilia városát és Havasalföldet, amikor a törökök lerohanták Karóbahúzó Vladé­kat: „hogy megmentse Chilia városát a töröktől”. Nem igaz, mert a török a tengerről támadt, Nagy István pedig a szárazföldről indított rohamot. Együtt­működött a moldvai és a török hadsereg, mégpedig a havasalföldiek ellen. Hamis tehát az elmélet. A film is hamisan mutatja be.

Amikor csak tehették, a havasalföldiek és a moldvaiak egymás fejét vették. Vagyis nem voltak barátok. Mindig ellenségeskedés dúlt a két ország uralkodói, hadserege és népe között. A nemzeti érzület modern képződmény. Csak a XVIII–XIX. századtól beszélhetünk nemzeti érzületről, román nacionalizmusról. De előtte nem. A középkorban havasalföldiek és moldvaiak voltak.

– Ön például miként készítene filmet Vitéz Mihályról?
– Előtérbe helyezném Jósika István román származású kancellár szerepét, aki kidolgozta az egység tervét. A valóságnak megfelelően kiemelném Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem szerepét. Az egység tervét, az egész folyamatot, Vitéz Mihály történetét a 15 éves háború európai kontextusába helyezném. Vagyis bemutatnám, hogy mi történt valójában, a forrásoknak, dokumentumoknak megfelelően, a mi valódi szerepünket Európában és abban a háborúban. Vitéz Mihály jelentős uralkodó volt. Tudja miért? Rövid ideig, néhány hónapig, picivel több, mint egy évig ő vezette a legfontosabb harcokat a török ellen, az osztrákok által pénzelve. Miért? Egy Duna menti ütközőzóna megteremtésével próbálták gyen­gíteni a török jelenlétét Magyar­ország központi és északi térsé­gében. Mi egy másik szempontot követve eltúlozzuk Mihály jelentőségét, és ezzel bajt okozunk. Vagyis nem vagyunk hitelesek. Mi magunk játsszuk el a hitelünket. Saj­nos. Ha elfogulatlan történetírást művelnénk, akkor lehet, hogy nemzetközileg is elismernének.

– Tehát végül mégiscsak fontos volt az a rövidke ideig tartó egyesülés, amelynek inkább katonai-stratégiai okai voltak, nem pedig nemzeti megfontolások.
– Pontosan. Az egyesítés indoka csakis stratégiai természetű volt. A valódi indok? 1526-ban, a mohácsi vészkor Európa közepén eltűnik a Magyar Királyság mint jelentős politikai és katonai hatalom. Merthogy egészen addig Magyarország verte vissza az Európa felé terjeszkedő Tö­rök Birodalmat. Gyakorlatilag összeomlott a térségben az erőegyensúly. Az osztrákok nem voltak elég erősek ahhoz, hogy azt fenntartsák. Aztán 1600 környékén, Vitéz Mihály idejében, a 15 éves háború európai kontextusában Erdély fejedelme Jósika István kancellár tanácsa alapján arra jutott, hogy a három fejedelemség egyesítésével jelentős katonai erőt alkothatnának. A călugăreni-i ütközet utáni helyzet volt a minta. Vitéz Mi­hály visszavonult, és ezt követően meg­­érkezett az erdélyi hadsereg. Báthory Zsigmond parancsnoksága alatt állt Erdély, Ha­vasalföld és Mold­va hadserege. A három ország egyesített hadereje a Duna túloldalára verte vissza a törököt.

Báthory Zsig­mond nem foglalkozott többet ezzel a gondolattal, de átvette tőle Vitéz Mihály, mivel tudta, hogy a három fejedelemség jelentős erőt alkot együtt­véve. Így született meg az egye­sülés gondolata, amelyet aztán két évszázadon át elfelejtettek. Csak a ’48-asok fedezik fel újra. Tudta-e ön, hogy a XIX. századi tör­ténelemköny­vekben alig-alig említik Vitéz Mihályt? Nyilván Bălcescu írását leszámítva, amelynek azonban szinte semmi jelentősége nem volt akkoriban.

