Erdély címererdély ma logó
június 28. szerda | Levente, Irén napja |
m.erdely.ma
1 EURO: 4,5563 RON | 100 HUF: 1,4700 RON | több

Archívum
2014.01.25. | 08:56 Marius Diaconescu: Románia a kommunista-nacionalista történetírás foglya – (3.)

4413 11
Hunyadi János pécsi szobra
Forrás: origo.hu

Marius Diaconescu, a bukaresti egyetem tanára szerint meg kell tisztítani a román történelmi tudatot, mert tele van hazugságokkal. Miért él hamis történelemtudattal a romániai ember? – keresi a választ Ovidiu Nahoi kérdéseire a Historia című folyóiratban.

– Hunyadi Jánost nagyobb mértékben vállaljuk. Mátyás királyt azonban már kevésbé.
– Igen, mert Hunyadi Jánost mi román hősnek tartjuk, a magyarok pedig magyar hősnek tekintik. Mátyás királyt mi megtagadjuk, a magyarok pedig nagy magyar királyként tisztelik. Holott már akkor, a korszakban világosan megfogalmazódott, hogy Mátyásnak román felmenői is voltak, és ez senki számára nem jelentett szégyent. A középkorban sok román nemes futott be jelentős pályát a Magyar Királyság hierarchiájában...

...És ezek közül a legmagasabbra Hunyadi Mátyás, valamint az ő apja, Hunyadi János jutott. Büszkéknek kellene lennünk erre. A nagy világtörténeti munkák, amelyek Cambridge-ben vagy máshol a nagyvilágban születnek, Hunyadi Jánosról és Mátyás királyról beszélnek. De mi olyan témákat választunk, amelyek révén többé-kevésbé csak siránkozunk, ahelyett, hogy előállnánk azzal, ami valóban történt.

– Még mindig azt a mítoszt tápláljuk, hogy mi Európa kapuinál álltunk, másokat védtünk, miközben azok katedrálisokat építettek?
– Sajnos, igen. Holott ne feledjük: mi önvédelemből harcoltunk a törökkel. Rövid távú csatákat vívtunk.

– És nem voltunk ezzel egyedül.
– Pontosan. És nem mi álltuk el a törökök legfőbb útját Európa felé. A középkorban és főleg a XV. században a legtöbb és a legnehezebb harcot Magyarország vívta el egészen Mohácsig. Ezt el kell ismernünk! Leszámítva a ’70-es éveket Nagy István (Ştefan cel Mare) idejéből, a legtöbb harc a magyarok és a törökök között folyt. Az erőarányok és az ütközetek száma tekintetében egyaránt.

– Nagyon érdekes. Keveset beszélünk Erdély történelméről, és arról, miként befolyásolta ezt a térséget. Íme, a román fejedelmek Erdélyben kerestek menedéket, kapcsolatokat létesítettek, vagy hűbéresekké váltak. A középkori hűbéri hierarchia egy másik olyan kérdés, amiről komplexusokkal beszélünk, mintha legalábbis egyet jelentett volna a teljes megadással.
– A középkorban megszokott eseménynek számított, hogy egy uralkodó, herceg, nagyherceg, vagy – hogy úgy mondjam – alacsonyabb rangú király a vazallusává váljék valamely magasabb rangú, erősebb uralkodónak. Ez természetes volt. Ahogy ma politikai klienteizmusról beszélünk, amikor egyes „bárók” „kliensként” futtatnak képviselőket vagy szenátorokat, ehhez hasonlóan a középkor idejében a hercegek, nagyhercegek, őrgrófok egy náluk hatalmasabb király vagy császár hűbéresei voltak. Nem szégyellték. Nyilván, a vazallus igyekezett kibújni a kötelességek alól, amelyek egyébként nem voltak nagyok. Megpróbált előnyt kovácsolni a helyzetéből. Volt egy előnyünk: Havasalföld a Magyar Királyság és a Török Birodalom között helyezkedett el. Ebből adódóan a havasalföldi uralkodók gyakran hintapolitikát folytattak. A helyzet kettősségéből adódóan hol az egyikkel, hol a másikkal működtek együtt. Túl sokat kért a török? Mentek a magyarokhoz. Vagy fordítva.

