Erdély címererdély ma logó
augusztus 16. szerda | Ábrahám napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5737 RON | 100 HUF: 1,5058 RON | több

Archívum
2014.01.25. | 08:56 Marius Diaconescu: Románia a kommunista-nacionalista történetírás foglya – (3.)

4445 11
Hunyadi János pécsi szobra
Forrás: origo.hu

Marius Diaconescu, a bukaresti egyetem tanára szerint meg kell tisztítani a román történelmi tudatot, mert tele van hazugságokkal. Miért él hamis történelemtudattal a romániai ember? – keresi a választ Ovidiu Nahoi kérdéseire a Historia című folyóiratban.

– Hunyadi Jánost nagyobb mértékben vállaljuk. Mátyás királyt azonban már kevésbé.
– Igen, mert Hunyadi Jánost mi román hősnek tartjuk, a magyarok pedig magyar hősnek tekintik. Mátyás királyt mi megtagadjuk, a magyarok pedig nagy magyar királyként tisztelik. Holott már akkor, a korszakban világosan megfogalmazódott, hogy Mátyásnak román felmenői is voltak, és ez senki számára nem jelentett szégyent. A középkorban sok román nemes futott be jelentős pályát a Magyar Királyság hierarchiájában...

...És ezek közül a legmagasabbra Hunyadi Mátyás, valamint az ő apja, Hunyadi János jutott. Büszkéknek kellene lennünk erre. A nagy világtörténeti munkák, amelyek Cambridge-ben vagy máshol a nagyvilágban születnek, Hunyadi Jánosról és Mátyás királyról beszélnek. De mi olyan témákat választunk, amelyek révén többé-kevésbé csak siránkozunk, ahelyett, hogy előállnánk azzal, ami valóban történt.

– Még mindig azt a mítoszt tápláljuk, hogy mi Európa kapuinál álltunk, másokat védtünk, miközben azok katedrálisokat építettek?
– Sajnos, igen. Holott ne feledjük: mi önvédelemből harcoltunk a törökkel. Rövid távú csatákat vívtunk.

– És nem voltunk ezzel egyedül.
– Pontosan. És nem mi álltuk el a törökök legfőbb útját Európa felé. A középkorban és főleg a XV. században a legtöbb és a legnehezebb harcot Magyarország vívta el egészen Mohácsig. Ezt el kell ismernünk! Leszámítva a ’70-es éveket Nagy István (Ştefan cel Mare) idejéből, a legtöbb harc a magyarok és a törökök között folyt. Az erőarányok és az ütközetek száma tekintetében egyaránt.

– Nagyon érdekes. Keveset beszélünk Erdély történelméről, és arról, miként befolyásolta ezt a térséget. Íme, a román fejedelmek Erdélyben kerestek menedéket, kapcsolatokat létesítettek, vagy hűbéresekké váltak. A középkori hűbéri hierarchia egy másik olyan kérdés, amiről komplexusokkal beszélünk, mintha legalábbis egyet jelentett volna a teljes megadással.
– A középkorban megszokott eseménynek számított, hogy egy uralkodó, herceg, nagyherceg, vagy – hogy úgy mondjam – alacsonyabb rangú király a vazallusává váljék valamely magasabb rangú, erősebb uralkodónak. Ez természetes volt. Ahogy ma politikai klienteizmusról beszélünk, amikor egyes „bárók” „kliensként” futtatnak képviselőket vagy szenátorokat, ehhez hasonlóan a középkor idejében a hercegek, nagyhercegek, őrgrófok egy náluk hatalmasabb király vagy császár hűbéresei voltak. Nem szégyellték. Nyilván, a vazallus igyekezett kibújni a kötelességek alól, amelyek egyébként nem voltak nagyok. Megpróbált előnyt kovácsolni a helyzetéből. Volt egy előnyünk: Havasalföld a Magyar Királyság és a Török Birodalom között helyezkedett el. Ebből adódóan a havasalföldi uralkodók gyakran hintapolitikát folytattak. A helyzet kettősségéből adódóan hol az egyikkel, hol a másikkal működtek együtt. Túl sokat kért a török? Mentek a magyarokhoz. Vagy fordítva.