– De mi úgy tanultuk, hogy Băl­cescu írása megváltoztatta a szemléletet...
– Dehogy! Nem volt jelentősége akkoriban. Majd csak 1920 után nyomtatták ki több kiadásban. S csak 1920 után népszerűsítették Bălces­cut, főleg a kommunizmus idejében. Miért? A XIX. században Bălcescu politikai eszméivel vált ismertté, nem pedig történészként. Ha már úgyis Vitéz Mihályról beszélünk, lássuk egy másik arcát: miként foglalta el a trónt? Hogyan gyűjtötte össze a pénzt, hogy megvásárolja a trónt? Juhokkal kereskedett. Juhokat árult a Török Birodalomnak. Így gyűjtötte össze a vagyont. És ezen- kívül kölcsönökhöz folyamodott!

– Íme, mennyi szép története van a középkori történelmünknek!
– Összevetve a mai történelemmel: Vitéz Mihály legelső törökellenes tette az volt, hogy összegyűjtötte a hitelezőket egy mulatságra, és mindannyiukat megölte. Ezt az eseményt a mi történetírásunk dicsőséges hőstettnek tekinti. Tehát elfogulatlanul szemlélve az eseményeket azt látjuk, hogy nemcsak hőstetteink voltak.

Ovidiu Nahoi
Háromszék / Historia


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!

Nyilas írta (2014-02-04 21:21:38)
t=h írta (2014.02.04. 05:46:07)
"Egy nép csak úgy semmisül meg, ha önmagát semmisíti meg. Önmagát a nép úgy semmisíti meg, ha múltját már nem látja, jelenében csavarog, jövőjében nem hisz. "

t=h írta (2014-02-04 20:32:32)
Kedves Eva es masok.Hol olvasta azt hogy lehulyeztem valakit? Nem az en termeszetem,ez az onok stilusa. En sotetnek sem neveztem,sem Ont sem senkit. Mibol gondolja ,hogy a hasamnak elo lehajtott feju ember vagyok? Azert mert ne ocsarolok egy nemzetet sem,vagy fajokat? En nem mondtam hogy mindenki jojjon Amerikaba. Szabad vilag van,tollem ott el ahol akar.Sot a velemenyet sem mondom hogy megvaltoztassa. Hogy szurke a globalizmus,Onnek vagy masoknak az lehet. Vannak akiknek fenyes,persze nem szemuvegen keresztul nezik,tapasztaljak amit masok tesznek a szemere. Szebb es jobb vilagot!

Alpaka írta (2014-02-04 19:20:31)
t=h irta Kedves uram!A kerdesere valaszolva szemelyre szabtam a mondanivalomat,gondolvan ,hogy kierzi belolle a lenyeget.De latom tul nagy feladat ele alitottam.Jol mondja 1 ember (On v. en)kis emberek vagyunk,de nagyon sok ember (a nep)az nagyon nagy ember es miert kellene belenyugodjunk abba,hogy "ugy sem tudjuk a vilagot megvaltoztatni"mikor masok a karunkra megvaltoztattak.Azt meghiszem,hogy On hatrahagyva csapot-papot lehuzta a rolokat es a multra pontot tett. Lehet ,hogy ezt kivanja az erdeke es Amerikaba uj eletet kezdett,de ez a sajat elete ne probalja senkire se ramagyarazni.Irasaban sajat velemenye alapjan degradalta magat egyszeru,erdektelen,nevetseges emberre.Szerencsere a nagy tobbseg nem igy gondolkodik es tudja,hogy mit akar.On meg van elegedve az amerikai jolettel,de nem mindenki akar Amerikaba menni ,inkabb a sajat osi foldjen keresi a boldogulast rendbeteve a "haztajat".Szoval,egy nemzet,egy nep eleteben a mult,a jelen es a jovo elvalaszthatatlan,ha nem elveszett