– Védelmet találhattak az egyiknél a másikkal szemben, és fordítva?
– A XV. században, amikor épp béke volt a két hatalom, a Magyar Királyság és a Török Birodalom között, Havasalföld és Szerbia kettős fennhatóság rendszerének volt alárendelve. Miben állt ez? Amikor békeszerződéseket kötöttek, leírták, hogy Havasalföld fejedelme fizet egy bizonyos adót a töröknek, és Magyarország királyára hallgat, vagyis a magyar királynak is vazallusa. De miért van az, hogy a román történetírásban soha nem tagadjuk, ha a moldvai fejedelmek a lengyel király hűbéresei voltak, de minduntalan elhallgatjuk, ha Ma­gyarország vazallusai voltak. Miért? Mert nacionalista komplexusaink vannak. Mert a mai ember szemével tekintünk a középkori valóságra. Ez a baj forrása.

(folytatjuk)

Háromszék


Csiripelés Twitterre

Archív cikkekhez nem írható hozzászólás!

kicsoda írta (2014-01-26 13:45:59)
Kedves Jannnni! Rendben,legyen legenda az,hogy Hunyadi János apja Zsigmond király,de ha maga Mátyás király hitt ebben a legendában,akkor én is.

menasag írta (2014-01-26 09:40:20)
Fradigege írta (2014.01.26. 00:28:34)
Dákok márpedig nem voltak. Ez a nevet azután használja a történelem, hogy a Rómaiak elfoglalták a területet. Ők adták a nevet és azután használja mindenki, azelőtt ilyent sehol senki nem emleget.
Viszont voltak keleten Roxolánok,Trákok az alduna vidékén, volt Moesia (nevezetesen a Mócok)Római tartomány, és egészen az 1800-as évek közepéig létezett egy Rumélia nevü török tartomány.
...na ezekből alakult ki a Román nemzetség.

Nyilas írta (2014-01-26 09:18:15)
Bárki leszármazottai is a románok, kedves Hunor, Hunyadi román származású sehogy sem lehetett.
Már csak annál az egyszerű oknál fogva sem, hogy románok az ő korában még nem voltak.

Fradigege írta (2014-01-26 00:28:34)
Az ősi román haza valahol a mai Albánia területén kerestetik. A dákok és a románok között pedig igen hosszú év telt el, hogy köztük valami kapcsolatot keressünk. A dákok nem románosodtak el. El kellett volna inkább kunosodniuk vagy besenyősödniük. Ennyi erővel a magyarok a vizi gótok leszármazottai is lehetnek.(?) Vagy a szlovákból kiindulva, hogy ők előbb itt voltak, mert az Avar birodalom megszünt. Nem párologtak el az avarok 1-2 év alatt. Vagy egyszerre mindenki meghalt, vagy 1 éven belül elfelejtették a nyelvüket és szlávul beszéltek és beszőkültek.(?) Vagy ezer év telt el a dák és román megjelenés között. Meg román régen nem volt. Szlovák és szlovén sem. Így kialakult. Egyik haver kollégája horvát. A szlovén nyelv nem más, mint egy horvát nyelvjárás. Palóc, székely vagy matyó. Felvidéken pedig fehér horvátok voltak. Aztán így a 18. századtól elkezdték magukat szlováknak nevezni.

hawk írta (2014-01-25 19:56:11)
A profeszor úr egy részben mond igazat sajnos benne is mélyen rözödött a komunista szellem ,hevesen kirohan a Székelység története tankönyv ellen ..http://xxx

Jannnni írta (2014-01-25 16:40:29)
Az, hogy Hunyadi János apja Zsigmond lett volna, nem több, mint legenda.

Horizont írta (2014-01-25 16:27:30)
A Hunyadi János, eredeti nevén Szibián Vajk kun eredetű nemesi családból származott. Ha a románok tisztában volnának az eredetükkel, akkor tudnák, hogy a dákok, kunok, magyarok, besenyők, stb. éltek a mai Románia területén és rokon népek voltak, és szövetségesek. Románok többségében ezeknek a népeknek a leszármazottjai. Tehát akár nevezhetnénk Hunyadit román vagy magyar származásúnak, mert mindkettő volt, és egyik sem egyszerre. Egyébként is magyarnak nem születni kell, hanem azzá válni.