– Védelmet találhattak az egyiknél a másikkal szemben, és fordítva?
– A XV. században, amikor épp béke volt a két hatalom, a Magyar Királyság és a Török Birodalom között, Havasalföld és Szerbia kettős fennhatóság rendszerének volt alárendelve. Miben állt ez? Amikor békeszerződéseket kötöttek, leírták, hogy Havasalföld fejedelme fizet egy bizonyos adót a töröknek, és Magyarország királyára hallgat, vagyis a magyar királynak is vazallusa. De miért van az, hogy a román történetírásban soha nem tagadjuk, ha a moldvai fejedelmek a lengyel király hűbéresei voltak, de minduntalan elhallgatjuk, ha Ma­gyarország vazallusai voltak. Miért? Mert nacionalista komplexusaink vannak. Mert a mai ember szemével tekintünk a középkori valóságra. Ez a baj forrása.

(folytatjuk)

Háromszék


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!

kicsoda írta (2014-01-26 13:45:59)
Kedves Jannnni! Rendben,legyen legenda az,hogy Hunyadi János apja Zsigmond király,de ha maga Mátyás király hitt ebben a legendában,akkor én is.

menasag írta (2014-01-26 09:40:20)
Fradigege írta (2014.01.26. 00:28:34)
Dákok márpedig nem voltak. Ez a nevet azután használja a történelem, hogy a Rómaiak elfoglalták a területet. Ők adták a nevet és azután használja mindenki, azelőtt ilyent sehol senki nem emleget.
Viszont voltak keleten Roxolánok,Trákok az alduna vidékén, volt Moesia (nevezetesen a Mócok)Római tartomány, és egészen az 1800-as évek közepéig létezett egy Rumélia nevü török tartomány.
...na ezekből alakult ki a Román nemzetség.

Nyilas írta (2014-01-26 09:18:15)
Bárki leszármazottai is a románok, kedves Hunor, Hunyadi román származású sehogy sem lehetett.
Már csak annál az egyszerű oknál fogva sem, hogy románok az ő korában még nem voltak.

Fradigege írta (2014-01-26 00:28:34)
Az ősi román haza valahol a mai Albánia területén kerestetik. A dákok és a románok között pedig igen hosszú év telt el, hogy köztük valami kapcsolatot keressünk. A dákok nem románosodtak el. El kellett volna inkább kunosodniuk vagy besenyősödniük. Ennyi erővel a magyarok a vizi gótok leszármazottai is lehetnek.(?) Vagy a szlovákból kiindulva, hogy ők előbb itt voltak, mert az Avar birodalom megszünt. Nem párologtak el az avarok 1-2 év alatt. Vagy egyszerre mindenki meghalt, vagy 1 éven belül elfelejtették a nyelvüket és szlávul beszéltek és beszőkültek.(?) Vagy ezer év telt el a dák és román megjelenés között. Meg román régen nem volt. Szlovák és szlovén sem. Így kialakult. Egyik haver kollégája horvát. A szlovén nyelv nem más, mint egy horvát nyelvjárás. Palóc, székely vagy matyó. Felvidéken pedig fehér horvátok voltak. Aztán így a 18. századtól elkezdték magukat szlováknak nevezni.

hawk írta (2014-01-25 19:56:11)
A profeszor úr egy részben mond igazat sajnos benne is mélyen rözödött a komunista szellem ,hevesen kirohan a Székelység története tankönyv ellen ..http://xxx

Jannnni írta (2014-01-25 16:40:29)
Az, hogy Hunyadi János apja Zsigmond lett volna, nem több, mint legenda.