Éva írta (2014-02-04 10:31:21)
Kedves Tibi, t=h-t nem érdekli, hogy mi a véleményünk róla. Idetolta a tollát, és most mindenkit lehülyéz és korlátoltnak tart, mert nem elég globális. És főleg: aki nem ért egyet vele!
t=h, tudja, a hablatyolása elképesztő sötétséget takar. Látja, maga igazán az az ember, aki olyan, mint a "lehajtott fejjel csak hasának élő" lény. (Az idézet Sallustius-tól származik.) De sok mindent nem tud! Tudatlanságában pedig sérteget, mert még arra sem tanították meg, hogy akkor várhatja el a minimális tiszteletet, ha képes megadni a másik embernek a tiszteletet. Már ha tudja, mi az.
Tudja, mi lesz a sokféle színből, ha összekeverik? Szürke. Na, ez a maga jövőtlen globalizmusa! "Szép új világ". Vegetáció.

Tibi írta (2014-02-04 08:06:46)
t=h írta (2014.02.03. 21:30:43)

"Tudás=hatalom" (korszerűsítve: pénz=hatalom) most őszintén megvallja, hogy mennyire nem érdekli általában a történelem, és mennyire csekély jelentőséget tulajdonít a múltnak. Általában.
CSAK EGY KIVÉTEL VAN ezen érdektelenség alól!!! A holokauszt. Ez az egy van "T=H" számára a történelemben, amivel nem lehet eleget foglakozni!

Ez az igazi képmutatás, kettős mérce, meg a többi, amit nem is értem, miért vall meg nyíltan T=h? Hiszen ezzel beírásait hitelteleníti.

t=h írta (2014-02-04 05:46:07)
Kedves Alpaka ur.Azert azt nem erositenem meg,hogy aki nem ismeri a multjat annak nincs jovoje. Kepzelje el,hogy sok ezer ember vagy meg tobb no fel ugy hogy ilyen vagy olyan okokbol nem ismerte a szuleit.De azert lehet jo es szep jovoje. Ami pedig az orszag multjat illeti,ha arrol beszel az sincs semmilyen osszefuggesbe a jovojevel. On vagy en ,vagy masok olyan kicsi emberek vagyunk,hogy azt nagyon kevesbe tudjuk valtoztatni a mi elkepzelesunk szerint. Aki a vilagot akarja megvaltoztatni,es nem o akar vilaghoz idomulni,annak soha nem lessz nyugta. Mi az a tisztanlatas a multba? Mi az a valosag? On talan ismeri? Nem yudom On hany eves,de meg az utolso otven evrol is ezernek ezer fele velemenye van. Csak amit On megert az az On tortenelme,a tobbi olvasmany. Hogy mi a nevetseges a vilag elott,az az egyszeru embert a vilagban hidegen hagyja. A politikusok jonnek mennek,valahol visszavonulva,elvezve a sok juttatast,amit a kovetkezok jovahagynak,mert ok is lesznek nyugdijasok. A tobbi gumi

Alpaka írta (2014-02-03 23:45:18)
t=h irta "hogy az emberek miert ragodnak ezen" Azert t. t=h,mert ameljik ember nem ismeri a multjat annak nincs jovoje.Mindenkinek kell tudnia,hogy honnan es mivel indult es hova tart.A tortenelem soran allando valtozasok vannak,hol igazsagosak ,hol nem. Vannak akik remenykednek es remenyuk elteto erejuk es utolso leheletukig harcolnak eszmeikert,a jovo generaciokert. A vilag nem abban az allapotban van (es nem is lessz soha),hogy a mult figyelembe vetele nelkul csak a jovobe lassunk.Pontosan ezert van szuksegunk egy valosagos multbeli tisztanlatasra,hogy ne arra ebredjunk fel,hogy hamis illuziokat taplalunk magunkba(mint a romanok,mert kozuluk csak nagyon kevesen ismerik a valosagot),mert akkor keserves az ebredes fajdalma.De akarva,nem akarva ok is el kell ismerjek a valosagot,ha nem akarnak nevetsegesse valni a vilag elott.Ebben a mufajban a romanoknak nem sok jot hozott a nagy europai kibontakozas,de latszik,hogy vannak szakembereik akik belattak es felvalaltak a valosagot.Az