Fradigege írta (2014-01-25 16:23:08)
Ahogy utána néztem a regátban besenyők és kunok laktak a vláhok/oláhok előtt. Később telepedtek meg ott ezek, majd a Zsil-völgyében vetették meg a lábukat(oláhok). Köztük is voltak nemesek/vezetők, akik olykor keveredtek a kun nemességgel. Így volt, hogy oláh asszony is van a Hunyadi családfában. De nem beszéltek románul és magukat magyarnak vallották. Kun felmenőik voltak. Mátyás anyja, Szilágyi E(Ö)rzsébet pedig ugyebár Magyar volt. Ha a zsidók logikájából indulunk ki, akkor Mátyás Magyar. Szia poén!!! Minden román elmehet aludni, fellőttem a pizsamát.

kicsoda írta (2014-01-25 15:09:16)
Mátyás apja Hunyadi János, nagyapja (Luxemburgi) Zsigmond király, akit Nagy Lajos hozatott udvarába,és IV. Béla egyik leányának ágán(Turul nemzetség)került később a trónra,akárcsak majd Mátyás is,mint utolsó Turul nemzetségi király.
Zsigmond özvegységében Erdélyben járva találkozott Morzsinai Erzsébet magyar nemesi lánnyal,tőle született Hunyadi János.Zsigmond gyűrűt(ezért szerepel a gyűrű a Hunyadi címerben)hagy nála ismertetőjelül, ezzel együtt viszi fel aztán a gyermeket a királyhoz.Mátyás Budai várában három szobrot állíttatott:apjának-H.János, testvérének-H.László, és nagyapjának-Zsigmond király. Nála jobban senki sem tudhatta jobban, hogy ki az apja, nagyapja.Hol vannak itt román felmenők?

Hunor írta (2014-01-25 14:23:50)
Bálint az a gond,hogy azok a román fiatalok ,akik külföldön tanulnak főleg Olaszországban, azok nagy pofon csapásban részesülnek!Mert az olaszok a TRIANONI döntést, feldarabolást elítélve tanítják,és sok románnak az orrára vetik,hát ezek vagytok ti, becsületes Nagy Romániát játszottak.Hasonló szégyenkezésben részesülnek a történelem szakos tanárok is.A professzor urat a régi főleg Stefan Gh. surmók,soviniszták elitélik a fiatalok-nak már más a véleményük.Sabin Gherman könyvében többször említi a román aljas hazug-oktatást.Azt mondja szégyenli,hogy ő is román!Szerencsére egyre több román értelmiségi vállalja a reális történelem oktatást,így felgyorsulhat az autonómia álmunk kivitelezése.

bütü bálint írta (2014-01-25 10:29:21)
Ehez a cikkhez csak gratulálni lehet .A Profeszor úrnak tökéletesen igaza van : ne kozmetikáljuk a múltat irjuk a valóságot hiszen az nem szégyen egyetlen népre nézve sem.Ami megtörtént és ahogyan történt azzal tartozunk az igazságnak ugyanúgy bevallani.

Korábban írtuk:
Médiapartnerek
Hírlevél
Válasszon a listából:
Autonómia Ajánló
Dokumentum Életmód
Gazdaság Hátrányban
Hitvilág Jótékonyság
Kisrégió Kultúra
Környezetünk Közéletünk
Magyarország Mese
Mozaik Múltidéző
Néphagyomány Oktatás
Pályázat Publicisztika
Sport Társmagyarság
Tud-tech Turizmus
Unió Világ
Zenesarock

Az ön megszólítása:

E-mail:



Tükrözze híreinket
Legolvasottabb
Legfrissebb
Képtár

Képeket nézegethet
és tölthet fel ITT
A legsikeresebbek
Vélemény
Napló

[ Erdély Ma - egy szebb holnapért. Minden jog fenntartva. Impresszum ]
[ Az aktuális észrevételeiket, alkalmi tartalom-anyagokat ide kérjük.]
[ Az Erdély Ma tárhelyét és naptárait a Next-IT biztosítja. ]
[ Székely Termékek Webáruháza | Háromszéki falvak | Játékshop webáruház és játékbolt ]
Hirdetés

  videó     háromkút iskola adomany     gyergyó, csík     autopalya     autópály     sógor csaba     tan     2017.06.07     szász jenő     kulcsÁr     autópálya     régió fejlesztés     bbte     bözöd     bán zsófia     sogor csaba     medve     kolozsvar     gyergyó     interjú  
Kulcsszófelhő