Horizont írta (2014-01-25 16:27:30)
A Hunyadi János, eredeti nevén Szibián Vajk kun eredetű nemesi családból származott. Ha a románok tisztában volnának az eredetükkel, akkor tudnák, hogy a dákok, kunok, magyarok, besenyők, stb. éltek a mai Románia területén és rokon népek voltak, és szövetségesek. Románok többségében ezeknek a népeknek a leszármazottjai. Tehát akár nevezhetnénk Hunyadit román vagy magyar származásúnak, mert mindkettő volt, és egyik sem egyszerre. Egyébként is magyarnak nem születni kell, hanem azzá válni.

Fradigege írta (2014-01-25 16:23:08)
Ahogy utána néztem a regátban besenyők és kunok laktak a vláhok/oláhok előtt. Később telepedtek meg ott ezek, majd a Zsil-völgyében vetették meg a lábukat(oláhok). Köztük is voltak nemesek/vezetők, akik olykor keveredtek a kun nemességgel. Így volt, hogy oláh asszony is van a Hunyadi családfában. De nem beszéltek románul és magukat magyarnak vallották. Kun felmenőik voltak. Mátyás anyja, Szilágyi E(Ö)rzsébet pedig ugyebár Magyar volt. Ha a zsidók logikájából indulunk ki, akkor Mátyás Magyar. Szia poén!!! Minden román elmehet aludni, fellőttem a pizsamát.

kicsoda írta (2014-01-25 15:09:16)
Mátyás apja Hunyadi János, nagyapja (Luxemburgi) Zsigmond király, akit Nagy Lajos hozatott udvarába,és IV. Béla egyik leányának ágán(Turul nemzetség)került később a trónra,akárcsak majd Mátyás is,mint utolsó Turul nemzetségi király.
Zsigmond özvegységében Erdélyben járva találkozott Morzsinai Erzsébet magyar nemesi lánnyal,tőle született Hunyadi János.Zsigmond gyűrűt(ezért szerepel a gyűrű a Hunyadi címerben)hagy nála ismertetőjelül, ezzel együtt viszi fel aztán a gyermeket a királyhoz.Mátyás Budai várában három szobrot állíttatott:apjának-H.János, testvérének-H.László, és nagyapjának-Zsigmond király. Nála jobban senki sem tudhatta jobban, hogy ki az apja, nagyapja.Hol vannak itt román felmenők?

Hunor írta (2014-01-25 14:23:50)
Bálint az a gond,hogy azok a román fiatalok ,akik külföldön tanulnak főleg Olaszországban, azok nagy pofon csapásban részesülnek!Mert az olaszok a TRIANONI döntést, feldarabolást elítélve tanítják,és sok románnak az orrára vetik,hát ezek vagytok ti, becsületes Nagy Romániát játszottak.Hasonló szégyenkezésben részesülnek a történelem szakos tanárok is.A professzor urat a régi főleg Stefan Gh. surmók,soviniszták elitélik a fiatalok-nak már más a véleményük.Sabin Gherman könyvében többször említi a román aljas hazug-oktatást.Azt mondja szégyenli,hogy ő is román!Szerencsére egyre több román értelmiségi vállalja a reális történelem oktatást,így felgyorsulhat az autonómia álmunk kivitelezése.

bütü bálint írta (2014-01-25 10:29:21)
Ehez a cikkhez csak gratulálni lehet .A Profeszor úrnak tökéletesen igaza van : ne kozmetikáljuk a múltat irjuk a valóságot hiszen az nem szégyen egyetlen népre nézve sem.Ami megtörtént és ahogyan történt azzal tartozunk az igazságnak ugyanúgy bevallani.

Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  régen     csiki sör     gyergyó, csík     beder tibor cikkei     bán zsófia     hagyományőrző     gyimes     kurultaj     kövér lászló     borszek     szabo mihaly     haromkut     az mpp közleménye     kósa lajos     londonban     tan     bbte     régió fejlesztés     körösrév     semjén zsolt  
Kulcsszófelhő