t=h írta (2014-02-03 21:30:43)
Csak azt nem ertem,hogy az emberek miert ragodnak ezen,mert ami elmult azt vissza rendezni sohasem lehet. A tortenelemben,meg soha ne jott vissz az az allapot ami megvaltozott.Mindig egy uj jott akar forradalom,akar haboru utan. A jelenen,es a jovon kell dolgozni,nem a multat visszasirni.

Nyilas írta (2014-02-03 19:47:13)
Tisztelt Farkaskoma!
De mi van akkor, ha azok a " már ismert dokumentumok" egy hamis történelemszemlélet által készültek? Akkor ezek alapján kell írni a nemzeti történelmet?
Csak azért kérdezem, mert egész csomó dokumentum van az 56-os ellenforradalom fasiszta, náci, imperialaista csőcselék gaztetteiről. Ismertek is, hisz a kort át nem élt, vagy kis gyerekként átélt iskolásainak 35 évig tanították. Generációk nőttek fel ezen dokumentumok ismeretében.
Akkor most mi legyen?

Antal M. írta (2014-02-03 16:28:53)
Tökéletesen egyet értek Marius Diaconescu tanárral./ Egy pár könyv cimmel tudnám segiteni e téren./

csocsóka írta (2014-02-03 14:01:51)
t=h írta (2014.02.02. 14:30:08)
Azért ez nem mindig így van. Volta és még lesznek becsületes, lelkiismeretes történetírók, akik bár tévedhetnek is itt-ott, de ezt nem célzatosan, elfogultságból, vagy érdekből teszik. Ezek a tévedések aztán kiderülnek, tisztázódnak, mert minden történész tudja, hogy egy eseményt csak akkor lehet viszonylag hitelesnek elfogadni, ha azt legalább három független forrás megerősíti.
Nekem is megvannak az alapelveim ezzel kapcsolatban, az egyik az, hogy téves dolog igazságról beszélni a történelemben. Az igazság mindik valakinek (valakiknek) az igazsága, egy csoporté, vagy egy társadalmi kategóriáé. Viszont létezik valóság, valós esemény, valós történés.

Megj. írta (2014-02-03 10:37:48)
Egyik történelem órán történt, amit egy magyarul nem is tudó román tanárnő vezetett. A román történelem könyvben lapozva magyarázott, amikor elért az Osztrákmagyar világot érintő részhez meállt, négy lapot fordított és így szólt: "Lăsăm asta că asta nu aşa a fost." Hagyjuk ezt, mert ez nem igy volt.Szép gesztus volt tölle, sosem feledem..

t=h írta (2014-02-02 14:30:08)
Kedves Szokimondo ur. Teved. A tortenelmet az Irok irjak penzert.Ez nekik a szakmajuk.Es ki-ki a bealitottsaga,vagy a remelheto penz kilatasai alapjan irja meg. Az igazi tortenelem az amit az atlag emberek elnek meg a hetkoznapjaikban.Arrol nem sokat beszelnek,inkabb a vezetoket balvanyozzak,mert onnan jon a penz,az elismeres. Aztan idovel lesz belole mult es utanna megint penzert irnak mellette,vagy ellene ugynevezett tortenelmi munkakat. Nagyjabol ennyi. Aztan mindenki azt hiszi el ami neki megfelel.Semmi koze az igazsaghoz.

Syd írta (2014-02-01 22:11:14)
És a magyar Erdély 1000 éve?

Farkaskoma írta (2014-02-01 20:30:16)
Szókimondó írta (2014.02.01. 17:12:39)
Ez igaz tisztelt uram, csakhogy: A történelemnek van egy igen érdekes tulajdonsága. Az nevezetesen, hogy az igazság, teljesen függetlenül attól, hogy kik írták a könyveket, előbb vagy utóbb mindig megmutatkozik. Igaz, sajnos néha igen későn. De hát, túl kell élni!
Ami viszont a középkort illeti, s ez már eléggé közel áll hozzám, hát arról vannak már igen jó könyvek. Igaz, nem mindig a legújabb szerzők tollából. Ebben a tekintetben van két nagyon erős szabályom (a magaménak kell neveznem őket, mert mástól még nem, vagy csak részben hallottam őket), ezek:
1. Nemzeti történelmet úgy kell írni, hogy a legfontosabb biztos momentumokban lehetőleg ne ellenkezzen a már ismert dokumentumokkal! Ugyanis ellenkező esetben a világ egy idő után a szerzőn fog röhögni.
2. Bele kell élnünk magunkat a kor lelkébe. Ne azt tekintsük fontosnak, ami ma az, hanem azt, ami akkor volt az az emberek számára.

Szókimondó írta (2014-02-01 17:12:39)
A történelemkönyveket mindig a győztesek írják, s így nem biztos, hogy objektív és igaz.

t=h írta (2014-02-01 14:58:11)
Igazi tortenelmet irni a kozepkorrol?Hat meg az utobbi otven-szaz evrol sem tudnak,pedig mar minden irasos foras anyag a rendelkezesre all. Szazan szazfelekeppen ertelemezik.

szemeria5 írta (2014-02-01 14:52:14)
jo de mi a helyzet a 'magyarnak' mondott tortenelemmel?
arrol miett nem czikkeztek?

Szigurd írta (2014-02-01 13:07:06)
Igy is van,...meg kell tisztitani???Mit? Ami nagyon nem is letezik?,...mindenkeppen dicseretes a Diaconescu allaspontja !

Hunor írta (2014-02-01 11:12:59)
Ovidiu Nahaoi történelmi igazságát a Vatikáni szentszék irattárában található!Persze a Román Akadémia irattárában is van rengeteg titkos DOKUMENT, de ezeket 9-19 lakat őrzi,valamint titkositott évek.A gond az hogy fiatal történészeink külföldön szerzik meg diplomájukat, ahol ,csak reális dolgokról hall.Ezek az emberek az igazi román becsület hazugságaitól begerjednek,igy kényszerülnek szembe szállni a régi történészekkel. Csíkszeredában egy kirúgott katona tisztel többször tracsiztunk politikáról.Egyszer megsokalltam makacs érvelését és azt mondtam, mi ketten többet nem tárgyalunk kolléga,mert igy szolított.Azt kérdezte míért? Azt feleltem te a történelmeteket nem ismerd:Mire Ő de,de stb..,OK! Másnap megmutattam Dimitrie Cantemir Könyvét,melyet Bukarest adott ki de 2 hétre le is tiltották!!Na aztán erre ő kérte adjam oda neki,mert ő igy meg amugy stb.Most hallgat nagyokat köszön, tisztelettel üdvözöl mindég.Azt mondtam neki,hogy ce in máná nui minciune= ami a kézben van nem hazugság!!

sylvain írta (2014-02-01 09:37:41)
"Ha már úgyis Vitéz Mihályról beszélünk, lássuk egy másik arcát: miként foglalta el a trónt? Hogyan gyűjtötte össze a pénzt, hogy megvásárolja a trónt? Juhokkal kereskedett. Juhokat árult a Török Birodalomnak. Így gyűjtötte össze a vagyont."

Nahát! Becali is pont így gazdagodott meg! Nem hiába nevezi magát fejedelemnek.

Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  csomád     recept ma     szekelykal     autópály     rmdsz     sógor csaba     klaus iohannis     csíksomlyó     interjú     pont ma     szász jenő     fehér-fekete fotók     régió fejlesztés     székelykál     bán zsófia     klaus iohannis államfő a válsághelyzet miel     videó     háromkút iskola adomany     diosig     tan  
Kulcsszófelhő